A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20211/2019/4. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. §, 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:42. §, (1) bek.] Bírók: Kollár Zoltán, Lukács Zsuzsanna, Örkényi László

Fővárosi Ítélőtábla

17.Pf.20.211/2019/4-II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Regász Mária Ügyvédi Iroda (I. rendű felperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Regász Mária ügyvéd) által képviselt I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) I. rendű és a Falviné dr. Szőke Veronika ügyvéd, eseti gyám (II. rendű felperesi képviselő címe) által képviselt II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) II. rendű felpereseknek, a Dr. Deák József Sámuel Ügyvédi Iroda (I-III. rendű alperesi képviselő címe; ügyintéző: dr. Deák József Sámuel ügyvéd) által képviselt I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) I. rendű, II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) II. rendű és III. rendű alperes neve (III. rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen személyiségi jog megsértése miatt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2019. január 28. napján meghozott 17.P.23.195/2017/41. számú ítélete ellen az I. rendű felperes által 42. és 43. sorszámon benyújtott fellebbezés folytán meghozta a következő

ítéletet:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett részét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az I., II. és III. rendű alpereseknek egyenként 12.700 - 12.700 (Tizenkétezer-hétszáz - Tizenkétezer-hétszáz) forint másodfokú perköltséget, valamint az államnak az illetékügyi hatóság külön felhívására 144.000 (Száznegyvennégyezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint az I. rendű felperes a II. rendű felperes édesapja. Az I. rendű felperes és a II. rendű felperes édesanyja, K. I. között folyt gyermekelhelyezési perben a Fővárosi Törvényszék 2015. július 2-án kelt 54.Pf.633.919/2015/14. számú végzésével a felperesek közötti kapcsolattartást ideiglenes intézkedéssel akként szabályozta, hogy az I. rendű felperes jogosult a gyermeket (a II. rendű felperest) minden páros héten szombaton 10 órától vasárnap 18 óráig magához venni a gyermek ottalvásával, valamint minden páros héten kedden, minden páratlan héten kedden és csütörtökön 18 óra és 18 óra 30 perc között jogosult a gyermekkel telefonon történő kapcsolattartásra; a gyermek átadásának és visszaadásának helye az anya mindenkori lakása; a gyermek vagy az anya oldalán felmerült ok miatt elmaradt kapcsolattartást a következő hétvégén azonos időpontban kell pótolni.

A II. rendű felperes 2015. szeptember 1-től kezdődően a perbeli időszakban - 2015. szeptember 17-én, október 2-án és 13-án - az I. rendű alperesi óvodába járt. A II. rendű alperes akkoriban és jelenleg is az I. rendű alperes intézményvezetője, a III. rendű alperes pedig a perbeli időszakban az I. rendű alperes intézményvezető-helyettese volt.

A kapcsolattartást szabályozó végzést az I. rendű felperes 2015. szeptember 3-án átadta a II. rendű alperesnek. Ezt követően az I. rendű felperes többször - így 2015. szeptember 17-én, október 2-án és 13-án is - járt az I. rendű alperesi intézménynél, amikor az I. rendű felperes, illetve a vele együtt megjelent személyek kép- és hangfelvételt készítettek.

2015. szeptember 17-én az I. rendű felperes megjelent az intézménynél és a zárt ajtót kinyitó óvodai dolgozó kérése ellenére belépett az épületbe. A II. rendű alperesnek megérkezését követően egy dokumentumot kívánt leadni, aki azt átvette. Ezt követően az I. rendű felperes a gyermek hiányzásairól szeretett volna listát kapni. E kérésre a II. rendű alperes úgy nyilatkozott, hogy "apuka én nem vezetek a gyermekekről, 216-ról listát, mert nem kötelességem". Az I. rendű felperes megkérdezte, hogy "akkor nem lehet tudni, hogy a gyerek mikor van óvodában?", mire a II. rendű alperes úgy válaszolt: "De nézze, ezt mégis hogy képzeli? Gondolja, hogy óvodavezetőként az a feladatom, hogy minden nap én vezetem a gyerekekről a hiányzást?" Erre az I. rendű felperes úgy nyilatkozott, hogy "nekem jó ha az óvónő vezeti". A II. rendű alperes azt a tájékoztatást adta, hogy "természetesen van az intézményben felvételi és mulasztási napló, az azért van, hogy ha a gyermek beteg, igazolta a hiányzását, azt jelöljük." Ezt követően az I. rendű felperes megkérdezte, hogy mikor tudna betekinteni a mulasztási naplóba. A II. rendű alperes tájékoztatta, hogy a gyermek rendszeresen jár óvodába, most kezdődött el az év, három napot hiányzott, édesanya igazolta, valóban beteg volt, meggyógyult, jár óvodába. Az I. rendű felperes jelezte, hogy erről időnként szeretne tájékoztatást, a II. rendű alperes pedig közölte, hogy szívesen tájékoztatja a gyermek állapotáról, hogy volt-e óvodában. Ha az I. rendű felperes felhívja az óvodát, elmondja, hogy mit szeretne, ő válaszolni fog erre, de egyetlen szülőnek sem ad erről írásban tájékoztatást.

A további beszélgetés során az I. rendű felperes jelezte, hogy olvasta a házirendet, ami a gyermek elvitelét 12 óra 30 és 13 óra 30 perc között javasolja. Erre a II. rendű alperes úgy válaszolt, hogy a házirend "javasolja, a szülő akkor jön a gyermekért, amikor akar, tehát most nem zárhatom ki az épületből, hogyha el akarja vinni a gyerekét".

Annak közlését követően, hogy a gyermek éppen ebédel, az I. rendű felperes megkérdezte, hogy meglátogathatja-e a gyermeket. A II. rendű alperes közölte, hogy "nem édesapa, innentől kezdve szeretném, hogyha távozna az óvodából, önnek azt gondolom, hogy nincs joga az óvodában látni ezt a gyermeket." Vita alakult ki közöttük és az I. rendű felperes közölte: "dehogy nincs", majd a II. rendű alperes ismét azt mondta: "nincs".

Ezt követően az I. rendű felperes befelé indult, mire a II. rendű alperes és még egy óvodai dolgozó felszólította: "álljon meg!". Közben több dolgozó - köztük a II. rendű alperes - útját állták a gyermek csoportszobájába bejutni megpróbáló I. rendű felperesnek. A II. rendű alperes szólt egy alkalmazottnak, hogy hívja a rendőrséget. Közölte: "nem édesapa, nem mehet be!", és többször távozásra szólította fel az I. rendű felperest. Közben az I. rendű felperes az egyik kezében egy mappával a folyosón felsorakozó óvodai alkalmazottak között próbált átjutni a gyermek csoportszobája felé. Közben felsőtestével az útját álló óvodai alkalmazottaknak ment és az óvodai dolgozók is az I. rendű felpereshez értek, ahogy megpróbált átjutni rajtuk.

Az I. rendű felperes közölte a II. rendű alperessel, hogy feljelenti személyes szabadság megsértéséért. A II. rendű alperes azt válaszolta, hogy nyugodtan feljelentheti őket, ő pedig azért tesz feljelentést, mert közfeladatot ellátó személy, ahogy az ott jelenlévő óvodai alkalmazottak is, és közölte: "nem lehet így egy óvodában viselkedni, nem lehet".

Az óvoda egyik alkalmazottja úgy nyilatkozott, hogy "Én meg azért jelenthetném fel Önt Uram, mert Ön meg meglökött", amit az I. rendű felperes tagadott. Az óvodai alkalmazott fenntartotta, hogy "de meglökött, mert nekem jött". Az I. rendű felperes ismét át akart menni a folyosón, az óvónők továbbra is útját állták. Ezt követően az I. rendű felperes telefonon rendőri intézkedést kért.