BH 2023.10.250 Ha a munkavállaló a munkatársakkal való kommunikáció során tanúsított magatartásával szembehelyezkedik a munkáltató általa ismert belső szabályzata szerinti elvárásokkal, a munkaviszonyát megszüntető azonnali hatályú felmondás jogszerű [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (Mt.) 78. § (1) bek. a) pont].

A felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes 2017. október 16-tól állt az alperes alkalmazásában, 2018. június 30-áig szóló határozott idejű munkaviszonyban projekt menedzser munkakört látott el. 2018. július 1-jén a munkaszerződés módosításával a felperes munkaviszonya határozatlan időtartamúra változott, alapbérét pedig 500 000 forintra emelték.

[2] A felperes 2017. október 16-án kelt munkaköri leírásában rögzítették, hogy feladatkörének része egyebek mellett a jogszabályban, utasításokban és az egyetemi szabályzatokban előírtak megismerése, a változások nyomon követése, betartása. Azt is szabályozták, hogy az alperes etikai és viselkedési kódexében foglaltakat is köteles betartani. A felperes munkaköre 2020. január 1-jétől pályázati referens-projekt menedzseri feladatokkal egészült ki.

[3] A felperes 2021. február 15-én saját munkahelyi e-mail címéről több alperesi munkavállaló részére munkahelyi e-mail címeikre "életjel" tárggyal e-mail üzenetet küldött, amelyben arról tájékoztatta a címzetteket, hogy a 12. terhességi hetét betöltötte, és veszélyeztetett terhességére figyelemmel munkatársaitól elbúcsúzik.

[4] Az e-mailben a felperes a munkavállalókra kifejezetten sértő, személyeskedő megjegyzéseket tett.

[8] Többek között a felperes azt írta, hogy "amióta ismerlek óksz-móksz, kínlódsz, szenvedsz és tök okkal", "folyton szopóágra kerülsz", "szemmel láthatóan itt ragadtál".

[9] "Mindezt fos fizetésért és 0 megbecsülésért", "ez csak egy munka, nem az életed, az életed sokkal többet ér annál, mint amennyire tartod".

[10] Az alperes 2021. február 23-án kelt azonnali hatályú felmondásával szüntette meg a felperes munkaviszonyát az Mt. 78. § (1) bekezdés b) pontjára hivatkozással.

[11] A munkáltatói intézkedés rögzítette, hogy a felperes 2021. február 15-én a hivatali e-mail címéről olyan tartalmú levelet juttatott el közvetlen munkatársainak, valamint a munkairányításért felelős közvetlen felettesének azok munkahelyi e-mail címére, melyben több súlyosan becsületsértő állítást, véleményt fogalmazott meg mind munkatársaival, mind az alperes vezetőségével kapcsolatban, amely egy munkahelyen megengedhetetlen. Az indokolás szerint a felperesi levél stílusa és módja összeegyeztethetetlen az alperes katolikus szellemiségével, annak küldetésnyilatkozatában és belső szabályzataiban rögzített és a felperes által kifejezetten tudomásul vett etikai szempontokkal. Az alperes hangsúlyozta, hogy különösen súlyos, miszerint a felperes munkatársai egyetlen levélben olvashatták egymásról, hogy a felperes kiről mit gondol.

[12] Indokolásában az alperes idézte a Szervezeti és Működési Szabályzatának 136. § (1) bekezdés a), h) és i) pontjait, valamint (2) bekezdését. Ezekre alapított érvelése szerint a felperes a katolikus szellemiség tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettségét súlyosan megszegte, melyre tekintettel munkaviszonya fenntartása lehetetlenné vált. Rögzítette alperes, hogy a felperes levele egészében is olyan tartalmú, amely megalapozza az azonnali hatályú felmondás jogszerűségét, így erre tekintettel csak az általa legsúlyosabbnak minősített állításokat sorolta fel példálózó jelleggel.

A felperes keresete és az alperes ellenkérelme

[13] A felperes keresetében a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeként elsődlegesen a jogviszony helyreállítását kérte a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (továbbiakban: Mt.) 83. § (1) bekezdés a) pontjára és b) pontjára alapítottan. Elmaradt munkabérként 510 000 forint és ezen összeg kamatának megfizetését igényelte az alperestől. Másodlagosan a munkaviszony helyreállításának mellőzése mellett kártérítésként az Mt. 166. § (1) bekezdés és 167. § (1) bekezdése alapján 5 557 094 forint megtérítésére, valamint egy havi végkielégítésként 500 000 forint és kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Ezen túlmenően 1 500 000 forint sérelemdíj és annak kamata megtérítését is igényelte.

[14] Elsődlegesen arra hivatkozott, hogy az azonnali hatályú felmondás nem felel meg a világosság, valóság és okszerűség követelményének: abból nem derül ki, hogy pontosan mit sértett meg a felperes az általa küldött e-maillel; továbbá a kifogásolt szövegrészeket teljes kontextusukban lenne szükséges vizsgálni, így például a "gáz helyre" kifejezés csupán egy önirónikus kiszólás, annak nem volt jelentés-tartalma a munkáltatóra nézve. Kiemelte, hogy az e-mailben nem tényállításokat tett, hanem véleményt fogalmazott meg, illetve, hogy a "katolikus szellemiség" önmagában jogilag nem értékelhető állítás. A felmondásból nem derül ki, hogy a levél elküldése mennyiben teszi lehetetlenné a munkaviszony fenntartását.

[15] Az alperes a munkaviszonyt a joggal való visszaélés tilalmába ütközően szüntette meg, ugyanis annak tényleges indoka a véleménynyilvánítás elfojtása volt.

[16] A sérelemdíj kapcsán előadta, hogy az azonnali hatályú felmondás kiadásával a munkáltató sértette a felperes jóhírnevét, mivel a munkavállalók értesültek arról, hogy nem szülési szabadságát tölti, hanem a jogviszonya azonnali hatállyal megszűnt.

[17] A becsületsértés körében hivatkozott arra, hogy az alperes nem teremtett lehetőséget a diskurzusra, hanem rögtön egyoldalú döntéséről tájékoztatta a felperest, amely sérti a becsületét és emberi méltóságát. A keresztény szellemiséggel ellentétes, hogy a korábbi áldozatos munkáját és állapotos voltát is figyelmen kívül hagyta a munkáltató. Az emberi méltóság mint szubszidiárius jog megsértésére is hivatkozott a véleménynyilvánítási szabadsága elfojtása miatt.

[18] A felperes az egészséghez való joga megsértését is állította előadva, hogy az intézkedés okán pszichés egészsége sérült, továbbá amúgy is magas vérnyomása tovább emelkedett.

[19] Az egyenlő bánásmód megsértése körében hivatkozott az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 8. § j) pontjára, politikai vagy más véleményére, illetve l) pontjára, amely az anyaság és a terhesség védelmét célozza.

[20] Az alperes ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte. Érvelés szerint az azonnali hatályú felmondás indoka valós, világos és okszerű volt.

[21] Hangsúlyozta, hogy a felperesi levél egésze - de az azonnali hatályú felmondásban idézett részek különösen - sértik az etikai kódex vonatkozó rendelkezéseit. Ennél konkrétabb és részletesebb meghatározásra érvelése szerint nem volt szükség.

[22] Hivatkozott az Mt. 8. § (3) bekezdésére, miszerint a munkahelyi kollektívát romboló kifejezések használata sértették az alperes jóhírnevét, valamint jogos gazdasági és szervezeti érdekeit.

[23] Az egyenlő bánásmód körében előadottak kapcsán azt állította, hogy nem a felperes terhessége miatt került sor a munkaviszony megszüntetésére, a munkáltatónál számtalan nagycsaládos munkavállaló dolgozik, többen éppen szülési szabadságukat töltik, ahonnan gond nélkül visszatérhettek korábbi munkavégzési helyükre.