A Kúria Pfv.21202/2015/4. számú precedensképes határozata törzskönyv kiadása tárgyában. Bírók: Harter Mária, Mocsár Attila Zsolt, Varga Edit

A határozat elvi tartalma:

A kölcsönt nyújtó pénzintézet általános szerződési feltételei azáltal váltak a kölcsönszerződés részévé, hogy a pénzintézet lehetővé tette a kölcsönt felvevő számára azok tartalmának megismerését, és az általános szerződési feltételeket a kölcsönt felvevő ráutaló magatartással elfogadta. A kölcsönszerződés részévé vált általános szerződési feltételnek megfelelően a pénzintézet addig nem köteles a kölcsön felhasználásával megvásárolt gépkocsi törzskönyvének a kiadására, amíg a kölcsönt felvevő a kölcsönszerződésből eredő tartozását maradéktalanul ki nem egyenlítette.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Pfv.I.21.202/2015/4.szám

A Kúria a Budapesti 1. számú Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Répászky Miklós ügyvéd) által képviselt felperesnek a alperes ellen gépjármű törzskönyvének kiadása iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróságnál 19.P.92.047/2014. számon folytatott és másodfokon a Fővárosi Törvényszék 45.Pf.630.922/2015/6. számú ítéletével befejezett perében, az említett számú jogerős ítélet ellen a felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 20.000 (Húszezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye.

Indokolás

A felperes a 2007. május 16-án megkötött deviza alapú kölcsönszerződés alapján 120 hónap futamidőre 3.540.000 forint kölcsönt kapott az alperestől, gépkocsi megvásárlásához.

A kölcsönszerződés egyedi részének elválaszthatatlan részét képezték az alperes által alkalmazott általános szerződési feltételek (a továbbiakban: ÁSZF), azzal, hogy ha valamely kérdést az általános és az egyedi rész eltérően szabályoz, az egyedi rész rendelkezése az irányadó.

Az ÁSZF 4. pontjának megfelelően a felperes tudomásul vette, hogy a gépjármű törzskönyvébe az alperes javára bejegyzett korlátozásokat kölcsöntartozásának maradéktalan kiegyenlítéséig nem jogosult töröltetni és ezen időpontig kizárólag az alperes jogosult a törzskönyv hatóságtól történő átvételére és őrzésére, az afeletti rendelkezésre; az alperes a birtokába került törzskönyvet a kölcsönszerződés megszűnését követően akkor bocsátja a felperes rendelkezésére, ha a felperes a kölcsönszerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett.

A kölcsönszerződés megkötésével egyidejűleg a felek vételi jogot alapítottak a kölcsönből megvásárolt gépkocsira az alperes javára, az öt évig gyakorolható vételi jog biztosítására pedig elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, amely a gépkocsi törzskönyvébe és forgalmi engedélyébe is bejegyzésre került. Kikötötték: ha az alperes a vételi jogával az ötödik év leteltéig "nem él és/vagy a felperes kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalanul kiegyenlítésre kerül", az alperes vételi joga megszűnik. Az alperes kötelezettséget vállalt arra, hogy a vételi jog megszűnését követően haladéktalanul kiadja a felperes részére a gépjármű törzskönyvét, valamint a forgalmi engedélybe és a gépjármű törzskönyvébe bejegyzett rendelkezési korlátozás töröltetéséhez szükséges nyilatkozatot.

A kölcsönszerződés megkötésének napján a peres felek a gépkocsira vonatkozó adásvételi szerződést kötöttek, amelyben eladóként a felperes, vevőként az alperes szerepelt, azzal a kikötéssel, hogy az adásvételi szerződés hatálybalépésének időpontja az azt követő nap, amikor a kölcsönszerződés azonnali hatállyal felmondásra került és az alperes javára alapított vételi jog nem gyakorolható, illetve megszűnt vagy az azt megelőző nap, amikor a felperes ellen indult végrehajtási eljárás során a gépkocsit lefoglalták.

A peres felek a kölcsönszerződésbe foglalták, hogy a kölcsönszerződés egyedi része kizárólag az ÁSZF-fel, illetve annak esetleges módosításával együtt érvényes, az ÁSZF-et, a vételi jogot alapító szerződést és az adásvételi szerződést a felperes átvette és megértette, amelyet a kölcsönszerződés aláírásával igazolt.

A vételi jog 2012. június 8-án megszűnt.

A felperes 2014. január 8-án felszólította az alperest a gépjármű törzskönyvének kiadására. Az alperes 2014. március 4-én kelt levelével megküldte a gépjármű nyilvántartásba bejegyzett vételi jog törlésére vonatkozó nyilatkozatát, de a törzskönyv kiadásától elzárkózott arra hivatkozással, hogy a kölcsönszerződésből eredő teljes tartozás kiegyenlítése még nem történt meg.

A felperes keresetében a gépjármű törzskönyvének kiadására kérte az alperes kötelezését. Azzal érvelt, hogy a kölcsönszerződés érvénytelen, mert csak az egyedi kölcsönszerződést írta alá, a kölcsönszerződés mellékletét képező ÁSZF-et nem, mindez sérti a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, a kölcsönszerződés megkötésekor hatályban volt 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: régi Hpt.) 210.§ (1) bekezdésében foglaltakat. Az ÁSZF-et nem ismerte meg, nem fogadta el, az egyébként is eltért az alperes szokásos szerződési gyakorlatától, így az nem is válhatott a szerződés részévé [régi Ptk. 205/B.§ (1) és (2) bekezdés]. A vételi jog kikötése legfeljebb 5 évre szólhatott, s mivel az öt évnyi időtartam letelt, az alperes nem tarthatja a birtokában a gépjármű törzskönyvet, hiszen a vételi jog megszűnése esetén nem csupán a forgalmi engedélybe és a törzskönyvbe bejegyzett rendelkezési korlátozás töröltetéséhez szükséges nyilatkozatot köteles haladéktalanul kiadni, hanem a gépjármű törzskönyvet is.

Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Okfejtése szerint a peres felek érvényes kölcsönszerződést kötöttek, amelynek mellékletét képezte az ÁSZF. Azzal, hogy a felperes a kölcsönszerződés egyedi részét aláírta, az ÁSZF megértését és elfogadását is tudomásul vette, az ÁSZF a kölcsönszerződés részévé vált, nem volt szükséges, hogy az ÁSZF-et külön aláírja a felperes. Nem vitatta, hogy a vételi jog öt év elteltével megszűnt, a törlési engedélyt ki is adta a felperesnek, azonban a törzskönyvet nem kellett kiadnia, mivel a felperes a kölcsönt még nem fizette vissza.

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az alperest, hogy adja ki a felperes gépkocsijának törzskönyvét.

Ítéletének indokolásában kifejtette: az ÁSZF-et külön nem kellett aláírni, a kölcsönszerződés egyedi része az ÁSZF-fel együtt érvényes, amelynek átvételét és megértését a felperes a kölcsönszerződés aláírásával is igazolta. Az alperes biztosította a felperes számára, hogy az ÁSZF-t megismerhesse, az ÁSZF elfogadása ráutaló magatartással is megvalósulhatott, és ennek minősül az ÁSZF megismerését követően a szerződés aláírása.

Megállapította azonban az elsőfokú bíróság azt is, hogy a vételi jog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom megszűnéséből következően az alperes köteles kiadni a törzskönyvet a felperesnek, mert az ÁSZF azon rendelkezése, amelynek értelmében az alperes a törzskönyvet a kölcsönszerződésből eredő valamennyi követelése kiegyenlítéséig jogosult őrizni, olyan lényeges eltérést jelent a vételi jogra vonatkozó szerződéses rendelkezésektől, amely miatt az alperesnek külön tájékoztatnia kellett volna a felperest az ÁSZF ezen rendelkezéséről, annak érdekében, hogy az a szerződés részévé váljon és azt a felperesnek kifejezetten el is kellett volna fogadnia. Az alperes (arra hivatkozással, hogy nem volt kötelezettsége, hiszen a szokásos szerződési gyakorlatától nem tért el) nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének, ezért az ÁSZF azon pontja, mely szerint az alperes a törzskönyvet a kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozás kiegyenlítéséig jogosult őrizni, nem vált a kölcsönszerződés részévé.