A Kúria Kfv.35106/2021/10. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (FELÜGYELETI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 155/B. § (2) bek.] Bírók: Hajnal Péter, Heinemann Csilla, Huszárné dr. Oláh Éva

A határozat elvi tartalma:

A bíró nem köteles részletesen indokolni azt, hogy a fél kezdeményezésére miért nem indítványozza az ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányossági vizsgálatát az Alkotmánybíróság előtt.

A Mód. tv. 16. § (3) bekezdése kifejezetten felhatalmazta az alperest arra, hogy a döntés megsemmisítése helyett a hatályvesztés időpontjának pontos megjelölésével helyezze hatályon kívül a határozatokat.

***********

A Kúria

mint felülvizsgálati bíróság

ítélete

Az ügy száma: Kfv.I. 35.106/2021/10.

A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke;

Dr. Heinemann Csilla előadó bíró;

Huszárné Dr. Oláh Éva bíró

A felperes: Felperes1

Cím3

A felperes képviselője: Dr. Kiser Dóra Ügyvédi Iroda (ügyintéző ügyvéd: dr. Kiser Dóra ügyvéd)

Cím4

Az alperes: Magyar Nemzeti Bank

Cím1

Az alperes képviselője: jogtanácsos

Cím5

A per tárgya: felügyeleti ügyben hozott közigazgatási határozatok jogszerűségének bírósági felülvizsgálata

A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes 16. sorszám alatt

Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Fővárosi Törvényszék 106.K.704.924/2020/10. számú ítélete

Rendelkező rész

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 106. K. 704.924/2020/10. számú ítéletét- az indokolás részbeni módosításával- hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 50.000 (ötvenezer) forint felülvizsgálati perköltséget.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak- külön felhívásra- 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás

[1] A felperes kölcsönös biztosító egyesület, tevékenysége szempontjából kiemelt jelentőséggel bírnak az általa 1993. óta terjesztett, halasztott kezdetű nyugdíjkiegészítő biztosítási termékek és annak egyes időben, egymást követő módozat változatai. A felperes működésében már 2013. októberét megelőzően azonosítottak egyes problémákat, a biztosító befektetési egységekhez kötött termékének sajátosságaira tekintettel fokozatos folyamatos felügyeletet látott el a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete.

[2] Az alperes a biztosítónál ellátott intenzív, folyamatos felügyelet körében több fajta - termékekhez kapcsolódó piaci és likviditási, biztosítási, tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos jövedelmezőségi, valamint tőkemegfelelési - kockázatot azonosított. Emiatt 2015. december 16. napján kelt H-JÉ-II-159/2015. számú határozatával arra kötelezte a felperest, hogy készítsen intézkedési tervet, melynek célja a felperesi termékekhez kapcsolódó piaci, likviditási, biztosítási, a tulajdonosi joggyakorláshoz kapcsolódó jövedelmezőségi és tőkemegfelelési kockázatok felmérése és a kezelésükre vonatkozó intézkedések bemutatásának szükségessége. Ugyanis az alperes álláspontja szerint a felperes szavatoló tőke feltöltöttsége csak egyszeri, rendkívüli tőke pótlás hatására érte el az alperes által megkívánt prudenciális minimumot, a tőkefeltöltöttséget közép-, hosszútávon biztosítani képes stratégiával a felperes nem rendelkezett, a felperes működése pedig a szavatoló tőke feltöltöttség további csökkenését valószínűsítették.