A Szegedi Törvényszék G.40144/2015/14. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 123. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 200. §] Bíró: Lakatos Péter

Szegedi Törvényszék

7.G.40.144/2015/14.

A Szegedi Törvényszék a dr. Varga István ügyvéd ltal képviselt...felperesnek - a dr. Faludi Csaba ügyvéd által képviselt alperes neve alperes címe sz. alatti székhelyű alperes ellen kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

Í T É L E T E T :

A keresetet e l u t a s í t j a .

Kötelezi a felperest, fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 2.540.000,- (kétmillió-ötszáznegyvenezer) forint perköltséget.

Kötelezi a felperest, fizessen meg az államnak - külön felhívásra - 1.500.000,- (egymillió-ötszázezer) forint le nem rótt eljárási illetéket.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 nap alatt van helye fellebbezésnek, amelyet írásban, 3 példányban - a Szegedi Ítélőtáblához címezve - lehet benyújtani a Szegedi Törvényszéknél.

Tájékoztatja a feleket, a másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a Pp. 251. §-ában, vagy a 252. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott okból kell hatályon kívül helyezni.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha azt a felek kérték, vagy a fellebbezés csak a perköltség, a le nem rótt illeték viselésére vagy összegére vonatkozik, vagy csak az ítélet indokolása ellen irányul.

A másodfokú bíróság az ítélet elleni fellebbezést akkor is tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha megítélése szerint az ügy eldöntése tárgyaláson kívül is lehetséges (bagatell fellebbezés).

I N D O K O L Á S :

A felperes építőanyag kereskedelemmel foglalkozó gazdasági társaság, értékesítési tevékenységét székhelyén és a .... szám alatti telephelyén folytatta.

Az alperes - közgyűlési határozat felhatalmazása alapján - 2009. július 8. napján vállalkozási szerződést kötött az Konzorcium 1-gyel, amelynek tárgya az 1-es villamospálya és felsővezetéke, valamint a kapcsolódó egyéb létesítmények építési munkálatainak generálkivitelezése és kiegészítő tervezése volt. A szerződő felek a kivitelezést három szakaszra osztották, amelyek közül a szakasz 1 esetében a vágányzár 2009. augusztus 26. napjától december 3. napjáig tartott volna. A teljesítési határidő valamennyi ütem esetében módosításra került, az a perrel érintett szakasz tekintetében 2010. május 28. napjára módosult.

A sorozatos szerződésmódosítások következtében a perbeli szakasz vágányzára 2010. nyaráig fennállt.

szakasz 2-ön 2009. augusztusától 2010. nyaráig volt forgalomelterelés akként, hogy azon félpályás útlezárást alkalmaztak. A felperes ... alatti telephelye, az Cég 1 telephelye, valamint a ... vasútállomás között volt. A villamosvonal felújításában az Cég 1-telephelyre vezető közút és villamossín is érintett volt, amely közvetlenül a felperesi telephely bejárati ajtaja mellett helyezkedik el. A felújítási munkálatok során az érintett szakaszokon a kétirányú forgalmat megszüntették, egy körforgalmú rendszert alakítottak ki a .... csomópontjának tehermentesítésére. A csomópontban a felújítási munkálatok megkezdése előtt a továbbhaladási irányok korlátozva nem voltak, azonban a változás akként történt, hogy csak az ...hídról érkező és a ... krt.-on balra nagy ívben kanyarodó forgalmat engedték, illetve ennek ellenkező irányát. Az egyéb forgalmat a körforgalomba vezették be, amelyben a ... utca, ... utca, ... utca, ... utca volt érintett a leírt sorrendben és haladási irányban. Az előbbiekben írt utcák azonban a tehermentesítés ellenére nem voltak alkalmasak a teherforgalom átvezetésére, így azokat a város más útjait érintően terelték el.

A felperes telephelye esetében további nehezítő tényező volt, a ... pályaudvar előtti közúton, a ... utca ... utcáig tartó szakasza mellett futott az 1. számú villamosvonal, amelynek pályája a felújításban érintett volt akként, hogy a villamosvonal a ... pályaudvar előtt az út bal oldalán, míg a ... utcában az út jobb oldalán futott és a váltás, illetve a keresztezés a felperes telephelyi bejárati ajtaja előtt volt. A telephely közvetlen megközelíthetősége egyéb utcák normál, csak egyirányúsított forgalmával szemben nehezített volt, mert ezt a részt felvonulási területként is használták, azaz ahol a forgalom levezetése történt, még munkagépek is közlekedtek. A felperes üzletéhez a bejutás az érintett szakasz felvonulási területként történő használata miatt korlátozottan, szakaszosan volt biztosított, a "körforgalom" e szakaszán torlódások kialakultak, amelyek nehézséget, időveszteséget eredményeztek. Önmagában a terelőútvonal használata tényleges időveszteséget nem jelentett volna, mert a keresztező utakat a terelőútnak mindenütt alárendelték, azonban a felperesi telephely előtt zajló munkálatok forgalomkorlátozása eltérő a terelőútvonal egyéb szakaszán kialakult forgalmi rendtől. A ... krt. és a .... sgt. kereszteződésének átalakításához szükséges lezárásokból eredő forgalomkorlátozás miatt megfelelő terelőútvonal, körforgalmú elterelés lett kialakítva, amely annyiban érintette a felperesi ingatlan bejáratát, hogy ott a villamospálya rekonstrukciós munkálatok is zajlottak, így az szükségszerű rövidebb-hosszabb idejű korlátozást valószínűsített a körforgalmi rendben közlekedők részére. A felújítási munkálatok hosszabb-rövidebb idejű korlátozást valósítottak meg.

A felperes 2009. novemberében a ... utcai telephelyet, mint üzletet bezárta, azt mintegy raktárként üzemeltette, értékesítési tevékenységet a székhelyén folytatott és amennyiben a megrendelt áruk a ... utcai telephelyen voltak, úgy onnan történt azok kiszolgálása.

A ... utcai telephely árbevétele 2006. évben 828.297.000,- forint, 2007. évben 685.958.000,- forint, míg 2008. évben 607.043.000,- forint volt. Az építési munkák megkezdése előtti forgalomcsökkenés mértéke 2006 évről 2007 évre 17%, míg 2007 évről 2008 évre 11,5% volt. Az építési munkálatoktól függetlenül jelentkező ilyen irányú bevételcsökkenés 2009 évben a piaci gazdasági viszonyok, a gazdasági válság hatására, az előző évihez képest 14,25%-ot tett ki.

A felperes szállítókkal szemben fennálló tartozása 2009. augusztus 26-án 127.966.454,- forint, míg 2010. május 31. napján 120.764.561,- forint volt. Hitel és egyéb kötelezettségeinek összege ugyanezen időpontokra vetítetten 328.883.962,-, és 322.051.477,- forint volt. 2009. évben a felperes 41.146.065,- forint értékben csökkentette készletértékét selejtezés címén, amelyből 9.815.854,- forintot káresemények, míg 31.330.211,- forintot elévülés miatt írt le. Analitikus készletnyilvántartás hiányában nem állapítható meg, mikor kerültek a leselejtezett áruk a ... utcai telephelyre, illetve az sem, valóban a ... utcai telephelyen tárolt készletek kerültek leselejtezésre. Minden évben az őszi hónapoktól kezdve - az építési munkálatok szezonalitása miatt - csökkent a felperes ... utcai telephelyének árbevétele.

A felperes pénzügyi helyzete már az építési munkálatok megkezdését megelőzően is rossz volt, 2009 elejétől megkezdődött egy tartós, fizetésképtelenség felé vezető folyamat, amely 2009 év végére bekövetkezett. Az építési munkálatok és az abból eredő forgalomkiesés nem okozója, csak felgyorsítója volt a folyamatoknak. A felperes árbevétele 2006-tól folyamatosan csökkent, a 2008. évi árbevétele 21%-kal volt kevesebb, mint a 2006. évi árbevétel, ugyanakkor működési költsége nem csökkent. A felperes pénzügyi helyzete csekély nyereséget produkáló "fedezeti ponton" történő működést mutatott, amit a készletek és a vevőkkel kapcsolatos selejtezés és értékvesztés elszámolásának mellőzése biztosított. A felperes likviditása 2006 évtől kezdődően folyamatosan romlott, 2008 évtől komoly fizetési nehézségei, míg 2009 év elejétől gyakorlatilag teljes likviditási gondjai voltak, a szállítók már csak készpénzes fizetés mellett biztosították az áruszállítást.