BH 2014.2.43 I. A fiatalkorú ellen folytatott büntetőeljárásban a szülő felügyeleti joga alapján törvényes képviseletet gyakorló szülő szabályszerű értesítésének hiányában, és a távollétében lefolytatott tárgyalás alapján hozott jogerős ügydöntő határozat ez okból feltétlen eljárási szabálysértés címen eredményesen nem támadható [Be. 240. § (3) bek., 451. §; 279. § (1) bek., 373. § (1) bek. II/d) pont; Csjt. 71. § (2) bek., 72. § (2) bek.].

II. Önmagában nem indokolja az ítélet hatályon kívül helyezését és az eljárás megismétlését az sem, ha a fiatalkorú ügyében a tárgyalást annak az egyébként szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek a részvételével tartották meg, aki a szülői felügyeleti jogát csak azért nem gyakorolhatta, mert a fiatalkorú nem nála lett elhelyezve [Be. 375. § (1) bek.; Csjt. 72. § (2) bek.].

A járásbíróság, mint fiatalkorúak bírósága a 2013. február 21-én kelt, és ugyanakkor jogerőre emelkedett ítéletével a fiatalkorú terheltet bűnösnek mondta ki zsarolás bűntettének kísérletében [Btk. 323. § (1) bek., (2) bek. b) pont], s ezért őt 10 hónapi - 2 évi próbaidőre felfüggesztett - fogházbüntetésre ítélte és egyben megállapította, hogy a terhelt a próbaidő tartama alatt pártfogó felügyelet alatt áll.

A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a fiatalkorú terhelt törvényes képviselője a Be. 416. § (1) bekezdés c) pontjára hivatkozással terjesztett elő felülvizsgálati indítványt.

A törvényes képviselő felülvizsgálati indítványában sérelmezi, hogy a bírósági eljárást a távollétében folytatták le, a büntetőeljárásról, így a tárgyalásról nem volt tudomása, következésképpen a törvényes jogait az eljárás során nem gyakorolhatta.

Álláspontja szerint a bíróság a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában írt eljárási szabálysértést követett el, ezért a bíróság határozatának hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására utasítását indítványozza.

A Legfőbb Ügyészség átiratában a végzés hatályában fenntartását indítványozta.

A felülvizsgálati indítvány az alábbiak szerint nem alapos.

A Be. 416. § (1) bekezdés c) pontja szerint felülvizsgálatnak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen akkor van helye, ha a bíróság határozatának meghozatalára a 373. § (1) bekezdésének I. b) vagy c) pontjában, illetve II-IV. pontjának valamelyikében meghatározott eljárási szabálysértéssel került sor.

A felülvizsgálati indítványban hivatkozott eljárási szabálysértés a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontja szerint akkor valósul meg, ha a bíróság a tárgyalást olyan személy távollétében tartotta meg, akinek a tárgyaláson részvétele a törvény értelmében kötelező. Ez az eljárási szabálysértés a törvény kötelező rendelkezése szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező ok, amely kizárólag az eljárás megismétlésével orvosolható.

Azt, hogy a tárgyaláson mely személyek részvétele kötelező, a Be. 240. § (3) bekezdése sorolja fel, amely szerint, ha e törvény másképp nem rendelkezik, a tárgyalás a jegyzőkönyvvezető, a vádlott, az ügyész és - ha a védő jelenléte a tárgyaláson kötelező - a védő nélkül nem tartható meg.

A fiatalkorúakkal kapcsolatos eljárást illetően kivételt fogalmaz meg a Be. 461. § (1) bekezdése, amikor kimondja, hogy a fiatalkorú vádlott távollétében a tárgyalás a XXV. Fejezet alapján nem tartható meg - azaz az ún. távollétes külön eljárásnak nincs helye - ezért a (2) bekezdés szerint fiatalkorú vádlottal szemben a Be. 279. § (3) bekezdése sem alkalmazható.

Kétségtelen, hogy a fiatalkorúak elleni büntetőeljárások egyik igen fontos szereplője a terhelt törvényes képviselője, akinek eljárási jogait a Be. 451. §-a részletezi. Ezek szerint a törvényes képviselő az ügy iratait a nyomozás befejezése után megtekintheti. A nyomozás során is megtekintheti az olyan eljárási cselekményekről készült iratokat, amelyeknél jelen lehetett.

A fiatalkorú védelme érdekében a Be. biztosítja továbbá a törvényes képviselő részvételét a büntetőeljárásban. A törvényes képviselő a védőhöz hasonlóan a fiatalkorú érdekében jár el, jogai ezért részben azonosak a védőével. A jelenléti, észrevételezési, felvilágosítás kérésére vonatkozó, indítványozási és jogorvoslati jogára a védő jogai irányadók. A védőtől eltérően azonban nem tehet fel közvetlenül kérdéseket a bizonyítási eljárás során a terhelthez, tanúhoz, szakértőhöz, és nem tarthat perbeszédet. Önálló, többletjogosítványt jelent viszont, hogy a törvényes képviselő védőt hatalmazhat meg. Amennyiben közvetítői eljárásra kerül a sor, ebben az eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező. Következésképpen a törvény csupán lehetővé teszi a törvényes képviselő jelenlétét, de a védővel azonosan nem teszi kötelezővé a jelenlétet [Be. 242. § (1) bekezdés b) pont].

Előrebocsátja a Kúria, hogy mindebből viszont egyértelműen következik, hogy a törvényes képviselő eljárási jogainak gyakorlása kétségtelenül csorbát szenved, ha az alapügyben eljárt bíróság a tárgyalás előkészítése keretében nem vizsgálja a törvényes képviselet lehetőségét és a törvényes képviselő személyét, és nem biztosítja számára a törvényben felsorolt jogok gyakorlását; vagyis a törvényes képviselő távollétében lefolytatott eljárás egyértelműen eljárási szabálysértést valósít meg, de nem jár az így meghozott határozat feltétlen hatályon kívül helyezésével.

Az elbírált esetben a terhelt apja, N. Cs. törvényes képviselőként a büntetőeljárás minden szakaszában, így a nyomozás és a tárgyalás során is jelen volt, törvényes képviselői jogait gyakorolta.

Kétségtelen tény, hogy az eljáró hatóságoknak nem volt tudomása arról, hogy a bíróság a 2008. február 26-án jogerős ítéletével N. Cs. és K. Gy. házasságát felbontotta, és arról sem, hogy a gyermek elhelyezéséről a szülők jóváhagyott egyezségben döntöttek akként, hogy a terheltet az anyánál, N. Gy. felperesnél helyezik el. Az 1952. évi IV. tv. (Csjt.) 72. §-ának (2) bekezdése szerint a házasság felbontása esetén a szülői felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermeket a bíróság döntése vagy a szülők megegyezése alapján elhelyeztek, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság közös szülői felügyeletet rendelt el, vagy az erre vonatkozó egyezséget jóváhagyta. A szülői felügyelet pedig a Csjt. 71. § (2) bekezdése szerint magában foglalja a gyermek törvényes képviseletének jogát.

Mindazonáltal a fiatalkorú terhelt az első gyanúsítotti kihallgatása alkalmával tartózkodási helyéül az apa lakcímét jelölte meg, amelynek eredményeként a nyomozóhatóság, később a bíróság azt a szülőt idézte törvényes képviselőként, aki a szülői felügyeleti jogát a házasságról, családról és a gyámságról szóló iménti rendelkezések szerint nem gyakorolhatta.

Ez a körülmény azonban nem valósítja meg a Be. 373. § (1) bekezdés II/d) pontjában nevesített feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértést.

Ekként tehát az előterjesztő K. Gy., mint törvényes képviselő felülvizsgálati indítványa nem alapos, ezért a Kúria - a Be. 424. § (1) bekezdésének a) pontja szerint tanácsülésen eljárva - a Be. 426. §-a alapján a megtámadott határozatot hatályában fenntartotta.