A Fővárosi Törvényszék P.21765/2019/66. számú határozata szerződés létre nem jöttének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 324. § (1) bek., 325. § (1) bek., 326. § (1) bek., 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 9. § (1) bek., 13. § (1) bek., (2) bek., (3) bek., (6) bek., (7) bek., 19. § (1) bek., 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. § (1) bek., 172. § (3) bek., 2016. évi XXIX. törvény (Iszktv.) 45. § (1) bek.] Bíró: Csóti Tamás

Fővárosi Törvényszék

3.P.21.765/2019/66.

A Fővárosi Törvényszék dr. Szendrői Lajos ügyvéd és dr. Szendrői Dávid ügyvéd által képviselt felperes neve (felperes címe.) felperesnek dr. Szecskay András ügyvéd által képviselt alperes neve (alperes címe.) alperes elleni, szerződés létre nem jöttének megállapítása és találmányi díj iránti perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a keresetet elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 2.032.000 (Kétmillió-harminckétezer) forint perköltséget.

A felperes 1.200.000 (Egymillió-kétszázezer) forint illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt illetéket köteles külön felhívásra megfizetni a Magyar Államnak.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított tizenöt napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve a Fővárosi Törvényszéken lehet benyújtani.

I n d o k o l á s

I.

[1] Az alperes gyógyszergyártás főtevékenységet folytató gazdasági társaság; az 1990-es évek közepe óta gyártja és forgalmazza az "E..." márkanevű hányáscsillapító gyógyszerkészítményét, melynek hatóanyaga az O... nevű vegyület.

[2] Az 1990-es évek végén a G. cég (a továbbiakban: G. cég) cég szabadalombitorlás miatt lépett fel az alperessel szemben azt állítva, hogy az alperes az "E..." termék gyártásával és fogalmazásával bitorolja az O... előállítási eljárását védő ...2 lajstromszámú szabadalmát. Az alperes azzal védekezett, hogy az O...t nem a G. cég szabadalmával védett eljárással, hanem attól független, ún. kerülő eljárással állítja elő, melyet saját ...5 és ...4 lajstromszámú szabadalmai védenek. Végül az alperes 2000 év márciusában a KD-8 jelzéssel egy olyan reakcióvázlattal állott elő, amely szerint a dioxospirolakton és a 2-metil-imidazol reakciójában egy imidazolium só köztitermék keletkezik és ez alakul tovább O...-á. Ezt az érvelést a bíróság elfogadta és elutasította a G. cég ideiglenes intézkedés iránti kérelmét, továbbá a Magyar Szabadalmi Hivatal helyt adott az alperesnek a G. cég-val szemben benyújtott nemleges megállapítás iránti kérelmének.; ezek nyomán végül az alperes és a G. cég megegyezéssel zárták le a vitájukat.

[3] A felperes 2015-ig, nyugdíjazásáig munkaviszonyban állott az alperessel. Másokkal együtt feltalálója a 13.625 naplószámú "Új intermedier és eljárás annak előállítására" elnevezésű találmánynak (a továbbiakban: találmány), melyet mint szolgálati találmányt munkaviszonyból eredő kötelezettsége körében dolgozott ki az alperes számára. A találmány tárgya azonos az alperes által a G.céggel szemben bemutatott KD-8 reakció-mechanizmusban keletkező köztitermékkel (intermedierrel) és előállításával. A találmánynak 23%-os részaránnyal feltalálója a felperes.

[4] Az alperes a jogosultja a 2000. március 28. napján bejelentett, 2008. április 3. napján megadott "O... intermedierje és eljárás annak előállítására" című, ...3 lajstromszámú szabadalomnak, melynek tárgya a felperes és társainak fenti találmánya (a továbbiakban: szabadalom). A szabadalom az O...nak a KD-8 jelzésű reakció-mechanizmussal történő előállításában keletkező közbenső vegyületet (intermediert), egy imidazolium sót (1. főigénypont), és az azzal kapcsolatos eljárást (2. főigénypont) védi. A szabadalom igénypontjai a következők:

1. Az (I) képletű (2-metil-1-imidazolil)-9-metil-3-(hidroxi-metil)-1,2,3,9-tetrahidro-4H-karbazol-4-on-3-glioxilát.

2. Eljárás az 1. igénypont szerinti (I) képletű (2-metil-1-imidazolil)-9-metil-3-(hidroxi-metil)-1,2,3,9-tetrahidro-4H- karbazol-4-on-3-glioxilát előállítására, azzal jellemezve, hogy a (II) képletű 9-metil-3-(hidroxi-metil)-1,2,3,9-tetrahidro-4H-karbazol-4-on-3-glioxilsav-laktont 2-metil-imidazollal reagáltatjuk, majd a kapott terméket izoláljuk.

[5] A felperes és feltalálótársai a fenti szabadalom, illetve annak EP ...1B1 lajstromszámú európai ekvivalensének hasznosítása után díjigényt támasztottak (F/4). Az alperes erre úgy nyilatkozott (F/5.), hogy a találmányt a gyártásban nem hasznosítja, azt kizárólag jogi cél elérése érdekében hasznosította úgy, hogy azzal sikerült igazolnia az általa használt eljárás reakció-mechanizmusát és ezzel a G. cég cég által ellene indított peres eljárást peren kívüli megállapodással tudta lezárni. Kijelentette, hogy a találmánynak ez az előnye nem számszerűsíthető, ezért a találmány díjazására egyszeri díjat állapít meg, melynek összegét az összes körülmény figyelembevételével mindösszesen 2.000.000 forintban határozta meg. Többszöri egyeztetést követően (F/5-11.) az alperes találmányi díjszerződést (F/12.) ajánlott a feltalálóknak a fenti összeggel, amit a feltalálók - a felperes kivételével - 2009. június 30. napján elfogadták. A felperes úgy nyilatkozott, hogy a hasznosítási díjszerződést sem összegszerűségében, sem a részletezett pontjaiban nem ismeri el, ezek tekintetében jogfenntartással él, mert véleménye szerint a szerződés ellentétes a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvénnyel (Szt.), de az alperes találmányi szabályzatával is.

[6] A felperes 2017. július 12. napján az "E..." termék forgalmazása utáni díjigénnyel kereste meg az alperest. Az alperes kitartott amellett, hogy ebben a termékben a találmányt nem hasznosítja, azt a ...4 és ...5 lajstromszámú szabadalmaiban bemutatott eljárással gyártja; fenntartotta, hogy a találmányt kizárólag jogi cél elérése érdekében hasznosította, ezért a korábbi találmányi díjszerződési ajánlat szerinti összeget kész megfizetni a felperesnek (F/14-18).

II.

[7] A felperes a 2019. május 5. napján benyújtott, majd 2019. július 2. napján ismét benyújtott keresetlevelében a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló 1995. évi XXXIII. törvény (Szt.) 13. § (1), (2) és (7) bekezdései, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (régi Ptk.) 205. § (1) és (2) bekezdései alapján azt kérte a bíróságtól, hogy

i. állapítsa meg, hogy a 2009. június 30. napján kelt az alperes és felperes közötti "Találmányi díjszerződés" nem jött létre.

ii. kötelezze az alperest 20.000.000 forint találmányi díj és annak 2000. március 28. napjától kezdődően a kifizetés napjáig a Ptk. 301. § (1) bekezdés szerinti törvényes késedelmi kamatának a megfizetésére.

[8] A felperes kifejtette, hogy a G. cég 1998-ban az alperes ellen szabadalombitorlás miatti eljárást indított. Az alperesnek az eljárásban azt kellett bizonyítania, hogy a G. cég által alkalmazott és szabadalommal védett eljárástól független eljárással állítja elő az E... készítmény hatóanyagát képező O...t. Ennek alapját teremtette meg a kerülő eljárás lehetőségét bizonyító perbeli szabadalom, pontosabban az azzal védett találmányt feltáró KD-8 jelű reakcióvázlat, melyre hivatkozva végül az alperes peren kívüli egyezséggel tudta lezárni a jogvitát. Ebben az eljárásban a szabadalom 1. igénypontjával védett intermedieren keresztül történik meg az O... szintézise.