BH 1999.1.14 A károsultat vagy a károsodás időpontjában fennállott árviszonyok mellett kiszámított javítási költség és annak a károsodás időpontjától járó késedelmi kamata, vagy - az értékviszonyok megváltozására tekintettel - az elbírálás időpontjában irányadó javítási költség és ennek ettől az időponttól járó késedelmi kamata illeti meg [Ptk. 206. § (1) bek., 360. § (1) bek.].

A jogerős ítélet arra kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 nap alatt 214.441 forintot és ezen összegből 94.441 forint után 1995. június 1-jétől a kifizetésig járó évi 20%-os kamatot.

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint a perbeli ingatlanon lévő lakóépület a felperes tulajdonát képezi. Az ingatlan az alperes által üzemeltetett cementgyártól 1000 m-re, és az uralkodó szélirányban található, emiatt azt a környezetkárosító tevékenységet folytató alperes folyamatosan károsítja. A cementporzás következtében az épület tetőszerkezetén, külső felületén szürke cementlerakódás keletkezett. A cementporzás okozta károk kijavítása a csatorna megtisztításával, valamint az épület festésével és mázolásával valósítható meg, amelynek költsége az 1995. május hónapban előterjesztett szakértői vélemény szerint 83 948 forint. A kijavítással kapcsolatos költségek megállapítása során azonban a szakértői véleményben meghatározott és a szőnyegpadlócserével kapcsolatos költség figyelmen kívül hagyandó, mert a csere szükségességét a felperes nem bizonyította, a szőnyegpadló meglétét a szakértő sem tanúsította. A kijavítás költségeinek megállapítása során a jogerős ítélet figyelmen kívül hagyta a hungisol fólia alkalmazásával kapcsolatos költségeket is, miután az alperes üzemi tevékenysége következtében a porzás mértéke jelenleg a határérték alatt van, ezért beázásos károsodásra a jövőben nem kell számítani.

Figyelemmel arra, hogy az épület a természetes avulás miatt 90%-os állagú, a jogerős ítélet álláspontja szerint a felperest a javítási költség 90%-a illeti meg, amely összegszerűen 75.553 forint, az általános forgalmi adó figyelembevételével pedig 94.441 forint. Ez az az összeg, amelyet kártérítés címén az alperes a felperesnek köteles megfizetni, a szakértői vélemény előterjesztésének időpontjától számított késedelmi kamatokkal együtt.

Az elévülési időn belüli porkibocsátással járó tevékenységből fakadóan a felperes a lakását rendeltetésszerűen csak korlátozottan használhatta, komfortérzete is csökkent volt, fokozott mértékben és sűrűbben kellett az ingatlant takarítania, ezért a felperes általános kár iránti igényét a Ptk. 359. §-a alapján megalapozottnak találta, annak mértékét azonban csak 120.000 forintban látta megállapíthatónak. Ennek figyelembevételével kötelezte az alperest összesen 214.441 forint kártérítés megfizetésére.

A jogerős ítélet hatályon kívül helyezése, az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyása keretében az alperes 485.427 forint kártérítés, valamint abból 295.125 forint után 1992. december 10-től évi 20%-os kamat megfizetésére kötelezése érdekében a felperes élt felülvizsgálati kérelemmel. Álláspontja szerint a másodfokú bíróság megalapozatlan és iratellenes megállapítások alapján csökkentette az alperes által fizetendő kártérítés összegét. Az elsőfokú eljárás során beszerzett szakértői vélemény megalapozott volt, amelyet újabb szakértői vélemény nélkül indokolatlanul és iratellenesen mérlegelt felül a másodfokú bíróság, ezért törvénysértő az általa megállapított kártérítés összege. Megalapozatlanul alkalmazta a másodfokú bíróság a Pp. 206. §-ának (3) bekezdését, mert a felperest ért kár mértékét a szakértői vélemény aggálytalanul megállapította. Megalapozatlanul szállította le a másodfokú bíróság az általános kártérítés összegét is. Az általános kártérítés megállapítása során ugyanis figyelmen kívül hagyta azt a körülményt, hogy az ingatlan forgalmi értékét az alperes porkibocsátási tevékenysége jelenleg is csökkenti.

A felperes állította, hogy a Ptk. 360. §-ának (1) bekezdését, illetve a PK 50. sz. állásfoglalásban írt rendelkezést sértve határozta meg a kijavítási költség vonatkozásában a másodfokú bíróság a késedelmikamat-fizetés kezdő időpontját is. Az ingatlan károsodása ugyanis nem 1995 júniusában (a szakértői vélemény előterjesztésekor), hanem lényegesen korábban következett be.

Az alperes felülvizsgálati ellenkérelmében a jogerős ítélet hatályban való fenntartását kérte.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek hozzájáruló nyilatkozata alapján [Pp. 274. § (4) bekezdés] tárgyaláson kívül bírálta el.

A jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben írt indokok alapján nem törvénysértő.

A felperes felülvizsgálati kérelmében lényegében a bizonyítékok mérlegelését sérelmezi.

A Pp. 206. §-ának (1) bekezdése értelmében a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak az egybevetése alapján állapítja meg, a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.