1099/1996. (X. 1.) Korm. határozat

a bíróságokra vonatkozó jogszabályok reformjának és a bírósági szervezet hatékonyabb működését szolgáló intézkedések koncepciójáról

1. A Kormány megtárgyalta és a további munka alapjául elfogadta a bíróságokra vonatkozó jogszabályok reformjának és a bíróságok működésének javítását szolgáló intézkedések koncepcióját. Elrendeli az e határozat mellékletében felsorolt, a megadott szempontok szerinti jogszabálytervezetek kidolgozását, és felkéri a legfőbb ügyészt, hogy az ügyészségre vonatkozó jogszabálytervezetek kidolgozásában vegyen részt.

2. A bíróságok szervezetéről, a bíró jogállásáról és javadalmazásáról, valamint a bírósági dolgozók és az igazságügyi szakértői intézmények dolgozói jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvények hatálybalépése időpontjának meghatározásánál figyelembe kell venni, hogy a szükséges bírói és bírósági dolgozói létszám, valamint a tárgyi feltételek biztosításához elegendő idő álljon rendelkezésre.

3. A bíróságok elhelyezésével, az épületek felújításával, a teljes bírósági informatikai rendszer kiépítésével kapcsolatos költségeket folyamatosan ütemezni kell.

a) 1998-ban meg kell oldani a Baranya Megyei Bíróság végleges elhelyezését, gyorsítani kell a Fővárosi Bíróság épületfelújítását, meg kell valósítani a Budapesti XVIII-XIX. Kerületi Bíróság, a Békéscsabai, a Tamási és a Püspökladányi Városi Bíróság épületrekonstrukcióját, valamint el kell kezdeni a Pest Megyei Bíróság épületének felújítását és bővítését.

b) Az Igazságügyi Minisztérium másik épületbe költöztetésének lehetőségét meg kell vizsgálni, és az ebből következő feladatokról, valamint a költségekről szóló kormány-előterjesztést 1996. október 15-ig a Kormány elé kell terjeszteni.

c) A teljes bírósági informatikai rendszer kiépítését 1997. évben a PHARE-támogatás megpályázásával meg kell kezdeni.

4. A bírák tehermentesítése érdekében elő kell készíteni a bírói munkát segítő ügyintézők képzését.

5. A bírósági reformra figyelemmel a Kormány felkéri a legfőbb ügyészt, hogy az ügyészség szervezetére és működésének feltételrendszerére vonatkozó koncepciót terjessze elő, beleértve az ítélőtábláknak megfelelő szinten működő ügyészi szervezeti egységek létszám- és költségigényét is.

6. Az Európai Tanulmányi Központok létesítésének programját az 1997. évben a PHARE-támogatás megpályázásával kell megkezdeni. Célszerű - a szakmai szempontok érvényesítése érdekében - a PHARE-támogatás igénylésével és felhasználásával kapcsolatos koordinációban az igazságügyminiszter közreműködése.

Melléklet az 1099/1996. (X. 1.) Korm. határozathoz

I.

A bíróságok szervezetéről szóló törvény tartalmazza:

1. A bíróságok szervezetét és működését meghatározó alapelveket.

2. A bírósági szervezetet négyszintűvé kell alakítani, három ítélőtábla egyidejű létrehozásával.

3. A bírósági szintekhez képest kell meghatározni az adott szintű bíróságok feladatait.

4. A jelenleg különbíróságként működő munkaügyi bíróságok szervezeti különállását meg kell szüntetni. A munkaügyi bíráskodás a megyei bíróság székhelyén működő helyi bíróságon, a munkaügyi bírói feladatra kijelöléssel történjen.

5. A közigazgatási bíráskodás az adó- és társadalombiztosítási ügyekben az e feladatra kijelölt bírák által történjen.

6. A bíróságok igazgatására - az igazságügyi igazgatás legfelső irányító szervezeteként - létre kell hozni az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot (a továbbiakban: OIT), egyidejűleg megszüntetve az igazságügyminiszternek a bíróságok igazgatásával kapcsolatos jogosítványait. Meg kell határozni az OIT feladatait, összetételét. Az OIT mellett az igazgatási tevékenység folyamatos ellátására Hivatalt kell létrehozni.

7. Újra kell szabályozni a bíróságok igazgatásában részt vevő bírói testületek feladat- és hatáskörét.

8. A bírósági vezetők határozott idejű megbízatásának időtartamát 6 évre kell felemelni, egyidejűleg meg kell teremteni a vezetői tisztségből történő felmentés lehetőségét.

II.

A bíró jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvényt a következő szempontok alapján kell előkészíteni:

1. A törvény személyi hatálya a bírákon kívül a bírósági fogalmazókra és a bírósági titkárokra terjedjen ki, a bírósági dolgozókra, valamint az ügyészekre és az ügyészségi dolgozókra ne.

2. A bíró jogállásával kapcsolatban a bírói függetlenséget, a bírói kötelezettségeket jobban, illetve újszerűen kifejező alapelveket kell megfogalmazni.

3. A bíróvá válás feltételeit - a fogalmazói idő meghosszabbításával, a kötelező titkári működés meghatározásával, pályaalkalmassági vizsgálat előírásával - szigorítani kell. Elő kell írni a tényleges büntetlenség vizsgálatát.

4. Az első bírói kinevezés határozott időre szóljon.

5. A bíró munkáját rendszeres időszakonként értékelni kell, az alkalmatlanság megállapításának szabályait pontosítani kell.

6. A bírói tisztség megszűnése körében elő kell írni, hogy a bírót az általános nyugdíjkorhatárt meghaladó, meghatározott életkor elérésekor kötelező bírói tisztségéből felmenteni.

7. Az Igazságügyi Minisztériumba és az OIT Hivatalába beosztott bíró jogállására és javadalmazására a bíróra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

8. A bíró javadalmazásának új rendszerét kell kialakítani, kimondva, hogy a bíró a tisztségéhez méltó javadalmazásra jogosult. Meg kell vizsgálni a köztisztviselői illetményalaptól eltérő, önálló bírói illetményalap lehetőségét.

9. A javadalmazás alapvetően a szolgálati időn alapuljon, kiegészítve - a helyi bíróság kivételével - a bírósági szintekhez igazodó pótlékkal. Lehetővé kell tenni a kiemelkedő szakmai munkát végző bírák részére az eggyel magasabb bírósági szintnek megfelelő bírói cím adományozását, az adott bírósági szintre irányadó pótlékkal együtt. A vezetői pótlékok megmaradnak.

10. Ki kell mondani, hogy a bíró naptári évenként két alkalommal jogosult különjuttatásra, a törvényben kell meghatározni a részére járó egyéb juttatásokat is.

11. A munkaviszonyban, szolgálati viszonyban nem álló népi ülnökök javadalmazását a kezdő bírói illetmény arányos részében kell meghatározni.

III.

A bírósági dolgozók jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény:

Az igazságszolgáltatás sajátos jellegének megfelelően a bírósági dolgozók, valamint az igazságügyi szakértői intézmények szakértői és dolgozói jogállását, javadalmazását önálló törvényben kell szabályozni.

IV.

Az ügyészséget érintő törvények:

1. A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló 1972. évi V. törvényt a négyszintű bírósági szervezet kialakítására figyelemmel módosítani kell, létrehozva az ítélőtábláknak megfelelő szintű ügyészi szervezeti egységeket is.

2. Az ügyészek, valamint az ügyészségi dolgozók javadalmazását az ügyészségi szolgálati viszonyról és az ügyészségi adatkezelésről szóló 1994. évi LXXX. törvény módosításával kell szabályozni. Ennek során szem előtt kell tartani, hogy az ügyészek és az ügyészségi dolgozók számára biztosítani kell a bírákéval, illetőleg a bírósági dolgozókéval azonos javadalmazást.

3. Az 1. és 2. pontban megjelölt törvénymódosítások előkészítését a bíróságokra vonatkozó törvényekkel egyidejűleg kell megkezdeni, és hatálybalépésük időpontját azonos időpontra kell megállapítani.