A Legfelsőbb Bíróság Bfv.1040/2009/6. számú határozata csalás bűntette tárgyában. [1978. évi IV. törvény (Btk.) 318. §, 1998. évi XIX. törvény (Be.) 335. §, 345. §, 373. §, 416. §, 423. §] Bírók: Katona Sándor, Kiss Sándor, Schäfer Annamária

Kapcsolódó határozatok:

Keszthelyi Járásbíróság B.225/2008/8., Zalaegerszegi Törvényszék Bf.172/2009/7., *Kúria Bfv.1040/2009/6.* (BH 2011.3.58)

***********

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG LEGFELSŐBB BÍRÓSÁGA

Bfv.II.1040/2009/6.szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága Budapesten, a 2010. év február hó 4. napján tartott nyilvános ülésen meghozta a következő

v é g z é s t :

A csalás bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt bűnügyben a terhelt védője által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Keszthelyi Városi Bíróság 2.B.225/2008/8. számú ítéletét, valamint a Zala Megyei Bíróság Bf.172/2009/7. számú végzését hatályában fenntartja.

A végzés ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben sem az indítvány előterjesztője, sem azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be.

I n d o k o l á s

A Keszthelyi Városi Bíróság a pótmagánvádló vádindítványa alapján eljárva a 2009. év február hó 4. napján megtartott tárgyaláson kihirdetett 2.B.225/2008/8. számú ítéletében a terhelt bűnösségét csalás bűntettében (Btk. 318. § (1) bekezdés, (5) bekezdés a) pont) állapította meg, amiért őt 1 év 4 hónapi börtönbüntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte.

A városi bíróság ítéletében a következő történeti tényállást rögzítette:

A terhelt egy gazdasági társaság építőipari kivitelezéssel foglalkozó kft. ügyvezetője. A terhelt által vezetett gazdasági társaság működésében - forráshiánya és szabad pénzeszközeinek másik vállalkozás részére történő (tartós) kölcsönadása miatt - 2005. évben jelentős finanszírozási problémák jelentkeztek. A kft. pénzügyi zavara állandósult, majd fokozódott, tevékenységét folyamatosan hitelből finanszírozta, azonban fizetési kötelezettségeit jelentős összegű hitelek felvételével sem tudta határidőben teljesíteni, így határidőn túli tartozásainak összege és a fizetési késedelmek tartama is növekedett. Adókötelezettségeit (több ízben) nem teljesítette, ezért az APEH több esetben végrehajtási eljárást kezdeményezett vele szemben. Emellett 2005. októberétől kezdődően 2006. novemberéig bezárólag nyolc felszámolási eljárást indítottak ellene.

A terhelt által vezetett társaság ezen időszakban folytatott gazdálkodó tevékenységére (is) jellemző volt az alvállalkozók igénybe vétele, miként az is, hogy az alvállalkozói díjak (számlák) kiegyenlítéséhez szükséges pénzügyi fedezetet a megrendelő(k)től megkapta, azonban azt nem az alvállalkozói számlák kiegyenlítésére, hanem egyéb hitel- és adótartozásaira, így a végrehajtási és felszámolási eljárások elhárítására fordította.

Ilyen előzmények után a terhelt által vezetett és képviselt fővállalkozó kft. 2005. év őszén (fő)vállalkozási szerződést kötött a B. Község Önkormányzatával, mint megrendelővel az általános iskola rekonstrukciójának és IKT eszközrendszer fogadására alkalmas intézményi környezet létrehozásának építőipari munkáira. A vállalkozói díjat a felek 51.214.208 forintban állapították meg (melyet később 49.138.694 forintra módosítottak), melynek kifizetése részszámlák és végszámla alapján történik. A felek a szerződés teljesítési (vég)határidejét 2006. év április hó 15. napjában határozták meg, melyet utóbb 2006. év április hó 30. napjára módosítottak. A szerződésben a felek kikötötték, hogy a terhelt által képviselt kft. a szerződés teljesítése érdekében alvállalkozó igénybevételére volt jogosult.

Ennek megfelelően a fővállalkozó kft. 2005. év november hó 2. napján alvállalkozói szerződést kötött az általános iskola nyílászáróinak cserélési és sorolt nyílászárók zárási munkáira a sértett kft-vel, mint alvállalkozóval (pótmagánvádló) bruttó 17.000.000 forint (al)vállalkozói díjban és 2005. év december hó 16-i teljesítési határidőben megállapodva. A terhelt azonban abból a célból, hogy az általa képviselt kft-t haszonhoz juttassa, az alvállalkozói szerződés előkészítése során és annak megkötésekor is elhallgatta a sértett alvállalkozó elől, hogy a fővállalkozó kft. fokozódó pénzügyi problémái miatt az alvállalkozói díj kifizetése bizonytalan, a megrendelőtől kapott (fő)vállalkozói díj a kft. egyéb lejárt tartozásainak rendezéséhez szükséges a fizetésképtelenséget elkerülendő.

Az ekként tévedésbe ejtett, illetve tévedésben tartott sértett az alvállalkozói szerződésben foglaltak szerint eljárva a nyílászárók cseréjét elvégezte. A fővállalkozó kft. által 2005. év december hó 23. és 2006. év március hó 5. napján kiállított teljesítés-igazolások alapján két, egyenként 5.625.000 forint bruttó összegű részszámlát állított ki és nyújtott be a fővállalkozó kft-hez.

A terhelt 2006. év április hó 28. napján a kivitelezési munkákat az Önkormányzat megrendelő felé készre jelentette, 2006. év május hó 22. napján a fővállalkozói szerződés alapján a műszaki átadás-átvétel megtörtént, az akkor feltárt hibákat és hiányosságokat 2006. év július hó 13. napjáig - igazoltan - hiánytalanul pótolták és kijavították, így a (fő)vállalkozási szerződés teljesedésbe ment. Utóbbi alapján a megrendelő 2006. év január hó 20. napján 754.652 forint, 2006. év március hó 7. napján 14.338.379 forint, 2006. év május hó 11. napján 13.786.873 forint, 2006. év május hó 30. napján 1.147.397 forint, 2006. év október hó 11. napján 19.111.393 forint, összesen 49.138.694 forint vállalkozó díjat utalt át a terhelt cégének.

Mindeközben a fővállalkozó kft. és a sértett között elszámolási vita keletkezett. A fővállalkozó kft. a sértett által kiállított és benyújtott részszámlákat befogadta, azonban annak ellenére, hogy a részszámlák alapját képező, a sértett által teljesített munka teljesítését korábban már elismerte (teljesítés-igazolások), a részszámlák rendezésétől 2006. év március hó 2. napján írásban bejelentett, késedelmes és hibás teljesítésre alapított kifogással elzárkózott, majd a sértettet több alkalommal a hibák kijavítására hívta fel. E felhívásoknak a sértett eleget tett, azonban a terhelt a sértett teljesítését nem fogadta el. Bár 2006. év június hó 12. napján a fővállalkozó kft. és a sértett között a műszaki átadás-átvétel megtörtént, a fővállalkozó kft. a sértett részszámláit - a korábbival azonos indokok miatt - nem fizette ki és a sértettel való elszámolás, részére alvállalkozói díj kifizetése egyáltalán nem történt meg.

Bár az eljárás során megállapítható volt, hogy a sértett alvállalkozó részéről történt hibás teljesítés, azonban ez maradéktalan kijavítás folytán nem hiúsította meg a (fő)vállalkozási szerződés teljesülését, ide értve a fővállalkozó díjának kifizetését is. Arra sem merült fel adat a büntetőeljárásban, hogy a megrendelő önkormányzat a sértett teljesítésével összefüggésben olyan levonást eszközölt volna a fővállalkozó kft-vel szemben, vagy ezzel összefüggésben utóbb olyan követelést érvényesített volna, amely akár részben is akadályozta volna az alvállalkozói díj rendezését.