62001CJ0349[1]

A Bíróság (hatodik tanács) 2004. július 15-i ítélete. Betriebsrat der Firma ADS Anker GmbH kontra ADS Anker GmbH. Előzetes döntéshozatal iránti kérelem: Arbeitsgericht Bielefeld - Németország. Szociális politika - 94/45/EK irányelv 4. és 11. cikke - Európai Üzemi Tanács - A közösségi szintű vállalkozások munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció - A központi irányítás azon kötelezettsége, hogy a munkavállalók képviselőinek bizonyos információkat szolgáltasson. C-349/01. sz. ügy

C-349/01. sz. ügy

Betriebsrat der Firma ADS Anker GmbH

kontra

ADS Anker GmbH

(az Arbeitsgericht Bielefeld [Németország] által benyújtott előzetes döntéshozatal iránti kérelem)

"Szociális politika - 94/45/EK irányelv 4. és 11. cikke - Európai Üzemi Tanács - A közösségi szintű vállalkozások munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció - A központi irányítás azon kötelezettsége, hogy a munkavállalók képviselőinek bizonyos információkat szolgáltasson"

Az ítélet összefoglalása

Szociálpolitika - A közösségi szintű vállalkozások munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció - 94/45 irányelv - Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen információk - A csoporthoz tartozó, ezen információkkal nem rendelkező vállalkozáshoz intézett kérelem - A csoport központi irányításának vagy az irányelv 4. cikkének (2) bekezdése értelmében feltételezett központi irányításának az említett információk szolgáltatására irányuló kötelezettsége

(94/45 tanácsi irányelv, 4. cikk, (1) bekezdés és (2) bekezdés, második albekezdés, valamint 11. cikk)

Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 94/45 irányelv 4. cikkének (1) bekezdését és 11. cikkét akként kell értelmezni, hogy a tagállamok kötelesek a területükön letelepedett, és az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 3. cikkének (1) bekezdése szerinti közösségi szintű vállalkozáscsoport központi irányításának, vagy 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti feltételezett központi irányításának előírni az ugyanazon csoport tagjaként más tagállamban letelepedett vállalkozás részére, ez utóbbitól saját munkavállalóinak képviselői által kért, információk szolgáltatását, amennyiben ezen információk nincsenek e másik vállalkozás birtokában, és amennyiben az információk nélkülözhetetlenek az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez.

(vö. 67. pont és rendelkező rész)

A BÍRÓSÁG ÍTÉLETE (hatodik tanács)

2004. július 15.(*)

"Szociális politika - 94/45/EK irányelv 4. és 11. cikke - Európai Üzemi Tanács - A közösségi szintű vállalkozások munkavállalóinak tájékoztatása és a velük való konzultáció - A központi irányítás azon kötelezettsége, hogy a munkavállalók képviselőinek bizonyos információkat szolgáltasson"

A C-349/01. sz. ügyben,

a Bírósághoz az Arbeitsgericht Bielefeld (Németország) által az EK 234. cikk alapján benyújtott, az e bíróság előtt

a Betriebsrat der Firma ADS Anker GmbH

és

az ADS Anker GmbH

között folyamatban lévő eljárásban, az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 1994. szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelv (HL L 254., 64. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 232. o.) 4. és 11. cikke értelmezésére vonatkozó előzetes döntéshozatal iránti kérelem tárgyában,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

tagjai: V. Skouris, a hatodik tanács elnökeként eljárva, C. Gulmann, J.-P. Puissochet, F. Macken (előadó) és N. Colneric bírák,

főtanácsnok: A. Tizzano,

hivatalvezető: H. A. Rühl főtanácsos,

figyelembe véve a következők által előterjesztett írásbeli észrevételeket:

- ·a Betriebsrat der Firma ADS Anker GmbH képviseletében I. Seefried Rechtsanwältin,

- ·az ADS Anker GmbH képviseletében U. Simdorn Rechtsanwalt,

- ·a német kormány, képviseli W.-D. Plessing, meghatalmazotti minőségben,

- ·az Európai Közösségek Bizottsága képviseletében J. Sack és H. Kreppel, meghatalmazotti minőségben,

tekintettel a tárgyalásra készített jelentésre,

a Betriebsrat der Firma ADS Anker GmbH, az ADS Anker GmbH, valamint a Bizottság szóbeli észrevételeinek a 2002. december 5-i tárgyaláson történt meghallgatását követően,

meghozta a következő

Ítéletet

1 A 2001. július 24-i végzésével, amely ugyanezen év szeptember 17-én érkezett a Bíróságra, az Arbeitsgericht Bielefeld - az EK 234. cikke alapján - előzetes döntéshozatal céljából két, az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról, vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 1994. szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelv (HL L 254., 64. o.; magyar nyelvű különkiadás 5. fejezet, 2. kötet, 232. o., a továbbiakban: irányelv) értelmezésére vonatkozó kérdést terjesztett a Bíróság elé.

2 E kérdések a Betriebsrat der ADS Anker GmbH (az ADS Anker GmbH társaság üzemi tanácsa, a továbbiakban: üzemi tanács) és az ADS Anker GmbH társaság (a továbbiakban: ADS Anker) közötti jogvitában merültek fel, melynek tárgya az volt, hogy ez utóbbi elutasította az üzemi tanácsnak az Európai Üzemi Tanács létrehozása céljából benyújtott, meghatározott információk szolgáltatására vonatkozó kérelmét.

Jogszabályi háttér

Közösségi szabályozás

3 Az irányelv tizenegyedik preambulumbekezdése szerint:

"megfelelő rendelkezéseket kell bevezetni annak biztosítására, hogy a közösségi szintű vállalkozások munkavállalói megfelelő tájékoztatást kapjanak és konzultáljanak velük, amikor az őket érintő döntés nem abban a tagállamban születik, amelyben őket foglalkoztatják".

4 Az irányelv tizenkettedik preambulumbekezdéséből következik, hogy "a két vagy több tagállamban működő vállalkozásokban vagy vállalkozáscsoportokban foglalkoztatott munkavállalók megfelelő tájékoztatásának és a velük való konzultációnak a biztosításához szükséges megszervezni az Európai Üzemi Tanácsokat, illetve kidolgozni más, a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatását és a velük való nemzetek feletti konzultációt megfelelően biztosító eljárásokat".

5 Az irányelv tizenharmadik preambulumbekezdése a következőképpen szól:

"[...] meg kell határozni az ellenőrző vállalkozás fogalmát, mely kizárólag erre az irányelvre vonatkozik, és előre nem határozza meg sem a csoport, sem az ellenőrzés fogalmát, ha azokat esetlegesen a jövőben megszövegezésre kerülő tervezetekben alkalmazzák".

6 Az irányelv tizennegyedik preambulumbekezdése értelmében:

"az ilyen vállalkozások vagy vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló mechanizmusoknak át kell fogniuk az összes üzemet vagy - az esettől függően - a csoportnak a tagállamokban található üzemeit, akár a tagállamok területén belül, akár azon kívül helyezkedik el a vállalkozásnak vagy a csoporton belül az ellenőrző vállalkozásnak a központi irányítása".

7 Az irányelv 1. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint:

"(1) Ezen irányelv célja, hogy erősítse a közösségi szintű vállalkozások és közösségi szintű vállalkozáscsoportok munkavállalóinak a tájékoztatáshoz és a konzultációhoz való jogát.

(2) Ennek érdekében, illetve a munkavállalóknak az ezen irányelvben megállapított módozatokat, feltételeket és célokat kielégítő tájékoztatása és a velük való konzultáció céljából valamennyi közösségi szintű vállalkozásban és valamennyi közösségi szintű vállalkozáscsoportban az 5. cikk (1) bekezdése értelmében benyújtott kérelem alapján létre kell hozni az Európai Üzemi Tanácsot, vagy ki kell alakítani a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárást."

8 Az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a)-e) pontja úgy rendelkezik, hogy:

"(1) Ezen irányelv alkalmazásában:

a) közösségi szintű vállalkozás: a tagállamokban működő, legalább 1 000 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás, illetve legalább két tagállamban működő, mindegyikben legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozás;

b) vállalkozáscsoport: az ellenőrző vállalkozás és az ellenőrzése alatt álló vállalkozások;

c) közösségi szintű vállalkozáscsoport: olyan vállalkozáscsoport, amely:

- a tagállamokban legalább 1 000 munkavállalót foglalkoztat,

- különböző tagállamokban legalább két vállalkozáscsoporttal rendelkezik

és

- egy tagállamban legalább 150 munkavállalót foglalkoztató, legalább egy vállalkozáscsoporttal, és legalább egy további, egy másik tagállamban működő, legalább 150 munkavállalót foglalkoztató vállalkozáscsoporttal rendelkezik;

d) a munkavállalók képviselői: a nemzeti jogszabályokban és/vagy gyakorlatban meghatározott munkavállalói képviselők;

e) a központi irányítás: a közösségi szintű vállalkozás központi irányítása, illetve közösségi szintű vállalkozáscsoport esetében, az ellenőrzést gyakorló vállalkozás központi irányítása".

9 Az irányelv 3. cikkének (1) és (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik:

"(1) Ezen irányelv alkalmazásában »az ellenőrző vállalkozás« olyan vállalkozást jelent, amely a tulajdonviszonyokból, a pénzügyi részesedésből, illetve az irányítás szabályaiból eredően döntő befolyást gyakorol egy másik vállalkozásra (»ellenőrzött vállalkozás«).

(2) Döntő befolyásolást akkor képes - fenntartva az ellenkező helyzet bizonyításának lehetőségét - valamely vállalkozás egy másik tekintetében közvetve vagy közvetlenül kifejteni, ha:

a) birtokolja a szóban forgó vállalkozás jegyzett tőkéjének a többségét;

vagy

b) ellenőrzi a vállalkozás kibocsátott részvénytőkéjéhez tartozó szavazatoknak a többségét;

vagy

c) kinevezheti a szóban forgó vállalkozás igazgatási, irányító és felügyelő testületei tagjainak több mint a felét."

10 Az irányelv 3. cikkének (6) bekezdése szerint "[a]nnak meghatározásához, hogy egy vállalkozás »ellenőrző vállalkozásnak« minősül-e, annak a tagállamnak a jogszabályait kell alkalmazni, amelynek joga a vállalkozásra nézve irányadó".

11 Az irányelv 4. cikkének (1)-(3) bekezdése értelmében:

"(1) Valamely közösségi szintű vállalkozásban és valamely közösségi szintű vállalkozáscsoportban a központi irányítás felelős az 1. cikk (2) bekezdésének rendelkezései értelmében vett Európai Üzemi Tanács vagy a tájékoztatást és a konzultációt szolgáló eljárás létrehozásához szükséges feltételek és eszközök biztosításáért.

(2) Ha a központi irányítás nem tagállamban működik, a központi irányítás egy tagállamban található - szükség esetén kinevezendő - képviselője viseli az (1) bekezdésben említett felelősséget.

Ilyen képviselő hiányában a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató tagállami vállalkozás vagy vállalkozáscsoport vezetésére hárul az (1) bekezdésben említett felelősség.

(3) Ezen irányelv alkalmazásában a képviselőt, illetve a képviselőket, vagy ilyen képviselők hiányában a (2) bekezdés második albekezdésében említett vállalatvezetést kell a központi irányításnak tekinteni."

12 Az irányelv 5. cikkének (1) és (2) bekezdése szerint:

"(1) Az 1. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott cél elérése érdekében, a központi irányítás saját maga, vagy a legalább két különböző tagállamban működő, minimálisan két vállalkozás vagy üzem által foglalkoztatott, legalább 100 munkavállaló vagy képviselőik írásos kérésére, tárgyalásokat kezdeményez az Európai Üzemi Tanács vagy a tájékoztatást és a konzultációt szolgáló eljárás kialakítása céljából.

(2) Ennek érdekében [...] különleges tárgyaló testületet kell létrehozni".

13 Az irányelv 6. cikkének (1) bekezdése értelmében "[a] központi irányításnak és a különleges tárgyaló testületnek az együttműködés szellemében kell tárgyalnia a célból, hogy megállapodásra jussanak a munkavállalók tájékoztatásának és a velük folytatott konzultációnak a megvalósítására vonatkozó részletes megoldásokban, az 1. cikk (1) bekezdésének megfelelően".

14 Az irányelv 11. cikkének (1)-(3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy:

"(1) Minden egyes tagállam biztosítja, hogy a területén található közösségi szintű vállalkozások üzemeinek vezetői és a közösségi szintű vállalkozáscsoportok vállalkozásainak vezető tisztviselői és munkavállalóinak képviselői, vagy - az adott esettől függően - a munkavállalók betartják az irányelvben megállapított kötelezettségeiket, függetlenül attól, hogy a központi irányítás az adott tagállam területén működik-e.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a vállalkozások a 2. cikk (1) bekezdésének a) és c) albekezdésében említett munkavállalói létszámadatot tegyék hozzáférhetővé az irányelv alkalmazásában érintett felek kérésére.

(3) A tagállamok meghozzák a megfelelő intézkedéseket az irányelv be nem tartásának eseteire, továbbá különösen gondoskodnak arról, hogy megfelelő közigazgatási, illetve bírósági eljárás álljon rendelkezésre, az ezen irányelvből származó kötelezettségek betartatása érdekében."

15 Az irányelv 14. cikkének (1) bekezdése szerint a tagállamok hatályba léptetik azokat a törvényi, rendeleti, és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy ennek az irányelvnek 1996. szeptember 22-e előtt megfeleljenek, vagy biztosítják, hogy legkésőbb eddig az időpontig a munkáltatók és a munkavállalók megállapodás útján bevezessék azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az ezen irányelvben előírt eredményeket mindenkor biztosítani tudják. Erről haladéktalanul tájékoztatják a Bizottságot.

Nemzeti szabályozás

16 Az irányelvet az 1996. október 28-i Gesetz über Europäische Betriebsräte (az Európai Üzemi Tanácsokról szóló törvény), (BGBl. 1996 I, 1548. o., a továbbiakban: EBRG) ültetette át a német jogba.

17 Az EBRG 2. cikke (1) bekezdésének értelmében, a törvény hatálya kiterjed a közösségi szintű, német területen székhellyel rendelkező vállalkozásokra és közösségi szintű vállalkozáscsoportokra, amennyiben az ellenőrző vállalkozás székhelye német területen található.

18 Az EBRG 2. cikkének (2) bekezdése értelmében:

"Amennyiben a központi irányítás nem egy tagállamban található, de a tagállamokban található vállalkozások vagy üzemek vonatkozásában létezik megbízott helyi irányítás, jelen törvény a megbízott helyi irányítás német területen való letelepedésétől alkalmazandó. Megbízott helyi irányítás hiányában jelen törvény annyiban alkalmazandó, amennyiben a központi irányítás egy üzemet vagy egy vállalkozást német területen való képviseletére kinevez. Ilyen képviselő hiányában, jelen törvény akkor alkalmazandó, amennyiben a vállalkozás többi üzemével vagy a csoportnak a tagállamokban jelen lévő többi vállalkozásával összevetve, a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató üzem vagy vállalkozás német területen helyezkedik el. Az említett szervezetek minősülnek a központi irányításnak."

19 Az EBRG 3. cikkének (2) bekezdése az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontjával megegyező módon határozza meg a "közösségi szintű vállalkozáscsoport" fogalmát.

20 Az EBRG 5. cikke, amelyet az irányelv 11. cikkének átültetése céljából fogadtak el, a következőképpen rendelkezik:

"(1) A központi irányítás köteles a munkavállalók képviselőinek - kérelmükre - átadni a munkavállalók átlagos számára, a tagállamok, vállalkozások és üzemek szerinti megoszlására, valamint a társaság vagy társaságcsoport szerkezetére vonatkozó információkat.

(2) Az üzemi tanács vagy a vállalkozás központi üzemi tanácsa az (1) bekezdésben biztosított jogot az üzem vagy a vállalkozás helyi irányításával szemben érvényesítheti; a helyi irányítás köteles a kért tájékoztatáshoz szükséges információkat a központi irányítástól beszerezni."

21 Az EBRG 6. cikke az irányelv 3. cikkével megegyező módon határozza meg az "ellenőrző vállalkozás" fogalmát.

Az alapjogvita és az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdések

22 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzésből kitűnik, hogy az ADS Anker, amely németországi székhelyű vállalkozás, egy - az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének c) pontja szerinti - közösségi szintű vállalkozáscsoporthoz tartozik (a továbbiakban: Anker-csoport).

23 A hollandiai székhelyű Anker BV társaság birtokolja az ADS Anker, valamint az Anker-csoporthoz tartozó többi - Svédországban, Norvégiában, Dániában, Finnországban, az Egyesült Királyságban, Hollandiában, Ausztriában, Franciaországban, Belgiumban és Magyarországon letelepedett - vállalkozás valamennyi részvényét. Az Anker BV anyavállalatának, az Anker Systems GmbH-nak székhelye a tagállamok területén kívül, Svájcban található.

24 Az előzetes döntéshozatalra utaló végzés szerint, az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező RIVA vállalkozás az Anker-csoportnak - az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti - azon tagvállalkozása, amely egy tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztatja. Az Anker BV e mintegy 1 000 alkalmazottat foglalkoztató társaságot 1999 végén szerezte meg.

25 A kérdést előterjesztő bíróság szerint, a csoport központi irányítását vagy az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése és (3) bekezdése szerinti feltételezett központi irányításnak tekinthető RIVA vállalkozás, vagy az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 3. cikkének (1) bekezdése szerinti ellenőrző vállalkozásnak a központi irányítását ellátó Anker BV gyakorolja.

26 Az Anker-csoporton belül sem Európai Üzemi Tanács létrehozására, sem a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás megszervezésére nem került sor.

27 Az EBRG 5. cikkének (2) bekezdése alapján az ADS Ankerhez üzemi tanácsa azzal a kérelemmel fordult, hogy tájékoztassa őt az ugyanezen cikk (1) bekezdésében meghatározott információkról, a munkavállalók képviseleti szerveinek elnevezéséről, valamint e szervek azon képviselőinek nevéről, akik a vállalkozások vagy az azoktól függő vállalkozások munkavállalói nevében az Európai Üzemi Tanács megszervezésében részt vehetnek.

28 Az ADS Anker válaszában úgy nyilatkozott, hogy nem áll módjában a kérelem teljesítése, mivel mind a közvetlen anyavállalat, az Anker BV, mind az Anker Systems GmbH-csoport anyavállalata megtagadták a kért információk szolgáltatását. Ezen túlmenően, álláspontja szerint, az EBRG nem ír elő a csoport többi - más tagállamokban letelepedett - vállalkozásával szemben fennálló tájékoztatáshoz való jogot.

29 A tájékoztatás iránti kérelem elutasítása ellen az üzemi tanács az Arbeitsgericht Bielefeldhez fordult.

30 Ez utóbbi megállapítása szerint, a munkáltató feladata nem merülhet ki abban, hogy jelzi az üzemi tanácsnak, hogy a kívánt információkat a cégjegyzékekből vagy egyéb forrásokból maga is megszerezheti. A központi irányítás egyértelműen felelős az Európai Üzemi Tanács megalakításához vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás létrehozásához szükséges feltételek megteremtéséért.

31 A kérdést előterjesztő bíróság az ADS Anker azon érvére is utal, miszerint ez utóbbi nem képes a kért tájékoztatást megadni, mivel az Anker BV társaság, az anyavállalathoz, az Anker Systems GmbH-hoz hasonlóan, megtagadja a munkavállalók tájékoztatásához szükséges információk szolgáltatását.

32 Az Arbeitsgericht Bielefeld megállapítja, hogy mivel az EBRG nemzeti jogszabály, hatálya a német területre korlátozódik, és a csoport nem Németországban letelepedett tagvállalkozásaira nem ró olyan kötelezettséget, hogy bizonyos információkat szolgáltassanak a német területen letelepedett vállalkozásoknak.

33 Ugyanakkor a kérdést előterjesztő bíróság szerint nem tartható a munkáltató azon érve, miszerint nem áll módjában a munkavállalók által kért információt megadni, amennyiben az említett munkáltató - a más tagállamokban az irányelv átültetésére elfogadott szabályozás alapján - kényszerítheti a más tagállamban letelepedett központi irányítást, hogy a csoport német területen letelepedett tagvállalkozásainak szolgáltassa a szükséges információkat .

34 Ugyanakkor megállapítja, hogy az irányelv nem tartalmaz kifejezett rendelkezéseket egy ilyen, a csoport tagvállalkozását a más tagállamban letelepedett központi irányítással szemben megillető horizontális tájékoztatáshoz való joggal kapcsolatosan.

35 Tekintettel arra, hogy az előtte folyamatban lévő jogvita eldöntése az irányelv értelmezésétől függ, az Arbeitsgericht Bielefeld úgy határozott, hogy felfüggeszti az eljárást, és a következő előzetes döntéshozatalra irányuló kérdéseket terjeszti a Bíróság elé:

"1.) A 94/45 irányelv [...] és különösen annak 4. és 11. cikke olyan kötelezettséget ró-e egy az Egyesült Királyságban székhellyel rendelkező, az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése és (3) bekezdése szerinti központi irányításnak minősülő [...] vállalkozásra vagy egy Hollandiában letelepedett, az ellenőrző vállalkozásnak az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 3. cikkének (1) bekezdése szerinti központi irányításának minősülő vállalkozásra, hogy egy [...] Németországban letelepedett, ugyanazon vállalkozáscsoporthoz tartozó más vállalkozásnak megadja a csoporthoz tartozó társaságokra és üzemekre, azok jogi formájára, képviseleti szerkezetére, munkavállalóik átlagos létszámára, valamint a különböző tagállamok és vállalkozások közötti megoszlásukra vonatkozó információkat?

2.) Amennyiben a Bíróság az első kérdésre igenlő választ adna: a tájékoztatási kötelezettség kiterjed-e a munkavállalók képviseleti szerveinek elnevezésére, valamint e szervek azon képviselőinek nevére, akik a vállalkozások vagy az azoktól függő vállalkozások munkavállalói nevében az Európai Üzemi Tanács megszervezésében részt vehetnek?".

Az előzetes döntéshozatalra előterjesztett kérdésekről

A Bírósághoz benyújtott észrevételek

36 Az elsőként felmerülő kérdéssel kapcsolatban, miszerint az irányelv alapján fennáll-e a központi irányítást vagy a feltételezett központi irányítást terhelő azon kötelezettség, hogy - az Európai Üzemi Tanács létrehozására tekintettel - a csoport más tagvállalkozására vonatkozó bizonyos információkat szolgáltasson, az üzemi tanács, a német kormány és a Bizottság emlékeztetnek arra, hogy az irányelv 4. cikke alapján a közösségi szintű vállalkozásokban és vállalkozáscsoportokban a központi irányítás felelős az Európai Üzemi Tanács létrehozásához szükséges feltételek és eszközök biztosításáért. Szerintük az irányelv hatékony érvényesüléséhez elengedhetetlen, hogy egy vállalkozás vagy vállalkozáscsoport központi irányítása köteles legyen megadni a munkavállalók képviselőinek azon információkat, amelyek alapján ez utóbbiak eldönthetik, hogy létre kell-e hozni Európai Üzemi Tanácsot a kérdéses vállalkozásnál vagy vállalkozáscsoportnál, és hogy adott esetben a különleges tárgyaló testület létrehozható-e.

37 Az üzemi tanács szerint az, hogy a központi irányítás az EBRG 5. cikkének (2) bekezdése alapján akkor is köteles az említett információkat közölni, ha nem az EBRG hatálya alá tartozó területen, hanem egy másik tagállamban található, nem csupán az irányelvből, hanem az Európai Üzemi Tanács megteremtésével elérni kívánt célkitűzésből, vagyis a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatásából és a velük való nemzetek feletti konzultációból is következik. Amennyiben az EBRG 5. cikke (2) bekezdésének hatálya német területre korlátozódna, a munkavállalók képviselői számára olyannyira megnehezülne az Európai Üzemi Tanácsok megszervezése céljából történő információszerzés, hogy az irányelv célkitűzése csak nehezen - időveszteség, felesleges eljárások és költségek árán - lenne megvalósítható.

38 A Bizottságnak az irányelv 4. cikke által a központi irányításra rótt kötelezettséggel kapcsolatos álláspontja szerint, bármely tagállamról is legyen szó, nincs jelentősége annak, hogy a csoport munkavállalói ezen központi irányítással szemben közvetlenül vagy egy - a csoporthoz tartozó - vállalkozás közvetítésével gyakorolják az információszerzéshez fűződő alanyi jogukat, ahogy ez Németország esetében történt.

39 Az ADS Anker álláspontja szerint az irányelv - még ha annak az Európai Üzemi Tanács létrehozásának lehetővé tétele is a célkitűzése - nem eredményezheti egy társaság arra történő kötelezését, hogy ellenőrző társasága ellen keresetet nyújtson be.

40 Amennyiben az ellenőrzött társaság üzemi tanácsa azért nem képes ezen társaságtól az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti kérelem benyújtásához szükséges információkat megszerezni, mert ezek nem állnak a társaság rendelkezésére, tájékoztatáshoz való jogát - az irányelvet a nemzeti jogba átültető rendelkezések alkalmazásával - a csoporton belüli ellenőrző társasággal szemben kellene érvényesítenie.

41 A másodikként felmerülő, azon információk jellegével kapcsolatban, amelyeket a központi irányítás vagy a feltételezett központi irányítás az irányelvben szereplő tájékoztatási kötelezettség alapján köteles szolgáltatni, az üzemi tanács és a német kormány egyaránt azon az állásponton van, hogy azt - az irányelv értelmezésére és célkitűzésére figyelemmel - tágan kell értelmezni.

42 Az üzemi tanács szerint a tájékoztatáshoz való jog azon információkra terjed ki, amelyek annak eldöntéséhez szükségesek, hogy indokolt-e a vállalkozásnál vagy a vállalkozáscsoportnál Európai Üzemi Tanács létrehozása. A munkavállalók képviselői számára azon információkhoz is hozzáférést kell biztosítani, amelyek az Európai Üzemi Tanács létrehozásához és az ehhez szükséges különleges tárgyaló testület megalakítására irányuló kérelem - az irányelv 5. cikkével összhangban történő - benyújtásához szükségesek. Az a tény, hogy az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló kérelmet a különleges tárgyaló bizottság felállításához legalább két különböző tagállam munkavállalóinak vagy képviselőiknek kell benyújtaniuk, magában foglalja, hogy ismerniük kell a többi munkavállalói képviseleti szervet és azok tagjait.

43 Az ADS Anker álláspontja ezzel szemben az, hogy az Európai Üzemi Tanács megszervezésére irányuló tárgyalási folyamat - az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésével összhangban történő - megindításához a munkavállalói képviseleti szervek és azok tagjainak megnevezése nem nélkülözhetetlen.

44 A C-62/99. sz. Bofrost-ügyben 2001. március 29-én hozott ítélet (EBHT 2001., I-2579. o.) alapján a Bizottság azon az állásponton van, hogy amennyiben az információ iránti kérelmet elbíráló bíróság meglátása szerint, azon munkavállalói képviseleti szervek és képviselőik, akik - a vállalkozás vagy az attól függő vállalkozások munkavállalói nevében - az Európai Üzemi Tanács létrehozásában részt vehetnek, és akiknek megnevezése nélkülözhetetlen információkat képez az ilyen tanács megszervezésére irányuló tárgyalások vagy a munkavállalókkal való nemzetek feletti tájékoztatási és konzultációs eljárás megkezdéséhez, abban az esetben a csoport vállalkozásainak kötelessége, hogy a belső munkavállalói képviseleti szerveknek a rendelkezésükre álló vagy általuk hozzáférhető adatokat - kérelmükre - megadják.

A Bíróság válasza

45 Az irányelv tizenegyedik preambulumbekezdése, valamint 1. cikkének (2) bekezdése szerint az irányelv célja annak biztosítása, hogy a közösségi szintű vállalkozások vagy a közösségi szintű vállalkozáscsoportok által foglalkoztatott munkavállalók megfelelő tájékoztatást kapjanak, és konzultáljanak velük, amikor az őket érintő döntések nem abban a tagállamban születnek, amelyben őket foglalkoztatják.

46 Az irányelv - ahogyan az általános, belső logikájából következik - a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatását és a velük való nemzetek feletti konzultációt, lényegében, a központi irányítás és a munkavállalók képviselői közötti tárgyalások rendszerének előírásával biztosítja (a hivatkozott Bofrost-ítélet 29. pontja és a C-440/00. sz. Kühne & Nagel-ügyben 2004. január 13-án hozott ítélet [az EBHT-ban még nem tették közzé] 40. pontja).

47 E tekintetben, az Európai Üzemi Tanács vagy a munkavállalók tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárást valamennyi közösségi szintű vállalkozásnál és közösségi szintű vállalkozáscsoportnál megszervezték, amennyiben az irányelv 5. cikkének (1) bekezdése szerinti eljárásban erre irányuló kérelmet nyújtottak be.

48 Az irányelv ez utóbbi rendelkezése értelmében, a közösségi szintű vállalkozáscsoport esetében a központi irányítás saját maga vagy a legalább két különböző tagállamban működő, minimálisan két vállalkozás vagy üzem által foglalkoztatott, legalább 100 munkavállaló, illetve képviselőik írásos kérésére tárgyalásokat kezdeményez az Európai Üzemi Tanács kialakítása céljából.

49 A különleges tárgyaló testületnek, mint az irányelv 5. cikkének (2) bekezdése alapján létrehozott munkavállalói képviseleti szervnek, valamint - ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdése alapján - a központi irányításnak az együttműködés szellemében kell tárgyalnia a célból, hogy megállapodásra jussanak az Európai Üzemi Tanács létrehozására vonatkozó részletes megoldásokban.

50 A Bíróság már rámutatott arra, hogy az irányelv hatékony érvényesüléséhez elengedhetetlen annak biztosítása, hogy az érintett munkavállalók hozzáférjenek azon információkhoz, amelyek lehetővé teszik számukra annak eldöntését, hogy jogukban áll-e a központi irányítás és a munkavállalók képviselői közötti tárgyalások megkezdését követelni; e tájékoztatáshoz való jog a vállalkozás vagy a közösségi szintű vállalkozáscsoport létezésének megállapításához szükséges előfeltétel, mely utóbbi pedig az Európai Üzemi Tanács vagy a munkavállalók nemzetek feletti tájékoztatási és a velük való nemzetek feletti konzultációs eljárás létrehozásának előfeltétele (a hivatkozott Bofrost-ítélet 32. és 33. pontja és a hivatkozott Kühne & Nagel ítélet 46. pontja).

51 A tanács megszervezését illetően, az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján a központi irányítás felelős a tanács létrehozásához szükséges feltételek és eszközök biztosításáért. E felelősség magában foglalja az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen információk munkavállalók képviselői részére történő szolgáltatásának kötelezettségét (lásd a hivatkozott Kühne & Nagel-ítélet 49. és 51. pontját).

52 A központi irányítás az ellenőrző vállalkozás központi irányítása, tehát azon vállalkozásé, amely az irányelv 3. cikkének (1) bekezdése és (2) cikke szerint döntő befolyást gyakorol a csoport valamennyi ellenőrzött vállalkozására. Ezen vállalkozás az, amelynek - döntő befolyásánál fogva - módjában áll a csoport többi tagvállalkozásától azt kérni és őket arra kötelezni, hogy az említett tárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen információkat, az említett képviselők tájékoztatása végett, neki adják meg (lásd, e tekintetben, a hivatkozott Kühne & Nagel-ítélet 52. és 54. pontját is).

53 Egyébként az irányelv, a munkavállalók említett információkhoz való hozzáférési jogára vonatkozó célkitűzés biztosításáért, azt is előírja, hogy amennyiben a központi irányítás a tagállamok területén kívül található, a központi irányítást az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján terhelő felelősség - az irányelv 4. cikke (2) bekezdésének első és második albekezdése alapján - vagy a központi irányításnak egy tagállamban lévő képviselőjére, vagy - ilyen képviselő hiányában - a csoportnak egy tagállamban a legnagyobb számú munkavállalót foglalkoztató üzemének vagy vállalkozásának központi irányítására, vagyis a feltételezett központi irányításra hárul.

54 A csoport tagállamokban található többi tagvállalkozása köteles - az irányelv hatékony érvényesülésének biztosítása végett - a feltételezett központi irányítást az irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő főkötelezettsége teljesítésében segíteni. A nélkülözhetetlen információknak az említett feltételezett központi irányítástól való megszerzésének jogával szükségképpen együtt jár a csoport többi tagvállalkozása irányítását terhelő azon kötelezettség, hogy az említett rendelkezésükre álló vagy számukra hozzáférhető információkat a feltételezett központi irányításnak megadják (a hivatkozott Kühne & Nagel-ítélet 59. pontja).

55 Jelen esetben az a lényegi kérdés, vajon a központi irányítás vagy a feltételezett központi irányítás az irányelv alapján akkor is köteles-e az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen információkat a csoport egy ellenőrzött vállalkozásának megadni, amennyiben a szóban forgó tájékoztatás iránti kérelmet az említett ellenőrzött vállalkozás munkavállalóinak képviselői nyújtották be, és vajon egy ilyen vállalkozásnak - az irányelv szerint -joga van-e követelni, hogy az információkat adják át neki.

56 Mind az irányelv célkitűzéséből, mind belső logikájából az következik, hogy az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján a központi irányítást vagy a feltételezett központi irányítást terhelő kötelezettségeket úgy kell értelmezni, hogy azok magukba foglalják mind az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen információk - közvetlenül a munkavállalók képviselők felé történő - szolgáltatásának kötelezettségét, mind az említett információk munkavállalók képviselői felé - a csoporthoz tartozó vállalkozásuk közvetítésével - történő szolgáltatására vonatkozó kötelezettséget, amennyiben az említett képviselők a tájékoztatást először e vállalkozástól kérték.

57 A központi irányítást vagy a feltételezett központi irányítást az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése alapján terhelő kötelezettség minden más értelmezése meggyengítené az irányelvnek a - Bíróság által a hivatkozott - Bofrost- és Kühne & Nagel ítéletben kimondott hatékony érvényesülését.

58 Az irányelv ugyanis a csoport valamennyi tagvállalkozására kötelezettségeket ró az Európai Üzemi Tanácsok megszervezésének megkönnyítése érdekében (lásd, e tekintetben, a hivatkozott Bofrost-ítélet 31. és 35. pontját). Ahogy a Bíróság már rámutatott, az irányelv céljából az következik, hogy az általa meghatározott kötelezettségeket úgy teljesítsék, hogy az érintett munkavállalók hozzáférhessenek azon információkhoz, amelyek annak eldöntéséhez szükségesek, hogy megilleti-e őket a tárgyalások megkezdésének követeléséhez való jog, vagy sem (a hivatkozott Bofrost-ítélet 38. pontja).

59 Az irányelv 4. cikkének (1) bekezdésében szereplő kötelezettség olyan megszorító értelmezése, miszerint a rendelkezés kizárólag azon helyzetekre alkalmazandó, amikor a munkavállalók képviselői tájékoztatás iránti kérelmüket közvetlenül a központi irányításnál vagy a feltételezett központi irányításnál terjesztik elő, indokolatlanul korlátozná az említett rendelkezés, sőt az irányelv hatályát és alkalmazhatóságát, valamint akadályozhatná a munkavállalókat az irányelvben biztosított jogaik gyakorlásában.

60 Ennélfogva az irányelv 4. cikkének (1) bekezdése kimondja, mind az Európai Üzemi Tanács létrehozásával kapcsolatos információk munkavállalók képviselői részére való, közvetlen szolgáltatásának kötelezettségét, mind az említett információk a munkavállalók képviselőitől erre irányuló kérelmet kapott - a csoporthoz tartozó - vállalkozás közvetítésével történő szolgáltatásának kötelezettségét.

61 Ezen túlmenően, az irányelv 14. cikkének (1) bekezdése alapján a tagállamok bevezetik azokat a szükséges rendelkezéseket, amelyek lehetővé teszik, hogy az irányelvben előírt eredményeket mindenkor biztosítani tudják. Az irányelv 11. cikkének (3) bekezdésével összhangban, a tagállamok, az irányelv be nem tartása esetére, meghozzák a megfelelő intézkedéseket, továbbá külön gondoskodnak arról, hogy az irányelvből származó kötelezettségek betartatása érdekében megfelelő közigazgatási, illetve bírósági eljárás álljon rendelkezésre. Az irányelvből következően, a tagállamok kötelesek megtenni minden olyan szükséges intézkedést, amely biztosítja az említett irányelv 4. cikkének (1) és (11) bekezdéséből fakadó kötelezettségek maradéktalan teljesítését (lásd, e tekintetben, a hivatkozott Kühne & Nagel ítélet 61. pontját).

62 Azon információk jellegével kapcsolatban, amelyeket a központi irányítás vagy a feltételezett központi irányítás - tájékoztatási kötelezettsége alapján - szolgáltatni köteles, először is emlékeztetni kell arra, hogy az irányelv 11. cikkének (2) bekezdése kifejezetten megemlíti a tagállamok annak biztosítására irányuló kötelezettségét, hogy a vállalkozások az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének a) és c) pontjában említett munkavállalói létszámadatot az irányelv alkalmazásában érintett felek kérésére hozzáférhetővé tegyék.

63 Ezen túlmenően, a csoport tagállamokban található többi tagvállalkozásának irányítása köteles a rendelkezésére álló, vagy számukra hozzáférhető, az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlen információkat a feltételezett központi irányításnak megadni (a hivatkozott Kühne & Nagel ítélet 64. és 69. pontja).

64 Végül, ahogy az a jelen ítélet 58. pontjából kitűnik, az irányelv céljából következik, hogy az általa meghatározott kötelezettségeket úgy teljesítsék, hogy az érintett munkavállalók vagy képviselőik hozzáférhessenek azon információkhoz, amelyek ahhoz szükségesek, hogy eldönthessék, megilleti-e őket a tárgyalások megkezdésének követeléséhez való jog, vagy sem, illetve hogy adott esetben megfelelően megfogalmazhassák az erre irányuló kérelmet (a hivatkozott Bofrost-ítélet 38. pontja).

65 Ebből következik, hogy követelni lehet a csoport társaságaira és üzemeire, jogi formájukra, képviseleti szerkezetükre, átlagos munkavállalói létszámára, valamint a különböző tagállamok közötti megoszlásukra vonatkozó információkat, amennyiben azok az Európai Üzemi Tanács létrehozása irányuló - az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő - tárgyalások megkezdéséhez nélkülözhetetlenek (lásd, e tekintetben, a hivatkozott Kühne & Nagel ítélet 70. pontját). Ugyanez áll azon munkavállalói képviseleti szervek és képviselőik megnevezésére vonatkozó információk tekintetében, amelyek a vállalkozás és a tőle függő vállalkozások munkavállalói nevében az Európai Üzemi Tanács létrehozásában részt vehetnek.

66 A nemzeti bíróságokra tartozik - a rendelkezésükre álló valamennyi adat alapján - annak eldöntése, hogy a kért információk nélkülözhetetlenek-e az irányelv 5. cikkének (1) bekezdésében szereplő tárgyalások megkezdéséhez.

67 A fentiekre tekintettel, a feltett kérdésekre azt a választ kell adni, hogy az irányelv 4. cikkének (1) bekezdését és 11. cikkét akként kell értelmezni, hogy a tagállamok kötelesek a területükön letelepedett és az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 3. cikkének (1) bekezdése szerinti közösségi szintű vállalkozáscsoport központi irányításának, vagy 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti feltételezett központi irányításának minősülő vállalkozás számára előírni az ugyanazon csoport tagjaként más tagállamban letelepedett vállalkozás részére, ez utóbbitól saját munkavállalóinak képviselői által kért, információk szolgáltatását, amennyiben ezen információk nincsenek ez utóbbi vállalkozás birtokában, és amennyiben az információk nélkülözhetetlenek az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez.

A költségekről

68 A Bíróságnál észrevételt előterjesztő német kormány, valamint a Bizottság részéről felmerült költségek nem téríthetők meg. Mivel ez az eljárás az alapeljárásban résztvevő felek számára a nemzeti bíróság előtt folyamatban lévő eljárás egy szakaszát képezi, ez utóbbi bíróság dönt a költségekről.

A fenti indokok alapján,

A BÍRÓSÁG (hatodik tanács),

az Arbeitsgericht Bielefeld 2001. július 24-i végzésében előterjesztett kérdésekre a következő választ adja:

Az Európai Üzemi Tanács létrehozásáról vagy a közösségi szintű vállalkozások és vállalkozáscsoportok munkavállalóinak tájékoztatását és a velük folytatott konzultációt szolgáló eljárás kialakításáról szóló, 1994. szeptember 22-i 94/45/EK tanácsi irányelv 4. cikkének (1) bekezdését és 11. cikkét akként kell értelmezni, hogy a tagállamok kötelesek a területükön letelepedett, és az irányelv 2. cikke (1) bekezdésének e) pontja és 3. cikkének (1) bekezdése szerinti közösségi szintű vállalkozáscsoport központi irányításának, vagy 4. cikke (2) bekezdésének második albekezdése szerinti feltételezett központi irányításának minősülő vállalkozás számára előírni az ugyanazon csoport tagjaként más tagállamban letelepedett vállalkozás munkavállalóinak képviselői részére, ez utóbbitól saját munkavállalói által kért, információk szolgáltatását, amennyiben ezen információk nincsenek ez utóbbi vállalkozás birtokában, és amennyiben az információk nélkülözhetetlenek az Európai Üzemi Tanács létrehozására irányuló tárgyalások megkezdéséhez.

Skouris Gulmann Puissochet

Macken Colneric

Kihirdetve Luxembourgban, a 2004. július 15-i nyilvános ülésen.

R. Grass V. Skouris

hivatalvezető elnök

* Az eljárás nyelve: német.