BH+ 2004.10.444 A rablás megállapíthatósághoz szükséges testi épség elleni közvetlen fenyegetésként értékelhető, ha a két terhelt az esti órákban szemmagasságban kirúgott sapkát a fejükre húzva, rablási szándékkal hatol be abba a boltba, ahol kizárólag a semmilyen segítségre nem számítható eladónő tartózkodik és az egyik terhelt a pulton átnyúlva a pénztárgép nyitott fiókjából 18 000 Ft készpénzt vesz el [Btk. 138. §, 321. § (1) bek.]

Az elsőfokú bíróság a 2002. november 19. napján kelt ítéletével, valamint a másodfokú bíróság a 2003. január 20. napján meghozott ítéletével a fk. I. r. terheltet társtettesként elkövetett rablás bűntette, rablás bűntette, társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete és 2 rb. közokirattal visszaélés vétsége miatt 1 év 8 hónapi fiatalkorúak fogházára és 2 évi közügyektől eltiltásra, a II. r. terheltet társtettesként elkövetett rablás bűntette és társtettesként elkövetett rablás bűntettének kísérlete miatt 3 év 4 hónapi börtönbüntetésre és 4 évi közügyektől eltiltásra ítélte.

A jogerős bírósági határozatok ellen a terheltek védőjük útján nyújtottak be felülvizsgálati indítványt. Az indítványban írtak szerint az ügyben eljárt bíróságok a tényállás 2. alatt írt cselekményt tévesen értékelték rablás bűntettének, mivel a rablás bűntette megállapításhoz erőszak, vagy minősített - élet és testi épség ellen közvetlenül irányuló - fenyegetés szükséges, és ez jelen ügyben nem állapítható meg. Az ügyben eljárt bíróságok tehát a büntető anyagi jogi szabályok megsértésével állapították meg a terheltek terhére a rablás bűntettét lopás bűncselekménye helyett, és ezért a kiszabott büntetés is törvénysértően súlyos. A nyilvános ülésen ezt az I. r. terhelt védője azzal egészítette ki, hogy a cselekmény legfeljebb zsarolás bűntetteként értékelhető, a II. r. terhelt védője pedig azzal, hogy a bíróságok által megállapított hiányos tényállás nem alkalmas a rablás bűntette megállapításához, és a bírósági ítéletekből a jogi indokolás is hiányzik.

A Legfőbb Ügyészség számú átiratában - valamint képviselője a nyilvános ülésen - az indítványt alaptalannak tartva a megtámadott bírósági határozatok hatályában fenntartását indítványozta kifejtve, hogy a terheltek fellépése, viselkedése összességében volt olyan, amely a minősített fenyegetést megállapíthatóvá teszi.

A felülvizsgálati indítvány nem alapos.

A felülvizsgálati eljárásban az alapügyben eljárt bíróságok által megállapított tényállás az irányadó. A felülvizsgálati indítvánnyal érintett körben - tényállás 2. pontja - a bíróságok által megállapított irányadó tényállás a következő: