BH 1980.4.126 I. A haszonélvezeti jog alapítására irányuló szerződés érvényességét jogszabály nem köti írásbeli alakhoz [Ptk. 216. § (1) bek.].

II. Ha az érdekeltek között a haszonélvezeti jog alapítására -ingatlan esetében a haszonélvezeti jog keletkezéséhez szükséges ingatlannyilvántartási bejegyzésre is kiterjedően [Ptk. 158. § (1) bek.] - a megállapodás létrejött, ezzel az ellenérdekű fél kötelezettséget vállalt arra, hogy a jogosultnak a bejegyzéshez szükséges írásbeli jognyilatkozatot is megadja. Ha ezt elmulasztja, a bíróság a teljesítést ítélettel pótolhatja [Ptk. 157. §, 158. § (1) bek., 295. §].

A felperes az alperesnek az anyja.

A Budapesten, 1971. július 20-án kelt adásvételi szerződés szerint az alperes és a felperes unokája, H. V. mint állagvevők és a felperes mint haszonélvezeti vevő megvették Sz. S. eladótól a perbeli társasházban levő háromszobás öröklakást 145 000 forint vételárért azzal, hogy az ingatlant terhelő 107 000 forint OTP kölcsönt kiegyenlítik. Az állagvevők a szerződésben holtigtartó haszonélvezeti jogot biztosítottak a felperesnek. A szerződésben a felek kölcsönösen kijelentették, hogy a felperes megbízásából már néhány nappal ezelőtt befizettek az OTP helyi fiókjának 68 000 forintot.

A szerződés rendelkezésre álló példányain, illetőleg másolatain a felperes aláírása hiányzik. A többi érdekelt a szerződést aláírta.

A szerződést telekkönyvi bejegyzés végett éveken át nem mutatták be. Időközben az alperes per útján megszerezte H. V. illetőségét is, s végül 1977-ben a tulajdonjogát az egész ingatlanra a telekkönyvbe bejegyezték. A felperes haszonélvezeti jogának bejegyzése nem történt meg.

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy a perbeli ingatlanon a holtigtartó haszonélvezeti joga fennáll, és az alperest annak tűrésére kérte kötelezni, hogy a haszonélvezeti jogát a telekkönyvbe jegyezzék be. Ezzel kapcsolatban hivatkozott arra is, hogy a vételárat ténylegesen ő egyenlítette ki.

Az alperes az első tárgyaláson nem jelent meg. Az első fokú bíróság a tárgyalást elhalasztotta és az alperest személyesen azzal idézte, hogy ha szabályszerű idézés ellenére ismét nem jelenik meg és írásban sem nyújt be érdemi nyilatkozatot vagy védekezést, úgy fogja tekinteni, hogy a felperes keresetében foglaltak valódiságát nem vitatja.

Az alperes a következő tárgyaláson személyesen nem jelent meg, hanem ügyvéd képviselte, aki a kereset elutasítását kérte.

Az első fokú bíróság a keresetnek helyt adott, bár az ítélet rendelkező részében a perbeli ingatlan telekkönyvi adatait pontatlanul jelölte meg.