A Kúria Kfv.35367/2015/6. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (TÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata ) tárgyában. [22/2011. (III. 25.) VM rendelet 1. §, 25/2011. (IV. 7.) VM rendelet 3. §] Bírók: Balogh Zsolt, Kozma György, Mudráné dr. Láng Erzsébet

A határozat elvi tartalma:

Ha a mezőgazdasági termelő a tárgyév június 9-én bejegyzett, jogszerű földhasználó volt és a jogszabályban foglalt egyéb kötelezettségének is eleget tett, úgy a polgári bíróság haszonbérleti szerződést visszamenőleges hatállyal érvénytelenítő ítélete nem változtat a földhasználat jogszerűségének közigazgatási megítélésén.

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28279/2014/6., *Kúria Kfv.35367/2015/6.*

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.IV.35.367/2015/6.szám

A Kúria a dr. Bacskai Edina ügyvéd által képviselt felperesnek a Dr. Kovács Kond Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen támogatási ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. március 04. napján kelt 7.K.28.279/2014/6. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 7. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 7.K.28.279/2014/6. számú ítéletét és az alperes 261/1301/10943/23/2011. számú határozatát - az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően - hatályon kívül helyezi és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezi.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 50.000 /ötvenezer/ forint elsőfokú- és 40.000 /negyvenezer/ forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A kereseti- és felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Ez ellen az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes és a Bükki Nemzeti Park között 1995. június 29-én jött létre haszonbérleti szerződés. A felek a szerződés időtartamát 20 évben jelölték meg.

A Bükki Nemzeti Park által a szerződés érvénytelensége iránt indított perben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a Pfv.21.930/2010/5. számú felülvizsgálati eljárásban született ítéletében az egész szerződést érvénytelennek nyilvánította arra tekintettel, hogy a jogszabály által meghatározott 10 éves időtartam helyett azt 20 évre kötötték.

A Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján az illetékes földhivatal a felperes földhasználati jogosultságát visszamenőlegesen 2011. június 2. napjával törölte a földhasználati nyilvántartásból.

A felperes 2011. május 13. napján egységes területalapú támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal elsőfokú hatóságához. Az elsőfokú hatóság a 2012. június 29. napján kelt határozatával a felperes kérelmét elutasította, egyben 158.179.831 forint levonást állapított meg a felperes következő három támogatási évre vonatkozó területalapú támogatásai terhére.

A felperes által bejelentett, 2810,91 hektár terület 31,53 hektárra csökkent. A szankciót azért alkalmazta, mert az igényelt terület és az ellenőrzés után megállapított terület különbsége meghaladta a megállapított terület 50%-át.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2012. augusztus 8. napján kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A másodfokú hatóság döntését - többek között - a 22/2011.(III.25.) VM rendelet 1.§-ának 8. pontjára alapította. E szerint a támogatás alapvető jogosultsági feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a tárgyév június 9. napjáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóként szerepeljen. A hatóság rögzítette, hogy a felperes földhasználati joga a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre került, azonban a földhasználati jog megszerzésének alapja egy olyan haszonbérleti szerződés volt, amely semmis, a semmisségi ok pedig az ügyfél magatartása következtében került a szerződésbe. Mindezekre tekintettel a másodfokú hatóság álláspontja az volt, hogy a felperes esetleges vétlenségére előírt 1122/2009/EK bizottsági rendelet 73. cikkének alkalmazására az ügyben nem volt lehetőség.

A felperes a közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezte. Az ügyben eljárt Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a 7.K.28.279/2014/6. számú ítéletében a felperes keresetét elutasította. A bíróság megállapította, hogy a felperes által csatolt 2014. július 28. napján kelt földhivatali nyilatkozatból egyértelműen meg lehetett állapítani, hogy a Legfelsőbb Bíróság ítélete folytán 2011. szeptember 29. napján készített a hivatal feljegyzést a felperes földhasználati nyilvántartásból való törléséről. A földhasználat bejegyzése a bíróság szerint jogot nem keletkeztet, csupán a felek szerződései alapján, annak tényét nyilvántartja, regisztrálja.