A Gyulai Törvényszék P.20090/2011/18. számú határozata személyhez fűződő jog megsértése tárgyában. [1949. évi XX. törvény (Alkotmány) 7. §, 1952. évi III. törvény (Pp.) 75. §, 81. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 76. §, 84. §, 339. §, 349. §, 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet (Bv. Szabályzat) 6. §, 239. §, 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (Ükr.) 3. §] Bíró: Tóth Beáta

Békés Megyei Bíróság, Gyula

5.P.20.090/2011/18. szám

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A bíróság a dr. Kiss István ügyvéd (....) által képviselt felperes neve (....) felperesnek a dr. Boros Erzsébet ügyvéd (....) által képviselt ... (alperes címe....) alperes ellen személyhez fűződő jogok megsértése és 2.400.000.- forint kártérítés iránt indított perében meghozta a következő

ítéletet:

A bíróság megállapítja, hogy az alperes azzal, hogy a felperest 2008. október 12. és 2008. június 22. között továbbá 2009. július 10. és 2009. október 12. között túlzsúfolt zárkában helyezte el, az emberi méltósághoz fűződő jogát megsértette.

Az ezt meghaladó keresetet elutasítja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az államnak az adóhivatal felhívására 144 000 (száznegyvennégyezer) forint illetéket.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 100 000 (százezer) forint perköltséget.

Az ítélet ellen a kézbesítésétől számított 15 napon belül a Szegedi Ítélőtáblához címzett, e bíróságnál 3 példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye.

A másodfokú bíróság az ítélet ellen irányuló fellebbezést tárgyaláson kívül bírálhatja el, ha

- a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik;

- a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos;

- a fellebbezés csak az ítélet indokolása ellen irányul;

A felek a felsorolt esetekben is kérhetik tárgyalás tartását.

A fellebbezési határidő lejárta előtt a felek közös kérelemmel kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Indokolás:

A felperes ellen a ... Bíróság előtt .... szám alatt lőfegyverrel visszaélés bűntette és más bűncselekmény miatt volt folyamatban eljárás. A ... Bíróság 2008. október hó 12. napján elrendelte a felperes előzetes letartóztatását, amelyet a ... Bíróság 2009. november hó 4. napján szüntetett meg.

A felperes az előzetes letartóztatását 2008. október hó 12. napjától 2009. október hó 12. napjáig a ... ben töltötte, melynek telítettsége a perbeli időszakban átlagosan 150 %-os volt.

A felperes a befogadásakor úgy nyilatkozott, hogy nem dohányzik. 2008. október hó 12. napjától 2009. április hó 20. napjáig a aa-as számú, nemdohányzó zárkában került elhelyezésre. A zárka bruttó alapterülete 25 m2, légtere 52 m3. A zárkában átlagosan 12 fő tartózkodott. A befogadottak ágyai, szekrényei, valamint az azonos légtérben lévő, elemi tisztálkodást, fogmosást, borotválkozást, kézmosást szolgáló vizesblokk, illetve a függönnyel elválasztott wc képezte a zárka berendezését.

A felperest 2009. április hó 20. napján a ab-ös, majd 2009. április hó 21. napján a ac-as számú dohányzó zárkába helyezték át, ahol 2009. június hó 22. napjáig tartózkodott. Mindkét zárka bruttó alapterülete 8 m2, légtere 16 m3. A fenti időszakban mindkét zárkában a felperessel együtt összesen 4-4 fő tartózkodott.

2009. június hó 22. napjától 2009. július hó 13. napjáig a felperes az ... Intézetben tartózkodott, ahol a 2009. július hó 13. napján kelt elmemegfigyelési zárójelentés tartalma szerint úgy nyilatkozott, hogy 12-13 szál cigarettát szív naponta és a dohányzásra a börtönben szokott rá.

A felperest 2009. július hó 13. napjától 2009. október hó 12. napjáig a ad-os számú zárkában helyezték el, melynek bruttó alapterülete 8 m2, légtere 16 m3. A zárkában a felperessel együtt összesen négyen tartózkodtak a fenti időszakban.

Amikor a felperes az előzetes letartóztatását töltötte a ...ben, a aa-as és ab-ös számú zárkák nemdohányzó, a ad-os és ac-as zárkák dohányzó zárkákként töltötték be funkciójukat. A fogvatartottak a nap 24 órájából 1 órát tölthettek szabad levegőn, zuhanyozásra heti két alkalommal volt lehetőségük.

A felperes módosított keresetében kérte, hogy a bíróság állapítsa meg, hogy az alperes személyhez fűződő jogai közül megsértette az emberi méltósághoz fűződő jogát azzal, hogy nem biztosította a jogszabály által előírt elhelyezésre vonatkozó követelményeket, valamint a testi épséghez, egészséghez fűződő jogát azzal, hogy a befogadásakor tett nyilatkozata ellenére nem dohányzó zárkából dohányzó zárkába helyezték át.

A felperes továbbá személyhez fűződő jogai megsértése miatt 2 400 000 forint nem vagyoni kártérítés és ezen összeg után 2008. október hó 12. napjától kezdődően a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamat megfizetésére kérte kötelezni az alperest.

Kérte az alperes perköltségben történő marasztalását.

Az alperes a kereset elutasítását és a perköltség megállapítását összegben kérte. Azzal védekezett, hogy az intézet túlzsúfoltsága folytán nem tudta teljesíteni az előírt légtérre és mozgástérre vonatkozó jogszabályi követelményeket a felperes zárkába helyezésekor. A dohányzási szokásokat mindig figyelembe veszik az elhelyezéskor, ám a felperesnek változóak voltak a dohányzási szokásai.

A kereset részben alapos, az alábbiak szerint:

A Ptk. 76. §-a alapján a személyhez fűződő jogok sérelmét jelenti különösen az egyenlő bánásmód követelményének megsértése, a lelkiismereti szabadság sérelme és a személyes szabadság jogellenes korlátozása, a testi épség, az egészség, valamint a becsület és az emberi méltóság megsértése.

A bíróságnak tehát a bizonyítás során először azt kellett vizsgálnia, hogy a perbeli időszakban az alperes által biztosított elhelyezésmód sértette-e a felperes emberi méltósághoz fűződő, valamint testi épségéhez, egészségéhez fűződő jogát.