A Kúria Pfv.21264/2014/4. számú precedensképes határozata hagyatéki hitelezői igény tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 586. §, 677. §, 679. §] Bírók: Cseh Attila, Csentericsné dr. Ágh Bíró Ágnes, Orosz Árpád

A határozat elvi tartalma:

Hagyatéki hitelezői igényt csak örökségi juttatás kifejezett és egyértelmű ígérete alapozhat meg a remélt ellenszolgáltatásnak ilyen hatása nincs. 1959. IV. Tv. 586. § (1), 1959. IV. Tv. 679. § (1), 1959. IV. Tv. 677. § (1) c)

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.264/2014/4.szám

A Kúria a Dr. Varga Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Varga Balázs ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Kóté Csaba ügyvéd által képviselt alperes ellen hagyatéki hitelezői igény iránt a Székesfehérvári Járásbíróságon 1.P.23.291/2011. számon folyamatban volt perében a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.21.591/2013/4. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 49. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Kúria a Székesfehérvári Törvényszék 2.Pf.21.591/2013/4. számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja.

A le nem rótt 347.600 (Háromszáznegyvenhétezer-hatszáz) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felülvizsgálati kérelem elbírálása szempontjából irányadó tényállás szerint az örökhagyó tulajdonát képezte a perbeli lakóház és udvar elnevezésű 1440 m2 területű ingatlan. Az örökhagyó az édesanyja halálát követően nem dolgozott, munkaviszonnyal, jövedelemmel nem rendelkezett, az ingatlana karbantartására, fenntartására nem volt képes, önmagát ellátni nem tudta. Alamizsnákból élt, alkoholfüggő életvitelt folytatott. A felperes és házastársa - akinek a házasságát a bíróság időközben felbontotta - megsajnálták, majd 1997 január-februárjában gondozásukba vették, a házukban egy önálló lakrészt alakítottak ki számára. 1997 nyarától kezdődően az örökhagyó rokkantsági nyugdíjjal rendelkezett, amelyet a felperes és házastársa rendelkezésére bocsátott. A nyugdíj összege 1997. évben havi 9.140 forint, míg 2009. évben havi 58.658 forint volt.

Az örökhagyó 2009 nyarán agyvérzést kapott, majd kórházi ápolást követően 2009. június 11-én elhunyt. Hagyatékát a közjegyző törvényes öröklés jogcímén az alperesnek adta át. A felperes és házastársa a közjegyzői eljárás során - az alperes által el nem ismerten - hagyatéki hitelezői igényt terjesztett elő.

A felperes keresetében 5.000.000 forint és ennek 2009. június 11-től a kifizetés napjáig járó törvényes mértékű késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest hagyatéki hitelezői igény címén.

Az alperes a kereset elutasítását kérte mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében. Álláspontja szerint a felperes nem bizonyította, hogy az örökhagyó részére tartást nyújtott.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetnek részben helyt adva kötelezte az alperest a felperes javára 15 napon belül 3.256.000 forint és ennek 2009. június 11. napjától a kifizetés napjáig járó törvényes késedelmi kamatai megfizetésére a Ptk. 201.§ (1) bekezdése, valamint a Ptk. 586.§ (1) bekezdése és 590.§ (1) bekezdése alapján. A teljes tartási időszakot tekintve az örökhagyó havi tartási költségét átlagosan havi 75.000 forintban állapította meg.

A peres felek fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú ítéletet fellebbezett részében részben megváltoztatta, és a keresetet teljes egészében elutasította, egyebekben helybenhagyta.