1029/1991. (VI. 29.) Korm. határozat

a népességnyilvántartási rendszer átalakításának és továbbfejlesztésének elveiről

A Kormány az állami népességnyilvántartás rendszerét - az európai követelményeknek megfelelő törvényi szabályozás, a személyes adatok védelméhez fűződő alkotmányos jogok biztosítása mellett - alapvetően igazgatási és igazságszolgáltatási célokhoz kötött, jogszabályban egyedileg meghatározott adatok szolgáltatásával továbbra is indokoltnak tartja működtetni és továbbfejleszteni.

1. Az állami népességnyilvántartás, valamint az egyéb igazgatási és igazságszolgáltatási személyi nyilvántartó rendszerek továbbfejlesztésének alapvető elveit - amelyek alapján az erről szóló törvény tervezetét ki kell dolgozni - az alábbiakban határozza meg.

a) Az igazgatási és igazságszolgáltatási, valamint az ezzel összefüggő önkormányzati személyi nyilvántartó rendszerek alapja az egységes állami népességnyilvántartási rendszer és annak adatállománya.

b) A személyi szám, mint azonosító csak az állami népességnyilvántartás, az egyes katonai nyilvántartások és az érintett állampolgár kapcsolatában (adatfelvétel, adatkarbantartás, adatszolgáltatás és ellenőrzés), a választási névjegyzékekben, valamint az ÁN rendszeren belül belső azonosítóként maradhat fenn.

c) Az állami népességnyilvántartás - az előkészítő munka során a szükséges egyeztetések alapján meghatározott - átfogó államigazgatási és igazságszolgáltatási rendszerek részére az azonosító -matematikai módszerrel történő - ellenőrzött átalakításával szolgáltatja a szükséges (név-, lakcímváltozás stb.) adatot. Ezek a rendszerek az állampolgárral már egyedi szakazonosítón keresztül tartják a kapcsolatot, illetve vezetik és tartják karban nyilvántartásukat. (E körbe ágazati szakfeladatuk ellátása tekintetében az önkormányzatok szervei is beletartoznak.)

d) Meg kell határozni, hogy a fentieken túlmenően a közigazgatás egyéb ágazatai részére, milyen céllal és konkrétan mely adatok szolgáltathatók. E körben kódrendszerrel kialakított egyedi személyazonosító nem alkalmazható. Az adatszolgáltatás nem rendszeres és csak az adott feladathoz kötött lehet.

e) Az állami népességnyilvántartás statisztikai, tervezési célokra továbbra is szolgáltathat adatokat arra jogosult szervezeteknek, ezek az adatok azonban már személyre nem vezethetők vissza.

f) Ki kell alakítani annak jogi és technikai feltételeit, hogy a különböző szakrendszerek hogyan kapcsolhatók egymással össze, és ezt az állami népességnyilvántartás rendszerén keresztül vagy attól függetlenül indokolt-e megoldani. A javaslat megtételekor figyelembe kell venni az alkotmányossági és a pénzügyi követelményeket is.

2. Az állami népességnyilvántartás rendszerét és szervezetét - az 1. pontban írtakra is figyelemmel - az alábbiak szerint kell kialakítani és továbbfejleszteni:

a) az eddigieknek megfelelően az állami népességnyilvántartás adatokat szolgáltathat, de más rendszerek adatállományát nem ismerheti meg és azt nem tárolhatja;

b) meg kell teremteni a személyes adatok védelmének törvényes és technikai feltételeit a rendszeren és a szervezeten belül;

c) az új rendszer kialakításánál törekedni kell a helyi nyilvántartások gépesítésére és biztosítani kell annak jogi és technikai feltételeit, hogy a település lakosainak alapadatai helyben naprakészen rendelkezésre álljanak (helyben kerüljön sor az adatok rögzítésére és az adatváltozás átvezetésére);

d) az adatszolgáltatási rendszert és az adatállományt úgy kell átalakítani, hogy a felhasználói igények döntő többsége az adott szinten (helyi, megyei vagy központi) kielégíthetőek legyenek.

3. Meg kell vizsgálni, hogy az állami népességnyilvántartás és az egyéb közigazgatási nyilvántartások a jövőben gazdálkodó szerveknek és magánszemélyeknek milyen feltételek mellett, milyen céllal és jogosultság esetén, továbbá milyen adattartalommal szolgáltathatnak adatot.