A Kúria Kfv.35722/2013/3. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (ADÓÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2006. évi IV. törvény (Gt.) 108. §, Magyarország Alaptörvénye (Alaptörvény) XXVIII. cikk (7) bek.] Bírók: Kárpáti Magdolna, Kurucz Krisztina, Lomnici Zoltán
A határozat elvi tartalma:
A Bt. adótartozásáért a volt beltag, mint az adó megfizetésére kötelezett személy, kötelezhető fizetésre.
***********
A KÚRIA
mint felülvizsgálati bíróság
A Kúria a dr. Baltay Levente ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Forró Gabriella jogtanácsos által képviselt Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága alperes ellen adóügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2013. június 26. napján kelt 5.K.30.180/2013/10. számú ítélete ellen az alperes által 12. sorszám alatt előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán eljárva - tárgyaláson kívül - meghozta a következő
í t é l e t e t:
A Kúria a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 5.K.30.180/2013/10. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a felperes keresetét elutasítja.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 300.000 (azaz háromszázezer) forint elsőfokú és 150.000 (azaz százötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.
Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.500.000 (azaz egymillió-ötszázezer) forint kereseti és 2.628.900 (azaz kettőmillió-hatszázhuszonnyolcezer-kilencszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.
Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.
I n d o k o l á s
A felperes 1996. március 26-ától 2010. március 8-ig a S. Bt. /a továbbiakban: Bt./ beltagja volt. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Dél-budapesti Adó Igazgatósága /a továbbiakban: elsőfokú hatóság/ a Bt.-nél 2005. évre társasági /tao/ adónemben, 2006.-2009. évekre tao, általános forgalmi adó /áfa/ és társas vállalkozások külön adója adónemekben végzett bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés eredményeként a 2011. augusztus 17. napján kelt 246483728 számú határozatával módosított, 2011. július 12. napján kelt elsőfokon jogerőre emelkedett határozatával a Bt.-t 24.849.000 Ft adókülönbözet, 12.424.000 Ft adóbírság és 8.445.000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére kötelezte.
A Bt.-vel szemben az adótartozás megfizetéséért folytatott végrehajtási eljárás nem vezetett eredményre, ezért az elsőfokú hatóság a 2012. február 28. napján kelt határozatával a felperest, mint a Bt. adótartozásának megfizetésére kötelezhető személyt, 45.580.244 Ft megfizetésére kötelezte.
A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2012. szeptember 6. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot - a késedelmi pótlék helytelen összege miatt - megváltoztatta és a felperest 43.814.244 Ft, a Bt.-től behajthatatlan tartozás megfizetésére kötelezte.
Döntését a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény /a továbbiakban: Gt./ 104.§ /1/ bekezdése, 108.§ /1/, /3/ bekezdései, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény /a továbbiakban: Art./ 35.§ /2/ bekezdés f) pontja alapján hozta meg. Indokolása szerint a mögöttes felelősség elve alapján, amennyiben a társaság vagyona a követelést nem fedezi, a kötelezettségeiért a tagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen felelnek. A Bt. ellen vezetett végrehajtási eljárás eredménytelen maradt és az adótartozás a cégtől nem volt behajtható, ezért a gazdasági társaság adótartozásáért helytállni köteles tagot, a felperest kellett fizetésre köteleznie. A késedelmi pótlék összegét azért változtatta meg, mert a felperes azzal csak a tagsági jogviszonyának megszűnéséig terjedő időszakra tartozik.
A felperes keresetében az adóhatározatok hatályon kívül helyezését és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését kérte. Előadása szerint a Bt.-vel szemben folytatott végrehajtási eljárás alatt szerzett arról tudomást, hogy a céggel szemben adókötelezettség került megállapításra. Állította, hogy értékesítésekor a társaságnak adó-, és más köztartozása nem volt, így olyan tartozás megfizetésére kötelezték, amelyben felelőssége már nem állt fenn, továbbá mindezt olyan eljárásban, ahol jogorvoslati joga nem volt biztosítva. A tartozás megállapítás alapját képező eljárásban ugyanis nem volt lehetősége élni az Alaptörvény 28. Cikk /7/ bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jogával. Az adóhatóság megsértette a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény /a továbbiakban: Ket./ 1.§ /2/ és /3/ bekezdését, 4.§ /1/ bekezdését, 5.§ /1/ bekezdését is, mivel a kereset alapját képező eljárásban a maga nevében és védelmében nem léphetett fel.
Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével az alperes határozatát az elsőfokú határozatra is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú hatóságot új eljárásra kötelezte. Ítéletében idézte az Alkotmánybíróság /a továbbiakban: AB/ 2/2013.(I.23.), 9/2013.(III.6.) határozatait, és az Art. 35.§ /2/ bekezdés f) pontja, továbbá az Alaptörvény B.) cikk /1/ bekezdése és XXVIII. cikk /7/ bekezdése alapján kifejtette azon jogi álláspontját, miszerint az adó megfizetésére a Bt. helytállni köteles tagjaként kötelezett felperes részére a beltagsági jogviszonyának megszűnését követően indult adóhatósági ellenőrzési eljárásban lehetőséget kellett volna biztosítani arra, hogy gyakorolhassa az adózót megillető azon jogokat, amelyek lehetővé teszik, hogy a helytállási kötelezettséget érintő adótartozás jogalapját és összegszerűségét vitathassa. A megismételt eljárásra meghagyta az adóhatóságnak, hogy az AB hivatkozott határozataiban foglalt jogértelmezés szem előtt tartásával eljárva, a tényállást - a felperes helytállási kötelezettsége körébe eső adótartozás összege tekintetében is - teljes körűen, valósághű módon tisztázza.
Az alperes felülvizsgálati kérelmében az ítélet hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását kérte. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul olyan AB határozatokra hivatkozott, amelyek tényállása nem volt azonos a perbeli tényállással, az Art. 6.§ /2/ bekezdését, 35.§ /2/ bekezdését tévesen értelmezte és alkalmazta, ugyanis a Bt.-vel szemben folytatott ellenőrzés során a cég az adózó, így a társaság gyakorolhatja az adózót megillető jogokat, és nem a felperes. A mögöttes felelőssége vonatkozásában meghozott határozatok körében és eljárás során gyakorolhat a felperes adózói jogokat. Az ítélet sérti továbbá a Ket. 109.§ /4/ bekezdését, 140.§ /2/ bekezdését is, ugyanis semmilyen iránymutatást, értelmezést nem ad arra vonatkozóan, hogy a tényállást miért és milyen vonatkozásban kellene tisztáznia.
A felperes érdemi ellenkérelmet nem terjesztett elő.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!