BH 2025.1.12 I. A jogellenesség mint a kártérítési felelősség szükségképpeni feltétele hiányzik, ha a kárt jogos védelemnek minősülő jogos önhatalom gyakorlásával okozták.
II. A jogos önhatalom korlátját jelentő szükséges mérték meghatározása a tilos önhatalomnak, vagyis a birtokháborításnak és a birtokos annak elhárítása érdekében kifejtett magatartásának összevetését igényli. Az egyik fél részéről történt, a másik arcára mért ütéssel nem lehet egyenértékűnek tekinteni a zajhatással járó szerszám áramellátásának megszüntetését, és az meghaladja a birtokállapot fenntartása érdekében tehető intézkedések körét [2013. évi V. törvény (Ptk.) 5:6. § (1) bek., 6:520. § b) pont.]
Pertörténet:
Fővárosi Törvényszék P.20508/2023/35., Fővárosi Ítélőtábla Pf.20099/2024/5., Kúria Pfv.20798/2024/4. (*BH 2025.1.12*)
***********
A felülvizsglat alapjául szolgáló tényállás
[1] A felek egy osztatlan közös tulajdonú ingatlan tulajdonosai voltak. Az alperes a tulajdoni hányadát adásvétel útján értékesíteni kívánta, és ezért arra adásvételi előszerződést kötött, amelyben a szerződő felek úgy állapodtak meg, hogy az alperes az általa használt és birtokolt ingatlanrészt válaszfallal elválasztja. A felek jogi képviselőik útján megállapodtak abban, hogy az elválasztó fal létesítésében együttműködnek és a kivitelezés időpontjáról egyeztetnek.
[2] Az alperes a megegyezés szerinti időpont előtti napon, 2021. április 8-án kezdte meg a munkálatokat, amelynek során a fém válaszfal elemeinek feldarabolására elektromos flexet használt. A munkálatok elvégzésében a fia is segítségére volt. A munkálatok hanghatása a felperest a délutáni órákban zavarta, ezért az alperes által használt kéziszerszám áramellátását megszüntette. Ebből a felek között vita és szóváltás keletkezett, amelynek során az alperes a felperest ököllel állon ütötte. A felperes jobb könyöke horzsolásos sérülést szenvedett és vérzett.
[3] A felperes a szóváltás közben kihívta a rendőrséget. A helyszínre érkező rendőrök a felperest tájékoztatták, hogy a történtekkel kapcsolatban bejelentést tehet.
[4] A felperes feljelentése alapján indult büntetőeljárásban az ügyészség úgy rendelkezett, hogy az alperes cselekménye a garázdaság törvényi tényállását nem valósította meg, és ezért az nem közvádra üldözendő bűncselekmény, ugyanakkor a könnyű testi sértés vétségének gyanúját veti fel. Emiatt az iratokat a magánvádas eljárás lefolytatása céljából az illetékes bíróságnak megküldte.
A kereseti kérelem és az alperes védekezése
[5] A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette a testi épséghez és az egészséghez fűződő személyiségi jogát azzal, hogy 2021. április 8-án erőteljesen falhoz lökte, majd jobb kézzel, ököllel állon vágta. Keresetében kérte továbbá az alperes 200 000 forint sérelemdíj és annak 2021. április 9-től számított késedelmi kamata megfizetésére kötelezését.
[6] Az alperes érdemi ellenkérelmében a kereset elutasítását kérte.
Az első- és a másodfokú ítélet
[7] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, az alperes azzal, hogy 2021. április 8-án jobb kézzel, ököllel állon vágta a felperest, megsértette a felperes testi épséghez fűződő személyiségi jogát. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította.
[8] [8] Utalt arra, hogy a büntetőeljárásban az alperes büntetőjogi felelősségét nem állapították meg.
[9] A megtekintett kamerafelvétel alapján igazolhatónak tartotta, hogy a felek tettlegességig folyó vitája az alperes által végzett munkálatokkal összefüggésben alakult ki. Megállapította azt is, hogy a felek egymással folytatott lökdösődése közben vágta állon ököllel az alperes a felperest, és ez a dulakodás eredményezte, hogy a felperes jobb könyökén horzsolás is keletkezett. Figyelemmel volt arra, hogy a felperes testi épségének megsértését az alperes sem vitatta. A kamerafelvétel alapján ugyanakkor nem találta igazoltnak, hogy az alperes "durván nekiesett" a felperesnek, és a tettlegességig jutó folyamatot az alperes indította el. A rendelkezésre álló adatok alapján azt sem tudta megállapítani, hogy a felperes mellkasán az alperes magatartása következtében megsérült. Nem tartotta igazolhatónak továbbá azt, hogy a felperes könyökének vérző sérülése annak eredménye volt, hogy az alperes őt nagy erővel a falnak lökte. A felperes egészségének az alperes magatartásával összefüggő sérelmét (alvászavar, vérnyomásprobléma, vércukorprobléma) erre vonatkozó adatok hiányában nem tudta megállapítani.
[10] Mindezekre figyelemmel, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:51. § (1) bekezdés a) pontja alapján azt állapította meg, hogy a felperes Ptk. 2:43. § a) pontjában nevesített testi épséghez fűződő jogának sérelme (arcsérülés) az alperes magatartása folytán következett be.
[11] A személyiségi jogok megsértésének megállapítása és a sérelemdíj megfizetése iránti kereset vizsgálata során a munkálatokból eredő zajszint mértékét nem tartotta relevánsnak.
[12] A sérelemdíj megfizetése iránti kereset tekintetében értékelte, hogy az alperes tevőlegességével a vitarendezés társadalmilag is elfogadható kereteit túllépte, és az a felperes jogsérelmét eredményezte. Figyelembe vette azonban azt is, hogy a felperes a konfliktus kialakulásában és elfajulásában aktív szerepet játszott azzal, hogy többször is megszüntette az alperes által végzett tevékenység áramellátását. A felperes fizikai sérüléseit csekély súlyúaknak minősítette, amelyek orvosi ellátást nem igényeltek. Hivatkozott arra, hogy a felperes az esettel összefüggő mentális sérüléseit a perben nem tudta igazolni. Csupán azt tartotta bizonyítottnak, hogy a felperes az esetet követően nyugtalanabb volt, éjszaka többször felébredt, az alvás hiánya azonban a munkavégzésben nem befolyásolta. Azt pedig nem tartotta megállapíthatónak, hogy a felperesnek az esettel összefüggésben vérnyomásproblémája alakult ki, mint ahogy a vércukorproblémát sem tartotta az esettel összefüggésbe hozhatónak.
[13] A fentiekre figyelemmel az objektív és helyreállító erkölcsi jellegű szankció, vagyis a jogsértés tényének megállapítása mellett nem tartotta indokoltnak azt reparatív és preventív (részben represszív) eszközzel kiegészíteni. Emiatt a sérelemdíj megfizetése iránti keresetet elutasította.
[14] A felperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett - a sérelemdíj megfizetése iránti keresetet elutasító - rendelkezését megváltoztatta, és kötelezte az alperest 200 000 forint és annak 2021. április 9-től a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata felperes javára történő megfizetésére.
A tartalom megtekintéséhez jogosultság szükséges. Kérem, lépjen be a belépőkódjaival vagy a telepített Jogkódexből!
Ha személyes segítségre van szüksége, írjon nekünk!