A Budaörsi Járásbíróság P.21957/2014/11. számú határozata kölcsöntartozás megfizetése tárgyában.

ÖÁÍÓÁ...............Járásbíróság

.............................

A .....................Járásbíróság a dr. .............. által képviselt ................... felperesnek - dr. .............. által képviselt ....................... alperes ellen kölcsöntartozás iránt indított perében meghozta az alábbi

Í T É L E T E T :

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 30 napon belül a felperesnek 7.905.000,-(hétmillió-kilencszázötezer) Ft tőkét, és annak .................... napjától a kifizetésig járó, a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű évi kamatát, valamint 578.500,- ( ötszázhetvennyolcezer-ötszáz) Ft perköltséget.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg az állam javára, külön felhívásra 259.143,- (kétszázötvenkilencezer-egyszáznegyvenhárom) Ft illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül van helye fellebbezésnek, melyet a ................Törvényszéknek címezve a ........................ Járásbíróságnál lehet 3 példányban előterjeszteni. A fellebbezésben meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a fellebbezés irányul és elő kell adni, hogy a fél a határozat megváltoztatását mennyiben és milyen okból kívánja.

A fellebbezésben új tény állítására, illetve új bizonyíték előadására akkor kerülhet sor, ha az új tény vagy bizonyíték az első fokú határozat meghozatalát követően jutott a fellebbező fél tudomására, feltéve, hogy az - elbírálás esetén - reá kedvezőbb határozatot eredményezett volna, vagy ha az új tény állítása, bizonyíték előadása, a mellőzött bizonyítás lefolytatásának indítványozása az elsőfokú határozat jogszabálysértő voltának alátámasztására irányul.

A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a másodfokú bíróság a fellebbezést tárgyaláson kívüli bírálhatja el, kivéve, ha a fellebbező fél a fellebbezésében kérte a tárgyalás megtartását.

I N D O K O L Á S

A bíróság a felek személyes előadása, a meghallgatott tanúk vallomásai, a csatolt okiratok, valamint a ........... Bíróság ................ számú és jelen bíróság ................ sz. iratai alapján a következő tényállást állapította meg:

...............Járásbíróság

.............................

A peres felek jó ismerősök, több éve ismerik egymást, az évek során jó viszonyba kerültek egymással. A felperes korábban már adott kölcsön az alperesnek bizonyos összegeket, azonban ezeket az alperes mindig visszafizette. Az alperes ingatlanközvetítő irodában dolgozott, a felperes megbízta őt .................. és .................. ingatlanai eladásával, emiatt .........-ban és ..........-ben több alkalommal találkoztak.

Az alperes .............. év elején kért kölcsön a felperestől 4.000.000,- Ft-ot, .............-ban pedig további 4.300.000,- Ft-ot. A visszafizetés feltételeiben a felek szóban egyeztek meg először. Azonban miután az alperes a részleteket nem fizette a megállapodásnak megfelelően, a felperes felhívta telefonon az alperest, hogy készítsenek szerződést a kölcsönről, annak feltételeit rögzítsék írásban. ............... napján történt meg a szerződés elkészítése és aláírása dr. .................. ügyvéd .................... irodájában. Az ............... elkészítette a szerződést, majd azt a felek aláírták.

A kölcsönszerződésben az alperes vállalta, hogy ....................... napjáig megfizet a felperesnek 8.305.000,- Ft összeget. A szerződés tartalmazza, hogy a fizetési határidőig a kölcsön kamatmentes, amennyiben azonban a megadott határidőig az alperes nem fizeti vissza a tartozást, úgy a jegybanki alapkamat kétszeresével megegyező mértékű késedelmi kamatot köteles a kölcsön után megfizetni. A tartozásból az alperes ....................-én 400.000,- Ft-ot visszafizetett a felperesnek.

Az alperes .................. -ban feljelentést tett a felperes ellen amiatt, hogy a felperes megjelent az ingatlanközvetítői irodában, követelte a tartozás visszafizetését, megfenyegette, megütötte, iratait az asztalról leverte.

A jelen bíróság ................ sz. - ................... napján jogerős - ítéletével a felperest felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte önbíráskodás bűntettének és testi sértés vétségének kísérlete miatt.

Az alperes a felperessel szemben a ..................... Bíróságon keresetet nyújtott be .............-én, melyben kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes őt jogellenes fenyegetéssel vette rá a kölcsönszerződés aláírására. Kérte annak megállapítását, hogy a szerződés a megtámadás miatt megkötésének kezdődő időpontjától érvénytelen, a valós kölcsön összeg pedig 2.359.000,- Ft. A felperes abban a perben a kereset elutasítását kérte. A ............ Városi Bíróság ............... számú - ............. napján jogerős - ítéletével az ottani felperes (jelen perbeli alperes) keresetét elutasította. Az érintett kölcsönszerződés hatálytalanságát tehát a bíróság nem állapította meg.

A felperes ............ napján kelt levelével felszólította az alperest tartozása visszafizetésére. Az alperes a korábban már kifizetett 400.000,- Ft-on felüli tartozását azóta sem fizette meg a felperesnek.

Jelen perben a felperes keresetében kérte, hogy kötelezze a bíróság az alperest 7.905.000,- Ft tőke és annak ................................ napjától a kifizetésig járó szerződés szerint járó kamata, valamint perköltség megfizetésére.

Az alperes 2.359.000,- Ft erejéig a tartozást elismerte, az ezt meghaladó részben a kereset elutasítását kérte. Az alperes álláspontja szerint a felperes által követelt kamat is eltúlzott, kérte annak Ptk. szerinti mértékre történő módosítását. Perköltség-igénye is volt.

...............Járásbíróság

.............................

A felperes előadta, hogy két összegben adta át a kölcsönt az alperesnek, egyszer 4.000.000,-, másodszor pedig 4.300.000,- Ft összegben. Miután azonban az alperes nem teljesítette a részleteket és nem írtak papírt a kölcsönről, ezért később gondolta úgy, hogy írásba kellene foglalni a kölcsön tényét. Keresete jogalapjaként hivatkozott a Ptk. 523. § (1) bekezdésére is.

Az alperes ellenkérelmének indoklásaként előadta, hogy a felperes valóban kezdeményezte a kölcsönszerződés aláírását, azonban ő azt fenyegetés hatása alatt írta alá.

Állította, hogy a felperes neki készpénzt soha nem adott, több alkalommal aranyékszereket adott át neki továbbértékesítés céljából. Hivatkozott arra is, hogy ő a felperes által is elismert 400.000,- Ft-on felül még 736.000,- Ft-ot adott vissza a felperesnek ....................... napján. Előadta, hogy ...... ........ napján a felperes megfenyegette azzal, hogy családtagjait és lakóhelyét éri bántalmazás, támadás, ha nem írja alá a kölcsönszerződést.