A Kúria Mfv.10704/2012/4. számú precedensképes határozata munkaviszony megszüntetése (munkaviszony JOGELLENES megszüntetése) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 7. §, 8. §] Bírók: Magyarfalvi Katalin, Patassyné dr. Dualszky Katalin, Zanathy János

A határozat elvi tartalma:

Nem sérti a 2003. évi CXXV. tv.-t és nem minősül rendeltetésellenes joggyakorlásnak az, ha a csoportos létszámleépítéskor a munkatársakkal kevésbé együttműködő és nem hibátlan munkát végző munkavállaló munkaviszonyát szüntetik meg rendes felmondással. 2003. CXXV. Tv. 7. § (1), 2003. CXXV. Tv. 8. §

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Mfv.III.10.704/2012/4.szám

A Kúria a Bertók-Varga és Répánszky Ügyvédi Iroda, ügyintéző: dr. Bertók-Varga Gábor ügyvéd) által képviselt felperesnek a jogtanácsos által képviselt alperes ellen munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon 16.M.3577/2010. szám alatt indított és a Fővárosi Törvényszék 2012. április 20-án kelt 51.Mf.640.526/2011/5. számú ítéletével befejezett perében a jogerős ítélet ellen a felperes részéről előterjesztett felülvizsgálati kérelem folytán a 2013. október 7. napján tartott tárgyaláson - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Kúria a Fővárosi Törvényszék 51.Mf.640.526/2011/5. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 nap alatt 20.000 (húszezer) forint + ÁFA felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket a magyar állam viseli.

I n d o k o l á s

A felperes 2006. március 1-jétől állt az alperes alkalmazásában, kezdetben a Deviza Pénzforgalmi Osztályon, majd a Központi Giro Osztályon, utóbb pedig ismét - 2009. március 31-ét követően - a Deviza és Pénzforgalmi Osztályon deviza pénzforgalmi munkatárs munkakörben.

2009. november 9-én a felperest arról értesítette az alperes, hogy csoportos létszámcsökkentést hajt végre, ami őt is érinti. Ezen a jogcímen az alperes 2010. július 3. napjával kezdődő felmondási idővel a felperes - korábban felmondási védelem alatt állt - munkaviszonyát rendes felmondással megszüntette.

A felperes a felmondás jogellenességének megállapítását és a jogellenesség jogkövetkezményeinek alkalmazását kérte azon indokokra hivatkozva, hogy a felmondás sérti az egyenlő bánásmódról és esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esélytv.) 7. § (1) bekezdésének és 8. §-ának előírásait, másrészt rendeltetésellenes joggyakorlásra hivatkozott. Ezért a jogellenesség jogkövetkezményeként hathavi átlagkereset, elmaradt munkabér és egyéb alanyi jogon járó juttatások megfizetésére kérte az alperest kötelezni. A felperesi előadás szerint az alperes azért szüntette meg a munkaviszonyát, mert több ízben táppénzes állományban volt, amely egyébként a munkahelyi stressz miatt kialakult betegség okán következett be, és az új vezetés sem kívánt vele együtt dolgozni.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, nem vitatva azt, hogy a felperes munkavégzésével kapcsolatban valóban voltak kifogásai. Tagadta azonban a táppénzes állomány értékelését, a felmondásban való szerepét, mint indokot.

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság 16.M.3577/2010/20. számú ítéletével a felperes keresetét elutasította és az alperes javára perköltség viselésére kötelezte. Ítéletének indokolásában a munkaügyi bíróság hivatkozott arra, hogy a felperes nem tudta sikerrel bizonyítani azt, hogy az Esélytv.-ben felsorolt valamely védett tulajdonsággal rendelkezett - nevezetesen a megromlott egészségi állapotot - és emiatt került volna megszüntetésre a munkaviszonya.

Önmagában a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása és a felmondásban megjelölt ezen indok nem volt vitás.

A munkaügyi bíróság hivatkozott arra, hogy a felperest az orvosi vizsgálaton való részvétel miatt egyszer valóban figyelmeztette a főosztályvezető, de ezzel a munkához való hozzáállása állt összefüggésben, mert nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetén és csak több órás késéssel kapott a munkáltató erről értesítést. Tényként állapította meg a munkaügyi bíróság azt is, hogy a felperesnek több munkatársával volt konfliktusa, ezért is került sor az osztályok közötti áthelyezésére. Ez utóbbival kapcsolatban a felperes a rendeltetésellenes joggyakorlást sem tudta bizonyítani.

Az alperes által 2010. május 13-án belföldi pénzforgalmi munkatárs munkakör betöltésére feladott álláshirdetésével kapcsolatosan azt állapította meg a munkaügyi bíróság, hogy ekkor a felperes a deviza pénzforgalmi osztályon volt, és az álláshirdetésre V. K. nevű munkatárs távozása miatt került sor, aki a jogviszonyát 2010. április 19-én szüntette meg a csoportos létszámleépítésről meghozott döntést követően.

A munkaügyi bíróság ítéletének indokolásában hivatkozott továbbá a Kúria két eseti döntésében (BH 2004.76. és 2002.114. számú) kifejtett jogi indokokra is.