A Fővárosi Ítélőtábla Kf.27360/2009/7. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 13. §, 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 29. §, 151. §, 153. §, 2000. évi C. törvény (Számviteli tv.) 3. §, 55. §, 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (Hitkr.) 12. §, 13. §] Bírók: Huszárné dr. Oláh Éva, Losonczy Erzsébet, Rothermel Erika

Fővárosi Ítélőtábla

4.Kf.27.360/2009/7.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Maschefszky Ügyvédi Iroda (.................) és a Dr. Kardos Éva Ügyvédi Iroda (.....................) által képviselt .................... felperesnek az Orosz V. Ügyvédi Iroda (....................) által képviselt Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) alperes ellen pénzügyi felügyeleti eljárásban hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Fővárosi Bíróság 2009. évi június hó 3. napján kelt 2.K.33.794/2007/45. számú ítélete ellen a felperes által 46. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán az alulírott helyen 2010. évi február hó 17. napján tartott nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 50 000 (azaz ötvenezer) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak - az adóhatóság külön felhívására - 7 500 (azaz hétezer-ötszáz) forint fellebbezési illetéket.

Ez ellen az ítélet ellen további fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes cégcsoporton belüli finanszírozás céljából jött létre. Pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító I-275/2003. számú engedélye 2003. február 27-én kelt. A későbbiekben a tevékenység forrását 95%-nál nagyobb mértékben, de nem kizárólagosan, a .................... cégcsoport tagjai biztosították, a kihelyezés is döntő hányadban - 37%-92% -, de nem kizárólagosan, a csoport tagjai részére történt. A ................ Bank Zrt. 2003. június 17-én 1.450 millió forint folyószámla túlhívást engedélyezett a felperesnek, a ......................... Takarékszövetkezettől származó 250 millió forint kölcsön 2007. augusztus 21-én még fennállt.

A 2007. márciusig terjedő időszakban a csoporton belüli refinanszírozás és finanszírozás esetén két alkalommal, százmilliós, illetve milliárdos összegben ugyanazon személy ellenjegyzett kölcsönnyújtóként és kölcsönfelvevőként. A cégcsoporton belül a .................. Kft-nek és a ............... Kft-nek nyújtott kölcsönök elbírálására, nyomon követésére semmilyen dokumentáció nem állt rendelkezésre. A cégcsoporton belüli források bevonására nem volt dokumentált döntés előkészítés, igazgatósági határozat, nem tervezték meg a forrásgazdálkodás szempontjait. A refinanszírozási kölcsönök árazási rendje az önköltségszámításra vonatkozó belső szabályozás alapján nem volt követhető.

A cégcsoporton belüli, jelentős gazdálkodókkal kötött kölcsönügyletekhez tartozó szerződésekben nem volt meghatározva a tőke visszafizetésének időpontja, a kamatbevételek és kiadások szerződés szerinti teljesítésére is csak 2013. és 2016. évben kerül sor. A cégcsoport refinanszírozó tagjának fizetendő kamatláb a 2004., 2005., 2006. években magasabb volt, mint a felperest a tagoknak adott kölcsön alapján megillető kamat, vagy a nem cégcsoporti ügyfélnek adott kamat.

Az esetek többségében nem volt hitelkérelem, adósminősítés, fedezetértékelés, döntés előkészítés, éves ügyfélminősítés, nem készült éves nyilvántartás arról, hogy az egyes kategóriákban mekkora eszközállomány van. A felperesnek nem volt Kockázatvállalási Szabályzata és nem alkalmazta a saját Ügyfél és Fedezetértékelési Szabályzata (a továbbiakban: FÉSz) szerinti minősítési eljárást sem. A kintlévőségek minősítését a felperes által alkotott Ügyletminősítési és értékesítési szabályzat (a továbbiakban: ÜMSz), az értékvesztések elszámolásának rendjét a Céltartalékok képzésének, értékvesztések elszámolásának, visszaírásának szabályzata (a továbbiakba: CTSz) tartalmazta. A szabályzatok megalkotásánál a felperes módszertani útmutatóként, egyéni eltérésekkel figyelembe vette a hitelintézetekre irányadó, a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001.(III.9.) PM rendelet (a továbbiakban: PM) rendelet elveit, és alkalmazta a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.) szabályait. Az értékvesztést a felperes nem a számvitelről szóló 2000. évi C. tv. (a továbbiakban: Sztv.) 55.§ (1) bekezdés szerint határozta meg, ennek folytán valós vagyoni helyzetét nem mutatta be.

A felperes 2006. év decemberében nyilvános kötvénykibocsátás engedélyezése iránti kérelmet nyújtott be. Erre figyelemmel az alperes eljárást indított a felügyeleti engedély kiadásától a helyszíni vizsgálat lezárásáig terjedő időszakban a felperes kockázatkezelési (azonosítás, mérés, kontroll, monitoring) tevékenysége színvonalának, az eszközállomány minőségének és a jogszabályszerű működésének feltárása céljából. Az ellenőrzést követően a felperes a kérelmet visszavonta és a jelentés tervezetére észrevétel tett. A végleges, összefoglaló adatokat a 2007. augusztusi Vizsgálati jelentés tartalmazta.

A ................... cégcsoporton belüli ...................... Zrt. pénzügyi vállalkozásként történő alapítás és működés iránti első, 2007. július 30-én benyújtott kérelmét az alperes az I/E-874/2007. számú határozatával, a második, 2007. december 19-én előterjesztett kérelmet az E-I-331/2009. számú határozatával utasította el.

A Vizsgálati jelentés IV. Üzleti kockázatok fejezet 23-49. pontja tartalmazzák a cégcsoporton belüli finanszírozás dokumentációs hiányosságait, az elszámolandó értékvesztés meghatározását. Itt került értékelésre a kockázatvállalás szabályozottsága és a kockázatkezelési gyakorlat. Az 55-57. pontok a jövedelmezőség körében tett megállapításokat tartalmazzák.

Az alperes a Vizsgálati jelentés alapján azt állapította meg, hogy a felperes a cégcsoporton belüli finanszírozásra hivatkozva nem tartja be az alapvető prudenciális és számviteli előírásokat, illetve saját belső szabályzatait. A feltárt hiányosságok prudenciális felügyeleti szempontból magas kockázatúak. Ezért a 2007. augusztus 21-én kelt E-I-794/2007. számú határozatával, hivatkozással a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. tv. (a továbbiakban: Hpt.) 29.§ (1) bekezdés e/ pontjára, a felperes pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedélyét visszavonta, és a Hpt. 30.§ (2) bekezdés valamint 176/A.§ (2) bekezdés alapján, a Hitelintézeti Felszámoló Kht. végelszámolóként történő kijelölése mellett kezdeményezte a felperes végelszámolását.

A határozat indokolásában rögzítette a jogszabályokkal és felperes belső szabályzataival ellentétes kockázatvállalási és kockázatkezelési hiányosságokat, az eszközminőségre vonatkozó nyilvántartás megbízhatatlanságára, a pénzmosásra vonatkozó szabályok megsértését. A több irányú fedezetértékelési hiányosságok között megállapította, hogy az elvárható gondossággal végzett értékvesztést kellett volna elszámolni, ahol az elvárható gondosság körében a kintlévőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló 14/2001.(III.9.) PM rendelet (a továbbiakban: PM) 12.§-a szerinti iránymutatás módszertanára hivatkozott. Megállapította, hogy a felperes jövedelmezősége több okból, melyek közül az egyik az értékvesztés elszámolása körében rögzített hiányosság, nem értékelhető.