A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28279/2014/6. számú határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (AGRÁRTÁMOGATÁSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 340. §, 6/1986. (VI. 26.) IM rendelet (Kmr.) 13. §]

Kapcsolódó határozatok:

*Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K.28279/2014/6.*, Kúria Kfv.35367/2015/6.

***********

A Budapest Környéki Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a dr. ..... ügyvéd (fél címe 1) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek, a dr. .......... (....., ügyintéző: dr. ....ügyvéd) által képviselt alperes neve (1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 11.) alperes ellen mezőgazdasági támogatás ügyben hozott közigazgatási határozat (hiv.szám: .....) bírósági felülvizsgálata iránt indult perében meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 nap alatt az alperesnek 50.000 (ötvenezer) forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 30.000 (harmincezer) forint feljegyzett kereseti illetéket.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A bíróság a felperes keresete, az alperes érdemi ellenkérelme, valamint a közigazgatási és peres iratok alapján a következő tényállást állapította meg:

A felperes és a ......... között 1995. június 29. napján jött létre haszonbérleti szerződés. A felek a szerződés 7. pontjában annak időtartamát 20 évben jelöltek meg. A ....... által a szerződés érvénytelensége iránt indított perben a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a ...... számú felülvizsgálati eljárásban született ítéletében rögzítette, hogy a felek a haszonbérleti szerződés jogszabály által meghatározott 10 éves időtartama helyett 20 évre kötötték azt meg. Kifejtette, hogy az érvénytelenség a szerződés lényeges elemére vonatkozott és a felek a megállapodást az érvénytelen kikötés nélkül nem kötötték volna meg, így az egész szerződés érvénytelen. Rögzítette, hogy a peranyag részletesen tartalmazta a szerződéskötés előzményeit és a szerződéskötéssel kapcsolatos tárgyalásokat, amelyek a 20 éves időtartam kikötését eredményezték. Egyértelműen megállapította, hogy a jogszabályba ütköző kikötéshez az egyébként jogi képviselővel eljáró felperes ragaszkodott, ugyanakkor rögzítette, hogy a felperes a per során akként nyilatkozott, hogy a jogszabályban meghatározott 10 éves időtartamra haszonbérleti szerződést nem kötötte volna meg, a 20 éves időtartamot a megtérülés minimális feltételének tekintette. Hangsúlyozta, hogy a Tftv. 13. §-ának (2) bekezdése 2002. szeptember 2-i hatállyal módosult, és a módosítás lehetővé tette a korábbi kogens 10 évre vonatkozó rendelkezéssel szemben a haszonbérleti szerződés időtartamának 20 évre szóló meghatározását, azonban e jogszabály-módosítással önmagában az érvénytelenség oka nem szűnt meg. A Legfelsőbb Bíróság ítélete alapján az illetékes földhivatal a felperes földhasználati jogosultságát visszamenőlegesen 2011. június 2. napjával törölte a földhasználati nyilvántartásból.

A felperes 2011. május 13. napján egységes területalapú támogatás iránti kérelmet nyújtott be a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Közvetlen Támogatások Igazgatóságához (elsőfokú hatóság). Az elsőfokú hatóság a 2012. június 29. napján kelt ...... számú határozatával a felperes kérelmét elutasította, egyben 158.179.831 forint levonást állapított meg a felperes következő három támogatási évre vonatkozó területalapú támogatásai terhére. A felperes által bejelentett 2810,91 ha terület 31,53 ha-ra csökkent. A szankciót azért alkalmazta, mert az igényelt terület és az ellenőrzés után megállapított terület különbsége meghaladta a megállapított terület 50%-át.

A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes a 2012. augusztus 8. napján kelt ....... számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Az Európai Mezőgazdasági Garancia alapból finanszírozott egységes területalapú támogatás (SAPS), valamint az ahhoz kapcsolódó kiegészítő nemzeti támogatások (top up) 2011. évi igénybevételével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 25/2011. (IV.7.) VM rendelet (a továbbiakban: R.) 3. §-ának (1) bekezdésére és az Európai Mezőgazdasági Garancia alapból, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési alapból, valamint a központi költségvetésből finanszírozott egyes támogatások 2011. évi igénybevételével kapcsolatos egységes eljárási szabályokról szóló 22/2011. (III.25.) VM rendelet (a továbbiakban: VM rendelet) 1. §-ának (8) pontjára hivatkozott. E szerint a támogatás alapvető jogosultsági feltétele, hogy a mezőgazdasági termelő a tárgyév június 9. napjáig a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett földhasználóként szerepeljen. Rögzítette, hogy a felperes földhasználati joga a földhasználati nyilvántartásba bejegyzésre került, azonban a földhasználati jog megszerzésének alapja egy olyan haszonbérleti szerződés volt, amely semmis, a semmisségi ok pedig az ügyfél magatartása következtében került a szerződésbe. Mindezekre tekintettel az volt az álláspontja, hogy a felperes esetleges vétlensége esetére előírt 1122/2009/EK Bizottsági rendelet 73. cikkének alkalmazására nem volt lehetőség. A határozat rendelkező részében megállapított szankció alkalmazását a 65/2011.EU rendelet 16. cikk (5) bekezdésében foglaltakra alapította.

A felperes keresetében az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú hatóság új eljárásra kötelezését, valamint perköltségben történő marasztalását kérte. Kifejtette, hogy álláspontja szerint az alperes határozata a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak nem felel meg. Csatolta az iratokhoz az illetékes földhivatal 2014. július 28. napján kelt tájékoztatását, mely szerint a földhivatal a felperest a 2010/2011. gazdálkodási év lejártát követően, 2011. szeptember 29. napjával törölte a földhasználati nyilvántartásból. Hivatkozott arra, hogy ezt megelőzően - a földhivatal 2011. szeptember 30. napján kelt levele alapján - abban a hiszemben volt, hogy a földhasználati jog törlésére 2011. június 2. napján került sor. Ennélfogva pedig, a VM rendelet 1.§-ának 8. pontjába foglalt feltételnek megfelelt, a tárgyév június 9-i állapotnak megfelelően a földhasználati nyilvántartásba bejegyzett volt. Emellett hivatkozott arra is, hogy álláspontja szerint a legeltetési engedéllyel és a csatolt okiratokkal bizonyította azt, hogy a 2010/2011. gazdálkodási évben ténylegesen a .............. tudomásával és hozzájárulásával, a vonatkozó előírásoknak megfelelően hasznosította a támogatási kérelemben feltüntetett területeket. Az volt az álláspontja, hogy a VM rendelet a földhasználati nyilvántartás adatain túlmenően indokolatlanul szűk körben nyújt lehetőséget a földhasználat egyéb módon történő igazolására, ami ellentmond a vonatkozó közösségi rendelet előírásainak. Mindemellett utalt arra, hogy a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában a Legfelsőbb Bíróság ítélete még nem született meg, így annak tudatában, hogy érvényes haszonbérleti szerződéssel rendelkezik, tényszerűen pontos adatot szolgáltatott. Ez pedig az 1122/2009. EK rendelet 73. cikkébe foglalt szabályozás alkalmazását teszi indokolttá.