A Békéscsabai Járásbíróság P.20930/2013/37. számú határozata jognyilatkozat pótlása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 81. §, 196. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 5. §, 117. §, 199. §, 200. §, 201. §, 205. §, 210. §, 214. §, 237. §, 258. §, 295. §, 296. §, 365. §, 374. §, 375. §, 523. §, 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) 32. §, 39. §] Bíró: Czepó Katalin

Békéscsabai Járásbíróság

4.P.20.930/2013/37. szám

A Békéscsabai Járásbíróság a felperesnek - ... által képviselt ... alperes ellen jognyilatkozat pótlása iránt indított perében meghozta a következő

í t é l e t e t:

A bíróság a feleknek az alperes 1/1 részben tulajdonában álló békéscsabai, belterület ... helyrajzi számú, természetben ... szám alatti ingatlan vonatkozásában, a felperes javára 2012. május hó 14. napján kikötött vételi jognak a gyakorlásával 2013. június hó 10. napján létrejött adásvételi szerződését érvényessé nyilvánítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 2.273.330,- (Kettőmillió-kettőszázhetvenháromezer-háromszázharminc) forintot.

A bíróság a fenti adásvételi szerződés alapján a felperesnek az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjoga bejegyzéséhez szükséges alperesi bejegyzést engedő nyilatkozatot pótolja.

Mindegyik fél viseli a saját költségét.

28.000.- (Huszonnyolcezer) forint költséget az állam visel.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye a Gyulai Törvényszékhez, melyet a Békéscsabai Járásbíróságnál kell írásban, 3 példányban benyújtani.

Tájékoztatja a bíróság a feleket, hogy a fellebbezést - tárgyalás tartására irányuló kérelem hiányában - a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el, ha

a) a fellebbezés csak a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik,

b) a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos,

c) a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul,

d) a felek ezt a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérték.

I n d o k o l á s:

A bíróság a felek előadása, ..., ..., ... tanúk vallomása, a Békéscsabai Rendőrkapitányság Vizsgálati Osztály 390/2010.bü. számú ügyének iratai, Malatyinszki Mihály igazságügyi szakértő szakvéleménye, a csatolt és beszerzett okirati bizonyítékok tartalma alapján a következő

t é n y á l l á s t

állapította meg.

A felperes magyar, az alperes pedig román állampolgár.

Az alperes tulajdonában állt 1/1 részben a békéscsabai, belterület ... helyrajzi számú, természetben ... szám alatti, 900 m2 területű, lakóház, udvar megnevezésű ingatlan. Az ingatlant az alperes 2010. október hó 15. napján - 2010. október hó 26. napi birtokbavételi határidővel - vásárolta 10.250.000.- forintért.

Az alperes ekkor az ... Kft. nevű magyar cég ügyvezetője volt, bútorok forgalmazásával foglalkozott. Az alperes a vállalkozását maga vezette Magyarországon, a céggel kapcsolatos hivatalos ügyeket, gazdasági tárgyalásokat intézte, alkalmazottainak a szakmai irányítást magyarul adta.

A felek nem ismerték egymást személyesen.

Az alperesnek 2011-ben kölcsönre volt szüksége és közös ismerősük - ... és ... - útján a felpereshez fordult, hogy a vállalkozásának a fellendítéséhez kb. 10.000.000.- forint kölcsönt kapjon. A felperes ragaszkodott ahhoz, hogy kölcsönszerződés megkötésére csak akkor kerülhet sor, ha az alperes a kölcsön biztosítékául ingatlant is felajánl.

A felek 2011. október hó 10. napján dr. tanú 1 ügyvéd irodájában jelentek meg a szerződés megkötése végett. A szerződéskötéshez az alperes magával vitte alkalmazottját, ...t és jelen volt ... is. A szerződés részleteinek a megfogalmazására és kidolgozására az ügyvédi irodában került sor, a felek ezt megelőzően nem találkoztak. Az alperes az ingatlanfedezet biztosítása végett magával hozta a ... szám alatti ingatlannak a 2010. október hó 15. napján kelt adásvételi szerződését. Az eljáró ügyvéd részletesen tájékoztatta a feleket a zálogjog és a vételi jog alapításának szabályairól.

A felek ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan kölcsönszerződést kötöttek. Megállapodtak, hogy a felperes az alperesnek 7.800.000,- forint kölcsönt nyújt. A kölcsönt az alperesnek 2012. május hó 10. napjáig kellett visszafizetnie oly módon, hogy havonta a tárgyhónap 10. napjáig megfizet a felperesnek 400.000,- forintot, a még hátralévő összeget pedig 2012. május hó 10. napjáig fizeti vissza készpénzben, vagy átutalja a felperes írásban megadott bankszámlájára. Kikötötték a felek, hogy a visszafizetési határidő közös megegyezéssel, külön megállapodásban meghosszabbítható. A felek megállapodtak abban is, hogy az alperes a kölcsön összege után a visszafizetési határidő betartása esetén nem fizet kamatot, fizetési késedelem esetén azonban a késedelmi kamat mértéke a késedelem időpontjától a visszafizetés napjáig havi 400.000,- forint, amely legkésőbb a kölcsön visszafizetésével egyidejűleg kerül átadásra vagy átutalásra. A szerződésben a felek a nem szabályozott kérdésekre a magyar jog részét képező, az 1959. évi IV. törvény, a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazását kötötték ki.

Ugyanezen a napon a felek megállapodtak abban is, hogy az alperes az 1/1 részben tulajdonában álló békéscsabai, ... helyrajzi számú lakóház, udvar elnevezésű, 900 négyzetméter területű, természetben ... szám alatt található belterületi ingatlanára 2012. július hó 10. napjáig a felperesnek vételi jogot enged. A szerződésben a felek leírták, hogy a vételi jog időtartama alatt a felperes a szerződés tárgyát képező ingatlant az alpereshez intézett egyoldalú, írásbeli nyilatkozattal megvásárolhatja. A felperes a vételi jogát 8.600.000,- forint vételáron gyakorolhatta azzal, hogy a vételár kifizetése a vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozat megtételével egyidejűleg történik. A felek megállapodtak abban, hogy a felperes jogosult a Ptk. 296.§-a alapján a vételárba a kötelezettel szemben, bármilyen jogcímen fennálló, 30 napot meghaladóan esedékessé vált követelését beszámítani. Kimondták, hogy a vételi jog nem ruházható át és az alperes szavatosságot vállalt az ingatlan per-, teher- és igénymentességéért. A felek megállapodtak abban, hogy amennyiben a felperes a vételi jogával él, az alperes az ingatlant a jogosult nyilatkozatának átvételétől számított 8 napon belül kiüríti és beköltözhető állapotban a jogosult birtokába adja. Az alperes hozzájárult ahhoz, hogy az ingatlanra a vételi jog a felperes javára 2012. július hó 10. napjáig bejegyzésre kerüljön. A felek megállapodtak abban, hogy a vételi jog bejegyzésével és törlésével felmerült költséget az alperes viseli. A felek ebben a szerződésben is kimondták, hogy a Ptk-nak a vételi jogra és az adásvételre vonatkozó rendelkezéseit tekintik egymás közti viszonyukban irányadónak.

A szerződéskötéskor az alperes a magyar nyelvet folyékonyan nem beszélte, tolmács segítségét azonban nem kérte. Az eljáró ügyvéd a szerződésnek a lényegét egyszerű szavakkal is elmagyarázta az alperesnek, aki arról biztosította a jelenlévőket, hogy az ügylettel tisztában van, azt érti.