A Fővárosi Törvényszék P.23503/2013/13. számú határozata közérdekű adat kiadása tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 164. §, 206. §, 233. §, 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §, 2007. évi CVI. törvény (Vagyontv.) 17. §, 71. §, 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 1. §, 3. §, 26. §, 30. §, 31. §, 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet 13. §] Bíró: Borsodi Zoltán

Fővárosi Törvényszék

...P..../2013/13.

A Fővárosi Törvényszék

felperes neve(felperes címe.) felperesnek

-

a jogtanácsos neve jogtanácsos (alperes címe) által képviselt

alperes neve(alperes címe) alperes ellen

közérdekű adat kiadása iránt indított perében meghozta a következő

ÍTÉLETET :

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A perrel kapcsolatban felmerült költségeiket a peres felek maguk viselik.

A le nem rótt 36.000,- (harminchatezer) Ft eljárási illeték a Magyar Állam terhén marad.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Fővárosi Ítélőtáblának címezve 3 példányban jelen bíróságon lehet benyújtani.

Fellebbezés esetén a Fővárosi Ítélőtábla előtt a jogi képviselet kötelező.

A fellebbezési határidő lejárata előtt a peres felek kérhetik, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el.

Ha a fellebbezés csak a perköltség nagyságára vagy viselésére, a teljesítési határidőre, vagy az állam által előlegezett költség viselésére vonatkozik, illetőleg ha a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul, bármelyik fél kérheti, hogy a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson bírálja el.

I N D O K O L Á S :

A bíróság a tárgyalás adatai alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes 2013. május 9-én adatkéréssel fordult az alpereshez, melyben kérte azon ingatlanok felsorolását helyrajzi szám szerint, amelyek tekintetében a Magyar Állam öröklés jogcímén szerzett 1/1 arányban tulajdonjogot, és jelenleg is a Magyar Állam tulajdonában állnak. Az adatokat tartalmazó dokumentumot elektronikus formában kérte megküldeni. Az alperes 2013. május 15-én elektronikus levelében tájékoztatta a felperest, hogy az Infotv. 29.§ (2) bekezdése alapján az adatigénylést 30 napon belül áll módjában teljesíteni. Az alperes a 2013. június 6. napján kelt és a felperesnek 2013. június 10. napján kézbesített levelében az adatok kiadására irányuló kérelmet elutasította arra hivatkozva, hogy nincs jogszabályi kötelezettsége arra nézve, hogy a Magyar Állam tulajdonába került vagyonelemek szerzési jogcímeit is nyilvántartsa.

Ezt követően a felperes a törvényi határidőben keresetlevelet terjesztett elő, melyben az adatigényléssel megegyező adatok elektronikus formában a felperes részére történő megküldésére, valamint keresetkieséséből álló perköltsége megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetének indokolásában előadta, hogy közérdekű adatoknak minősülnek a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában álló, öröklés jogcímén megszerzett, és az alperes vagyonkezelésében levő ingatlanok adatai, melyek a vagyongazdálkodási közfeladat ellátása során keletkeztek. A felperes szerint ezen adatok az alperes mint adatkezelő birtokában vannak (ezt igazolja, hogy a bírósági eljárásokban számítógépen vezetett, részletes, az örökhagyó nevét, az ingatlan címét, helyrajzi számát, valamint a "hagyaték" megjelölést tartalmazó kimutatás kerül csatolásra, vagyis az alperes nyilvántartást vezet a megszerzés módjáról is), azokat gyűjteményes, összesített és kereshető formában kezeli. A felperes hivatkozott arra is, hogy gyűjteményes lista hiányában is köteles lenne az alperes egy ilyet összeállítani. A felperes a keresete jogalapjaként az Alaptörvény VI. cikk (2) bekezdését, az Infotv. 3.§ 5. pontját, 26.§ (1) bekezdését, valamint 31.§-át jelölte meg, valamint hivatkozott az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. tv. 17.§ (1) bekezdés b) pontjára is.

Az alperes kérte a felperes keresetének elutasítását, perköltség iránti igénye nem volt. Elsődlegesen azzal védekezett, hogy az alperesnek nincs jogszabályi kötelezettsége arra nézve, hogy a Magyar Állam tulajdonába került vagyonelemek szerzési jogcímét is nyilvántartsa, kifejezetten jogcímek alapján nincsen nyilvántartás az alperesnél. Az alperes a felperes által kért formában összegyűjtött, rendszerezett adatokkal nem rendelkezik. Előadta, hogy még akkor is csak jelentős létszámú munkatárs teljes munkaidejének igénybevételével lehetne ilyen nyilvántartást készíteni, ha a vonatkozó 254/2007. (X.04.) számú Korm.rendelet előírná a szerzési jogcím nyilvántartását. A felperesnek tehát az ingatlanok adatainál az öröklési szerzési jogcímet nem kell nyilvántartania, enélkül viszont az adatigénylés tartalma értelmét veszti. Az alperes továbbá arra is hivatkozott, hogy amennyiben jogszabály előírná az öröklés mint szerzési jogcím nyilvántartását, a felperesi adatigénylés akkor sem lenne teljesíthető, mert az alperes nyilvántartási rendszerének szerkezetére vonatkozó információk megismerése üzleti titoksérelem közvetlen veszélyével is járna, valamint felmerülne a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. tv. szabályai alkalmazásának szükségessége (az alperes szerint a felperesi ügyvéd nem egy konkrét ügyhöz kíván adatot beszerezni, hanem adatbázis építésére törekszik, mely esetben már az adatok nyereségorientált üzleti célú felhasználásáról lenne szó, így a közadatok újrahasznosításáról szóló 2012. évi LXIII. tv. szabályainak alkalmazására is szükséges volna; továbbá a Ptk. 81.§ (3) bekezdése szerinti üzleti titok sérelme is felmerülhetne, hiszen az alperes vagyonnyilvántartási rendszerének egyedi-eredeti felépítésére, szerkezetére is lehetne következtetni).

A felperes az alperes ellenkérelmének megismerését követően a keresetét fenntartotta. Előadta, hogy amennyiben az adatigénylést megtagadják, akkor azt 8 napon belül kell az adatkezelőnek megtenni, így ha ezt a határidőt nem tartják be, akkor később már nincs lehetőség erre. Álláspontja szerint a perben nincs relevanciája annak, hogy van-e jogszabályi kötelezettsége az alperesnek a kért adatok nyilvántartására, hanem az a fontos, hogy ténylegesen nyilvántartásra kerülnek-e (a felperes szerint van egy kifejezetten hagyatéki elemekre vonatkozó nyilvántartás az alperesnél, így meg lehet mondani, hogy mihez jutott hozzá a Magyar Állam öröklés jogcímén). A felperes szerint nem vizsgálható az sem, hogy milyen célból kéri az adatokat, valamint üzleti titkot sem sértene a felperesi keresetnek megfelelő adatközlés. Állításai alátámasztására más peres ügyekben benyújtott alperesi okiratokra hivatkozott. Amennyiben pedig nem minden ingatlan vonatkozásában van a jogcím nyilvántartva, akkor a meglevőket kell az alperesnek kiadnia. Álláspontja szerint a felperesnek csak azt kell igazolnia, hogy az adatok az alperesnek rendelkezésére állnak, az pedig irreleváns, hogy erről az alperes esetleg nem vezet nyilvántartást.

Az alperes elismerte, hogy eshetőlegesen, némely ingatlan vonatkozásában jogszabályi kötelezés hiányában is nyilvántartja a szerzési jogcímet, de általánosságban, valamennyi ingatlan vonatkozásában nincs ilyen nyilvántartása.