A Fővárosi Törvényszék G.41565/2012/15. számú határozata szerződés megszűnésének megállapítása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 23. §, 28. §, 78. §, 123. §, 124. §, 141. §, 152. §, 157. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 193. §, 321. §] Bíró: Gáspár Mónika
Kapcsolódó határozatok:
*Fővárosi Törvényszék G.41565/2012/15.*, Fővárosi Ítélőtábla Gf.40857/2013/11., Kúria Gfv.30016/2015/1. (BH+ 2015.10.432)
***********
Fővárosi Törvényszék
Gazdasági Kollégiuma
Budapest II., Varsányi I. u. 40-44.
1535 Budapest, Pf. 887.
26.G.41.565/2012/15.
A Fővárosi Törvényszék a Marinné dr. Nyéki Ildikó (cím) által képviselt Ú.Gy.L.B. Kft. (cím) felperesnek a Varga Ügyvédi Iroda (cím, eljáró ügyvéd: dr. Varga Gábor) által képviselt S.A.Ü.N. Kft. (cím) alperes ellen felmondás érvényessége, szerződés megszűnése megállapítása, ingatlan kiürítése iránt indított perében meghozta a következő
Í T É L E T E T:
A bíróság kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül ingóságaitól kiürítve adja a felperes birtokába a cím szám alatti ingatlant.
A bíróság a felperes keresetét ezt meghaladóan elutasítja.
Kötelezi a bíróság az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.905.000,- (egymillió-kilencszázötezer) Ft perköltséget.
A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) Ft kereseti illetéket az alperes köteles megfizetni az állam javára külön felhívásra.
Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, amelyet a Fővárosi Törvényszéknél, de a Fővárosi Ítélőtáblához címezve lehet 3 példányban, írásban benyújtani. A Fővárosi Ítélőtábla előtti eljárásban a jogi képviselet kötelező. A kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő nélkül eljáró fél nyilatkozata hatálytalan, a bíróság a fellebbezést hivatalból elutasítja.
A másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson bírálja el, de a felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.
Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, továbbá ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, de a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás tartását.
A jogi képviselővel eljáró felek a határozat ellen benyújtott fellebbezéshez mellékelt közös kérelemben indítványozhatják, hogy az anyagi jogszabály megsértésére alapított fellebbezést közvetlenül a Kúria bírálja el. Vagyonjogi ügyben a felek akkor indítványozhatják a Kúria eljárását, ha a fellebbezésben vitatott érték az ötszázezer forintot meghaladja. Új tényre, illetve új bizonyítékra hivatkozni nem lehet. A fellebbezés elbírálása tárgyaláson kívül a felülvizsgálati eljárásra irányadó szabályok megfelelő alkalmazásával történik.
INDOKOLÁS:
A bíróság a peres felek előadásai és a becsatolt okiratok alapján a következő tényállást állapította meg.
A ... cégjegyzékszám alatt saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése főtevékenységi körrel bejegyzett felperes tulajdonát képezi a Budapest ... kerület, cím szám alatti ingatlan, amely társasházi formában, ún. nyugdíjas apartmanházként működik. Az apartmanházban lévő, a felperes tulajdonában álló ... társasházi albetét egy részét, a felperessel tartós bérleti szerződést kötve magánszemélyek használják.
Az ingatlant nyugdíjas apartmanházként a felperessel 2008. december 17. napján kötött együttműködési megállapodás alapján a - ... cégjegyzékszám alatt egyéb humán-egészségügyi ellátás főtevékenységi körrel bejegyzett - alperes üzemeltette, 2008. december 19. napján az együttműködési megállapodásában foglalt üzemeltetési feladat okán birtokba lépve.
A 2008. december 19-i birtokba adási és átadás-átvételi jegyzőkönyvben a felek rögzítették, hogy a 2008. december 17-i megállapodás szerint a pontos helyiséglistát, az átvett eszközök felsorolását külön jegyzőkönyv tartalmazza; a felperes tulajdonosként meghatározott feladat ellátására, üzemeltetésre adta az épületet az alperes birtokába. A felperes "birtokba és üzemeltetésbe adta", az alperes üzemeltetőként "birtokba és üzemeltetésbe vette" a cím szám alatti ingatlant.
Az alperes üzemeltetőként az ún. közösségi szolgáltatások nyújtására maga kötött szerződést az apartmanházban lakókkal, amely szerződés alapján, az alperes által vállalt szolgáltatások (közösségi helyiséghasználat, készenléti nővéri szolgálat, programok, nappali ellátás) ellenében az egyes lakókat ún. közösségi díj fizetési kötelezettség terhelte az alperes felé. Úgy, hogy az üzemeltetési szerződésre utalással a felperes bérbeadóként az egyes bérlőkkel kötött bérleti szerződésekben azt vállalta, hogy biztosítja - a bérlő apartmanházba való beköltözésétől a bérlő élete végéig - a külön szerződésben rögzített szolgáltatások elérhetőségét, rögzítve, hogy e szolgáltatásokra a bérlők a külön megkötendő szolgáltatási szerződéssel válnak jogosulttá.
A 2009. október 30-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt együttműködési megállapodás szerint - annak rögzítése mellett, hogy a felperes tulajdonát képező cím számú ingatlanon megvalósított nyugdíjas apartmanház befogadóképessége 125 apartman, 1 orvosi szoba, 1 étkezde, 1 könyvtár, 2 társasági helyiség, 30 beálló helyes garázs, pinceszinten egyéb diszponibilis, kiszolgáló helyiségek - a tulajdonos-felperes volt köteles viselni a beruházás költségeit, kötelezettségébe tartozott az apartmanok bérbeadása, azzal, hogy az apartmanokon kívüli ingatlanrészeket az alperes volt jogosult üzemeltetőként hasznosítani, továbbá a felperes-tulajdonost illette meg az apartmanok hosszú távú bérleti szerződéseiből eredő bevétele. A felperest terhelte tulajdonosként a bérleti szerződések alapján fizetendő költség, a bérleti szerződések olyan engedménye üzemeltető-alperes felé való megtérítése, amely az esetleges üzemeltetési bevételeket csökkenti, továbbá az épületben lévő, bérbe nem adott apartmanok után közüzemi díj, épület üzemeltetésével járó díj megtérítése az alperes felé. Az alperes üzemeltetőként a 2.4. pont szerint vállalta az épület bemutatását a hasznosítás érdekében az érdeklődők számára, a beköltözések organizálását, az értékesítés közvetítői tevékenység ellátását, továbbá az apartmanház működése, a bérbe adott apartmanok rendeltetésszerű használatra alkalmassága biztosítását. A 4. - üzemeltetés címet viselő - fejezetben foglaltak szerint a felperes a tulajdonát képező épületet határozott, 2009. január 15-ig terjedő időre adta az alperes-üzemeltető birtokába (4.1.). A 4.2. pont alatt az üzemeltető alperest terhelő kötelezettségek között nevesítésre került az ingatlan apartmanházként való üzemeltetése, a funkcióhoz kapcsolódó minden engedély, feltétel rendelkezésre állásáról való gondoskodás, a működéshez előírt személyi és tárgyi feltételek biztosítása, az adminisztratív teendők ellátása, a házirend kidolgozása, betartatása, előgondozás keretében a bérlők életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről való tájékozódás, folyamatosan, 07-22 óráig melegítő konyhát üzemeltető étkezdéről, egészségi előírások betartásáról, mentális gondozásról, egészségi ellátással kapcsolatos feladatokról, orvosi szoba fenntartásáról való gondoskodás, az épület közös képviseletével kapcsolatos teendők ellátása, a közösségi szolgáltatási szerződések alapján járó díjak beszedése, az épület karbantartási, takaríttatási feladatai ellátása, a bérlők értékei, vagyontárgyai megőrzése.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!