A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20891/2018/12. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 122. §] Bírók: Fermanné dr. Polák Zita, Hegedűs Mária, Rápolti Barbara

Fővárosi Ítélőtábla

1.Pf.20.891/2018/12/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Szikinger István ügyvéd (cím) által képviselt I.rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) felperesnek, a dr. ... kamarai jogtanácsos (alperes címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen személyiségi jog megsértésének megállapítása iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. június 12. napján meghozott 28.P.21.664/2017/38. számú ítélete ellen a felperes részéről 41. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és megállapítja, miszerint az alperes azzal, hogy 2015. június 6. és 2018. június 12. között éjszakánként 16-20 percenként az ún. Hess lámpát pár másodpercre bekapcsolta, megsértette a felperes testi épség és egészséghez fűződő személyiségi jogát. Az alperest a további jogsértéstől eltiltja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül a felpereshez írt magánlevélben fejezze ki sajnálkozását a jogsértésért, továbbá 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 250.000 (Kétszázötvenezer) forintot.

A felperes perköltség fizetésére kötelezését mellőzi, a felek az elsőfokú eljárásban felmerülő költségeiket maguk viselik. Az állam által viselt illetéket 36.000 (Harminchatezer) forintra felemeli.

Egyebekben a keresetet elutasító rendelkezést helybenhagyja.

A felek másodfokú költségeiket maguk viselik.

A le nem rótt 48.000 (Negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes ellen évek óta büntetőeljárás van folyamatban különböző bűncselekmények miatt. 2013. november 8. napjától előzetes letartóztatásban van és jelenleg az alperesi intézményben tartózkodik. Az alperesi intézet parancsnokának intézkedése alapján a felperest magánzárkában helyezték el, ahol éjjel-nappal kamerás megfigyelés alatt áll. Villanyoltás után 15-20 percenként a figyelőablak kinyitásával és a zárka lámpájának rövid idejű felkapcsolásával ellenőrzi az őr a felperest, akit az ellenőrzés zavar és több esetben felébred rá. Emellett az alperes a felperes asztali beszélőjét megszüntette és 2017. év elejétől csak fokozott biztonságú beszélőn fogadhatja látogatóit. Ez egy kis méretű helyiség, középen plexivel kettéválasztva, ami a láthatást lehetővé teszi, a beszélgetés a látogatóval telefonkagylón keresztül történik.

A felperes keresetében két kérelmet terjesztett elő. I. kérelmében annak megállapítását kérte, miszerint az alperes által alkalmazott ún. Hess lámpa minden éjszaka 15-20 percenként való felkapcsolásával megsértette a felperes emberi méltósághoz (Ptk. 2:42. § (2) bekezdése) és a fizikai, pszichés egészséghez fűződő személyiségi jogait (Ptk. 2:43. §). Ezért a bíróság az alperest tiltsa el a jogsértő gyakorlattól (Ptk. 2:51. § (1) bekezdés b) és d) pontjai), kötelezze magánlevél útján történő elégtételadásra (Ptk. 2:51. § (1) bekezdés c) pont), valamint kötelezze 250.000 forint sérelemdíj (Ptk. 2:52. §) megfizetésére. A II. kérelme annak megállapítására irányult, miszerint az alperes azzal, hogy az elemi személyes érintkezés kizárásával plexi fallal elválasztott, zárt fülkében történő beszélőt rendelt el, súlyosan sérti a felperes családi élethez fűződő személyiségi jogát (Ptk. 2:43. § b) pont). Ezért a bíróság tiltsa el az alperest e jogsértő gyakorlattól (Ptk. 2:51. § (1) bekezdés b) és d) pontok), valamint kötelezze, hogy bocsánatkérő levélben fejezze ki sajnálkozását az általa megvalósított személyiségi jogsértés miatt (2:51. § (1) bekezdés c) pontja), valamint kötelezze őt 100.000 forint sérelemdíj megfizetésére.

Tényelőadása szerint az, hogy zárkájában minden éjszaka, a 16-20 percenkénti ellenőrzés során minden alkalommal 3-5 másodpercre a tőle 1,8 méterre lévő lámpával a teljes zárkát kivilágítják, mellyel nyugodt pihenését megnehezítik, egybefüggően nem tud aludni, ami "ébresztgetéses alvászavart" okoz. Ez személyiségi joga elleni támadás, sérti az emberi méltóságát és pszichés egészséghez való jogát. Az adott magatartást biztonsági szempontok nem indokolják, mert a zárkájában elhelyezett és napi 24 órában működő (infra) kamera biztosítja megfigyelését. Emellett az alperes bármilyen szükséges vagy kényszerítő ok igazolása nélkül a problémamentes asztal és minimális személyes érintkezés mellett zajló családi kapcsolattartását megszüntette, az elemi személyes érintkezést kizáró kapcsolattartás elrendelése személyiségi jogot sértő és durva beavatkozás családi életébe.

Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint, a felperes több alkalommal kísérelt meg öngyilkosságot vagy annak előkészületét, ezért veszélyeztetettsége miatt, egyéni kezelési utasítás alapján kell éjszaka 20 percenként a körletfelügyelőnek ellenőriznie. Zárkája kamerával megfigyelt, a kamerák éjjel-nappal megfelelő képet mutatnak, a képeket azonban egy felügyelő nézi, megfigyelése azonban kiterjed a zárkák mellett az épület többi részére és a körfolyosókra is, ezért nincs lehetőség arra, hogy a technikai rendszert kezelő csak a felperest figyelje. Ezért van szükség arra, hogy a felperes elhelyezési szintjén szolgálatot teljesítő körletfelügyelő ténylegesen a zárkába történő benézéssel ellenőrizze a felperes aktuális tevékenységét. A kifogásolt ellenőrzés nem folyamatos, hanem 20 percenként történik és rövid időre, enyhe fényerővel, ami nem tekinthető agressziónak és alvásmegvonásnak. Amennyiben a felperes kizárólag sötétben tud aludni, biztonsági szempontból engedélyezhető számára az alváshoz használatos szemmaszk viselése, illetve altatógyógyszer szedése. A felperes kapcsolattartása jelenleg valóban nem asztal mellett ülve valósul meg, hanem fülkében, melynek indoka az, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója a fokozott őrzését rendelte el, mely esetben az intézet fülkés beszélőt alkalmaz. Ezt a 2013. évi CCXI. törvény és a 16/2014. (XII.19.) IM rendelet szabályai lehetővé teszik, ha az biztonsági szempontok miatt indokolt. A felperes fokozott őrzéssel őrizendő, magas kockázati besorolású, ami indokolttá teszi a fülkés beszélőt. A tiltott tárgyak bejutásának megakadályozása érdekében az intézet parancsnoka elrendelte az asztali beszélők esetében is az érintkezés megtiltását, ezért a két típusú beszélő között csupán annyi a különbség, hogy a fülkés beszélő esetén egy plexi van a fogvatartott és a hozzátartozó között, de az érintkezés egyik típusú beszélő alkalmával sem megengedett.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 25.000 forint perköltséget. További rendelkezése szerint a le nem rótt 30.000 forint eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet indokolása szerint a kereset alaptalan. Az elsőfokú bíróság a 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.) 2:42. § (1)-(3) bekezdései, a 2:43. §-a, a 2:51. § (1) bekezdése, valamint a 2:52. § (1) bekezdése felhívása mellett utalt arra, hogy a felperes személyiségi jogi igényt érvényesített, ezért a bíróságnak azt kellett vizsgálnia, hogy személyiségi jogai sérültek-e. Az első kérelme kapcsán a felperes azt állította, hogy az alperes a lámpa kapcsolással alvásmegvonást idéz elő nála, ami sérti emberi méltóságát és erre tekintettel követel sérelemdíjat. Állítása szerint ezt a helyzetet nem tudja elkerülni, mivel szemet takaró kendőt használhatna ugyan, azt azonban nem bírja elviselni. Az elsőfokú bíróság valamennyi tárgyaláson azt észlelte, miszerint a felperes nem mutatja a kialvatlanság tüneteit, sem viselkedése, sem kinézete nem utal arra, hogy ténylegesen olyan kialvatlan lenne, mint amilyennek állítja. Köztudomású, hogy a huzamosabb idejű kialvatlanság olyan fáradtságot okoz az embernél, ami mellett már zavaró tényezők nem akadályozzák az alvást. Az alperes becsatolta azokat a kamerafelvételeket, amelyek a felperes zárkájáról készültek az éjszakai órákban, melyek között a 2018. január 11-i tárgyalás előtti időszakok is vannak. A felvételek szerint, a 2018. január 11-i tárgyalás előtti időszakban a felperes nem ébredt fel a lámpa felkapcsolásra, a tárgyalást követő időszakban esetenként felébredt. Ezt a felperes azzal magyarázta, hogy Frontint szed és igénye esetén az alperes altatót biztosít számára. A 2018. január 11-i tárgyalás előtt igényelt altatót, ezt követően azonban már nem. Mindezek alapján az elsőfokú bíróság azt állapította meg, miszerint a felperes nem szenved alvásmegvonásban. Felmerülhet ugyan, hogy a lámpa felkapcsolása zavarja őt az egybefüggő alvásban, azonban az alperes lehetőséget biztosít neki arra, hogy altatót szedjen folyamatos alvása érdekében. Ezért a felperes által állított személyiségi joghátrány, az alvásmegvonás ténye nem bizonyított, melynek hiányában az alperesi magatartás jogszerűségének vizsgálata szükségtelen.