BH 1993.8.493 Politikai nézetek ismertetése önmagában nem képezheti sajtó-helyreigazítás alapját [Ptk. 79. § (1) bek., PK 12. sz.].

A H. című napilap 1992. november 17-ei számában újságcikk jelent meg arról, hogy a felperes 23 dolgozóját a 30 napos felmondási idő bevárása nélkül elbocsátotta. Idézte ezzel kapcsolatban az érdekeltek által a MUOSZ székházban összehívott sajtótájékoztatón megjelent országgyűlési képviselők véleményét, mely szerint az állami tulajdonú sajtó a demokráciával azért összeegyeztethetetlen, mert az adófizetők pénzén ad teret politikai beavatkozásnak. A szerkesztőség a hírlapkiadó felperes 1992. november 19-én kelt helyreigazítási kérelmét elutasította. A felperes 1992. november 30-án keresettel fordult a bírósághoz, amelyben olyan tartalmú helyreigazító közlemény közzétételét kérte, mely szerint valótlan, hogy a volt dolgozók elbocsátása során a felmondási időt figyelmen kívül hagyta és az is, hogy az adófizetők pénzének felhasználásával fejti ki tevékenységét. Rámutatott, hogy ezzel szemben a valóság az, hogy az állami költségvetésből támogatásban nem részesül.

Az alperes ellenkérelmében a felmondási idő megtartása tekintetében a kereset teljesítését nem ellenezte, ezt meghaladóan annak elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását indítványozta. Azzal védekezett, hogy álláspontja szerint a képviselői nyilatkozat közzététele helyreigazítás tárgya nem lehet.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy 8 napon belül, az eredeti cikkel azonos helyen és betűszedéssel olyan tartalmú helyreigazító közleményt tegyen közzé, mely szerint valótlan, hogy a felperes a felmondási időt figyelmen kívül hagyta. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A felmondási idő betartása tárgyában előterjesztett kereseti kérelem tekintetében az alperes elismerő nyilatkozata alapján fennállónak látta a sajtó-helyreigazításnak a Ptk. 79. §-ának (1) bekezdésében meghatározott feltételeit. Az országgyűlési képviselők véleményének idézését illetően a Legfelsőbb Bíróság PK 12. számú állásfoglalásában foglaltakra figyelemmel a helyreigazításra nem látott lehetőséget.

Az ítélet ellen a felperes élt fellebbezéssel, melyben annak megváltoztatását, a kereset elutasított részének teljesítését kérte.