A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20645/2017/5. számú határozata személyiségi jog megsértése tárgyában. Bírók: Hercsik Zita, Kovács Éva, Kovaliczky Ágota

Fővárosi Ítélőtábla

2.Pf.20.645/2017/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Fodor Tímea ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek a dr. Nagy János ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű alperes neve (I.rendű alperes címe) I. rendű és a Frei Ügyvédi Iroda (címe; ügyintéző: dr. Frei János ügyvéd) által képviselt II.rendű alperes neve (II.r. alperes címe) II. rendű alperesek ellen személyiségi jogsértés miatt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2017. február 28. napján kelt 62.P.24.012/2016/11. számú ítélete ellen az I. rendű alperes részéről 12. sorszám alatt előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az I. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 30.000 (harmincezer) forint + áfa másodfokú perköltséget, továbbá a Magyar Államnak külön felhívásra 120.000 (százhúszezer) forint fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletében megállapította, hogy az I. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... internetes portálon ... napján megjelent "..." című cikkben valótlanul híresztelte, hogy felperes neve balesetét a ... okozta. Megállapította továbbá, hogy a II. rendű alperes megsértette a felperes jóhírnévhez való személyiségi jogát azzal, hogy az általa üzemeltetett ... internetes portálon ... napján megjelent "..." című cikkben valótlanul híresztelte, hogy felperes neve balesetét a ... okozta.

Kötelezte az I. rendű alperest, hogy 1.500.000 forintot, valamint 133.350 forint perköltséget, a II. rendű alperest, hogy 1.000.000 forintot, valamint 133.350 forint perköltséget fizessenek meg 15 napon belül a felperesnek. Kötelezte továbbá az I. rendű alperest, hogy 90.000 forint, a II. rendű alperest, hogy 60.000 forint feljegyzett eljárási illetéket fizessenek meg külön felhívásra a Magyar Államnak.

Ítéletének indokolásában idézte az Alaptörvény B. cikkének (1) bekezdését, R. cikkének (2) bekezdését, a Ptk. 2:42. §-át, 2:43. § d) pontját, 2:44. §-át, 2:45. § (2) bekezdését, 2:51. § (1) bekezdését, 2:52. §-át, a Pp. 164. § (1) bekezdését, 206. § (1) bekezdését, 215. §-át, a PK 12-14. számú állásfoglalásokat, a 30/1992. (V. 26.), a 36/1994. (VI. 24.), a 7/2014. (III. 7.) és 13/2014. (IV. 18.) AB határozatokat.

Az I. rendű alperes által közölt cikk azon kifogásolt közlései vonatkozásában, miszerint "..., "... nyomán következett be a baleset", azt állapította meg - az írás egészét is vizsgálva -, hogy az I. rendű alperes ... körökből származó megbízható értesülésekre hivatkozva azt a tényt híresztelte, hogy a felperes otthoni balesete a ... miatt következett be. Ezt fényképpel és videóval, valamint rövid kommentárokkal is nyomatékosítani kívánta. Tényállításról lévén szó az I. rendű alperesnek kellett volna bizonyítania annak valóságtartalmát, ezen kötelezettségének azonban nem tett eleget. Bár a sajtónak lehetősége van az esetleges forrásai anonimitásának megőrzésére, a bizonyítási eljárás ebből eredő sikertelenségének következményeit azonban neki kell viselnie.

A II. rendű alperesi cikk sérelmezett kijelentései tekintetében, miszerint a "...", "a ... okozhatta felperes neve ..., a ... múlt heti balesetét, ami miatt fekvőgipszben van - írta a ... ... forrásokra hivatkozva", "...", "A ... ma azt írta: ... körökből származó megbízható értesülések szerint ... nyomán következett be a baleset", szintén azt állapította meg, hogy az - a ... írása alapján - azt a tény híreszteli, hogy a felperes otthoni balesete a ... miatt következett be. Utalt a PK 14. számú állásfoglalásra és arra, hogy a sajtó nem mentesülhet a felelősség alól akkor sem, ha más sajtószerv közleményét, állításait veszi át. Tényállításról lévén szó a II. rendű alperesnek is bizonyítania kellett volna annak valóságtartalmát, erre azonban nem került sor.

A sajtónak egy demokratikus jogállamban joga és kötelezettsége a közvélemény pontos tájékoztatása, ennek azonban nem felel meg, ha a sajtó valótlan tényállításokat közöl, híresztel. A sérelmezett tartalom értékelése során a cikk egészét kellett vizsgálni. A valótlan tények híresztelése miatti felelősség alól a sajtó csupán arra hivatkozva nem mentesülhet, hogy az érintetthez köthető személytől származó rövid cáfolatot közöl. A II. rendű alperesi cikk egészéből, annak struktúrájából egyértelműen megállapítható azon tény híresztelésének megvalósulása, hogy a felperes otthoni balesete a ... miatt következett be.

Mindkét sérelmezett írás vonatkozásában rögzítette, hogy a személyiségi jogsértés megállapítása jogalapjában való döntés szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a felperes korábban kért-e sajtó-helyreigazítást, illetve hogy a sajtó közölt-e - akár önként - helyreigazítást valamely sérelmezett tartalom vonatkozásában. A személyiségi jogi per megindításának ugyanis nem előfeltétele a sajtó-helyreigazítási kérelem előterjesztése, illetve nem gátja a sajtó által közölt helyreigazítás.

Megállapította azt is, hogy a felperes ugyan közszereplő, a per tárgyát képező alperesi cikkek sérelmezett részei ugyanakkor nem a közszereplésével, közszereplőként folytatott magatartásával, tevékenységével függtek össze. Az alperesek kifejezetten a felperes magánemberi szokásairól, otthonában elszenvedett balesetéről szóló írásokat közöltek, ezekről híreszteltek tényállításokat, így a közszereplő fokozott tűrési kötelezettségére alappal nem hivatkozhatnak.

Az alperesek által híresztelt valótlan tényállítások a felperes hátrányos társadalmi megítélésének kiváltására alkalmasak, emellett - mivel a felperes magánéletét és nem közéleti tevékenységét érintették - öncélúak, továbbá indokolatlanul bántóak is voltak. Ha valakiről azt a valótlan tényt híresztelik, hogy egy komoly háztartási balesete a ... miatt következett be, az nyilvánvalóan sértő, negatívan hat az adott személy társadalmi megítélésére, azt kedvezőtlen irányba befolyásolja és objektíve alkalmas az emberek személyébe vetett bizalmának megingatására is. A felperes hazánk egykori ..., jelenleg ... és a ... nevű ..., számára a közbizalom megléte nélkülözhetetlen, a sérelmezett közlések rá nézve egyértelműen negatív következményekkel járnak. Az Alkotmánybíróság által is kifejtettek szerint az alkotmányos védelem nem vonatkozhat a tények meghamisítására.

Mivel az alperesi cikkben foglaltak a felperes jóhírnevét sértették, így megalapozzák a személyiségi jogok megsértése objektív és szubjektív következményeinek alkalmazását.

A sérelemdíj vonatkozásában köztudomású ténynek fogadta el a felperest ért nem vagyoni sérelem bekövetkeztét az alperesek jogsértő magatartásával összefüggésben. Álláspontja szerint egyértelműen hátrányosan érinti a felperest, ha a sajtóban róla az a valótlan állítás jelenik meg, hogy túlzott italfogyasztása következtében szenved balesetet, ez rombolja a felé irányuló közbizalmat, negatívan érinti a pártbéli pozícióját, személyes kapcsolatait és társadalmi megítélését. A sérelemdíj összegét mérlegeléssel állapította meg. Ennek során figyelemmel volt a jogsértés súlyára, valamint arra, hogy a felperes személyiségi jogát sértő valótlan állítás nagy nyilvánosság előtt történt, a társadalom széles rétegéhez eljutott. Az I. rendű alperes tevékenységét és a jogsértő magatartás hatását, következményeit súlyosabbnak ítélte meg, tekintettel arra, hogy a valótlan híresztelések nyilvánosság felé való közvetítésének forrása az I. rendű alperesi cikk volt. A II. rendű alperes sokkal körültekintőbben járt el, legalább a felperes pártja szóvivőjének nyilatkozatát közölte, amivel tompította a jogsértés negatív következményeit. Mindezeket értékelve az I. rendű alperest 1.500.000 forint, a II. rendű alperest 1.000.000 forint összegű sérelemdíj megfizetésére kötelezte.