A Fővárosi Törvényszék K.700027/2018/8. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (VERSENYÜGYBEN hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1996. évi LVII. törvény (Tpvt.) 11. §, 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 50. §, 205/2011. (X. 7.) Korm. rendelet (Vertkr.) 7. §] Bíró: Varga Eszter

Fővárosi Törvényszék mint elsőfokú bíróság

13.K.700.027/2018/8.

A Fővárosi Törvényszék a Germus és Társai Ügyvédi Iroda (...) által képviselt (...) (...) I. rendű, és a Germus és Társai Ügyvédi Iroda (...) által képviselt (...) (...) II. rendű felpereseknek, dr. Nacsa Mónika kamarai jogtanácsos által képviselt Gazdasági Versenyhivatal(cím) alperes ellen, versenyügyben hozott közigazgatási határozat (hiv. szám: Vj/55-114/2013.; nyilvános változat: Vj/55-115/2013.) bírósági felülvizsgálata iránt indított perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A bíróság a felperesek keresetét elutasítja.

A lerótt, fejenként 1 500 000 (Egymillió-ötszázezer) forint, összesen 3 000 000 (Hárommillió) forint kereseti illetéket a felperesek viselik.

Kötelezi a felpereseket, hogy az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül külön-külön fizessenek meg az alperesnek 1 100 000 - 1 100 000 (Egymillió-egyszázezer - Egymillió-egyszázezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet a Kúriához címezve, a Fővárosi Törvényszéken kell írásban, 4 (négy) példányban benyújtani.

I n d o k o l á s

Az alpereshez 2012. évben panaszbejelentés érkezett, mely szerint a panaszos szerződéses kapcsolatban állt a kontaktlencsék és kontaktlencse-ápoló termékek importálása és forgalmazása fő tevékenységi körű II. rendű felperessel. A hivatkozott szerződés alapján a II. rendű felperes kontaktlencséket és kontaktlencse ápolószereket szállított a panaszosnak és különböző kedvezményeket biztosított a részére. A panasz szerint a II. rendű felperes oly módon változtatta meg üzletpolitikáját, hogy eltérő szerződési feltételeket biztosít az általa online kereskedőnek minősített vállalkozásoknak, illetve az ebbe a kategóriába bele nem eső, hagyományosnak tekinthető kereskedőknek (optikai üzleteknek). Az új gyakorlat szerint ugyanis a hagyományos kereskedők a korábbihoz hasonló szerződést kapnak, hasonló kedvezményrendszerrel és feltételekkel, míg az online kereskedők egy új kedvezményrendszerrel szembesülnek. Az online kereskedőkre szabott új kedvezményrendszer a panasz szerint kedvezőtlenebb, szigorúbb és nehezebben teljesíthető, mint a hagyományos kereskedőknek nyújtott kedvezményrendszer, ami így a piaci verseny szempontjából hátrányos az online kereskedőkre nézve.

Az alperes a bejelentés alapján, hivatalból indított eljárásában vizsgálta a három partnerkategória (optikai üzletek, nagykereskedők, internetes kereskedők) felé kialakított kedvezményrendszert, így az ún. illesztési kedvezményt, az aktivitási kedvezményt és a raktárkészlet tartási kedvezményt a kontaktlencsék, valamint az aktivitási és raktárkészlet tartási kedvezményt az ápolószerek vonatkozásában. A perbeli tevékenység vizsgálatakor az alperes figyelemmel volt arra, hogy a vállalati struktúra átalakítása folytán a II. rendű felperes szerepét két lépcsőben (2012. január 1. és 2014. január 1.) az I. rendű felperes vette át. Az új kedvezményrendszerre vonatkozó szerződéseket az előzőek alapján 2012. év végén és 2013. év elején még a II. rendű felperes, 2014-től az I. rendű felperes kötötte meg. Az alperes megállapította, hogy a bevezetett kedvezmények minden kereskedelmi partner részére azonosak [mértékük: (...) % (illesztési kedvezmény), (...) % (aktivitási kedvezmény) és (...) % (raktárkészlet kedvezmény)], azonban a szerződésekben kikötött kedvezmények elérésének feltételei nem azonos anyagi és időbeli ráfordítást követelnek meg az egyes partnerkategóriák alapján. Az alperesi megállapítás szerint a fenti árengedmény megszerzésével a fogyasztókért folytatott árversenyben előnybe kerülhet a kereskedő, ugyanakkor a legnagyobb engedmény (illesztési kedvezmény) elérése az internetes kereskedők számára gyakorlatilag lehetetlen, mivel a kontaktlencse illesztési kedvezmény megszerzéséhez 30 üzlettel (az eredeti tervek szerint 60 üzlettel) kellene kontaktlencse illesztés céljából együttműködési megállapodást kötni. A kedvezményeket vizsgálva - az üzletág vezető (...) elektronikus levelezésében foglaltakat is értékelve - megállapította, hogy a kedvezményrendszer következményeként az árak növekedése mellett az internetes kereskedőket a teljes porfólió raktáron tartása és az évi három alkalomra vonatkozó akció-hirdetési kötelezettség is hátrányos helyzetbe hozta. Az új kedvezményrendszer tényleges és potenciális hatásaként rögzítette, hogy az értékesítéseiknek mintegy egyharmadát interneten bonyolító kereskedők (internetes kereskedők) magasabb áron juthatnak a kontaktlencsékhez, mivel egy darab vállalkozás kivételével a többi kereskedő nem tudta igénybe venni az illesztési kedvezményt. A gyakorlatban így kettős árrendszer alakult ki, az optikai üzletnek besorolt partnerek alacsonyabb áron juthatnak hozzá közvetlenül a (...) termékekhez, mint internetes besorolású versenytársaik.

Az Európai Unió Működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 101. cikk (3) bekezdésére, az EUMSZ 101. cikk (3) bekezdésének vertikális megállapodások és összehangolt magatartások csoportjaira történő alkalmazásáról szóló 2010. április 20-i 330/2010/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: Vertikális csoportmentességi rendelet), valamint a 2010/C 130/01 sz. Közleményben megjelent Bizottsági Iránymutatásra (a továbbiakban: Vertikális Iránymutatás) hivatkozással megállapította, hogy a vizsgált szerződéses rendszerrel összefüggésben fennáll az akarategység az azt elfogadó/adaptáló/adaptálni szándékozó viszonteladók vonatkozásában, amely elegendő ahhoz, hogy az új kedvezményrendszer vertikális megállapodásként értékelhető legyen. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ára hivatkozással rögzítette, hogy a felperesek ugyanazon cégcsoporthoz tartoznak, míg a szerződő kereskedők egymástól független vállalkozások. Megállapította azt is, hogy a felperesek 15%-ot meghaladó piaci részesedése okán a vizsgált megállapodások nem csekély jellegűek.

Az alperes vizsgálta a csoportmentesség alá tartozás lehetőségét, és megállapította, hogy a felperesek, valamint a vevők a 30%-os piaci részesedési küszöböt teljesítik. A különösen súlyos korlátozás vizsgálata tekintetében megállapította, hogy az internetes kereskedőkre vonatkozó 30 optikai üzlettel kötendő szerződés követelménye gyakorlatilag teljesíthetetlen, emiatt az internetes kereskedők elvesztik az illesztési kedvezményt, ami magasabb beszerzési árat eredményez a számukra, ez pedig az internetre alkalmazott, árazással kapcsolatos korlátozásnak minősül. A kettős-árrendszerben az internetes kereskedő eltérő beszerzési árakkal szembesül, ahhoz képest, mintha a terméket túlnyomó részben (több mint 50%-ban) fizikai üzletben, fizikai értékesítési pont révén értékesítené.