ÍH 2025.16 A FOGVATARTÁS SORÁN ELSZENVEDETT SÉRELEMBŐL FAKADÓ IGÉNY ÉRVÉNYESÍTÉSE

Az elítélt az őt a büntetésvégrehajtási intézetben ért személyiségsértés miatti objektív és sérelemdíj igényeit közvetlenül a bíróság előtt érvényesítheti. [2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. §; 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés]

A felperes a pártfogó ügyvédje által az alperes ellen 2022. december 23-án előterjesztett keresetlevelében azt kérte, hogy a bíróság

1. állapítsa meg, hogy az alperes megsértette az egészséghez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy nem biztosította számára a szemészeti vizsgálatot, embertelen, megalázó bánásmódot tanúsított vele szemben;

2. kötelezze az alperest 800.000 Ft sérelemdíj és a per jogerős befejezésétől kezdődően havi 100.000 Ft járadék megfizetésére;

3. kötelezze az alperest bocsánatkérő levél formájában történő elégtétel adására.

A törvényszék a fellebbezéssel támadott végzésével a keresetlevelet a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 176. § (1) bekezdés c) pontja alapján visszautasította.

A határozatának indokolásában rámutatott, a felperes kereseti kérelme különböző jogcímeken tartalmazott követeléseket: személyiségi jog megsértésének megállapítására, elégtétel adására, sérelemdíj és járadék megfizetésére vonatkozó követelést terjesztett elő.

A felperesi igényérvényesítés egyik kereseti követelés esetén sem történhet közvetlenül a bíróság előtt, mivel a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (Bv. tv.) 143. §-a nem tesz különbséget a vagyoni és nem vagyoni kártérítés, sérelemdíj vagy személyiségi jogsértés felróhatóságtól független szankciói között. Így az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézettel szembeni valamennyi igényét a Bv. tv. 143. §-a szerinti módon, azaz előbb a büntetés-végrehajtási intézménynél kell előterjesztenie. (Az elítéltek igénye érvényesítésének ezen módjára vonatkozó jogszabályértelmezést tartalmazza a 3254/2019. (X. 30.) AB határozat indokolása.)

Ezzel szemben a felperes nem igazolta azt, hogy igényét a büntetés-végrehajtási intézetnél érvényesítette volna, így nem volt az sem megállapítható, hogy a keresetlevél benyújtása a Bv. tv. 143. § (2) bekezdés szerinti jogvesztő határidőn belül történt-e. A felperesi pártfogó ügyvéd által hivatkozott iratok között csak a felperesi panasz elutasítására vonatkozó határozatok találhatóak, azok pedig nem minősülnek a személyiségi jogsértésre, illetve sérelemdíjra-kártérítésére vonatkozó igények büntetés-végrehajtási intézménynél való előterjesztésének. A felperesnek az igényérvényesítése előfeltételét (milyen módon érvényesítette igényét a büntetés-végrehajtási intézettel szemben, azt elbírálták határozattal, a határozat kézbesítésére mikor került sor) a keresetlevél benyújtásakor igazolnia kell, ha ehhez további iratokra van szüksége, úgy még a keresetlevél benyújtása előtt a büntetés-végrehajtási intézethez kell fordulnia. Amennyiben a felperes lefolytatta a büntetés-végrehajtási intézetnél a szükséges, a peres eljárást megelőző eljárást, úgy ennek irataival a felperesnek rendelkeznie kell, és azokat a keresetlevélhez mellékelnie kell.