A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20622/2019/5. számú határozata szerződés érvénytelenségének megállapítása tárgyában. [1959. évi IV. törvény (Ptk.) 114. §, 200. §] Bírók: Benedek Szabolcs, Czukorné dr. Farsang Judit, Matosek Edina

Fővárosi Ítélőtábla

5.Pf.20.622/2019/5/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Bihari Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Bihari Krisztina ügyvéd) által képviselt felperes neve (felperes címe) felperesnek - a ... kamarai jogtanácsos által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen szerződés érvénytelenségének megállapítása iránt indult perében a Fővárosi Törvényszék 2019. június 4. napján meghozott 8.G.41.391/2018/17. számú ítélete ellen a felperes részéről 18. sorszámon előterjesztett fellebbezés folytán meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül adja ki a felperesnek az ... forgalmi rendszámú, ... típusú személygépkocsi törzskönyvét.

A felperes által az alperesnek fizetendő elsőfokú perköltség összegét 50.000 (ötvenezer) forintra leszállítja.

A feljegyzett 90.900 (kilencvenezer-kilencszáz) forint kereseti illeték térítését akként rendezi, hogy abból a felperes 54.900 (ötvennégyezer-kilencszáz) forintot, az alperes pedig 36.000 (harminchatezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a felperest, hogy fizessen meg 15 napon belül az alperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget.

A feljegyzett 121.200 (százhuszonegyezer-kétszáz) forint fellebbezési illeték térítését akként rendezi, hogy abból a felperes 72.200 (hetvenkétezer-kétszáz) forintot, az alperes pedig 48.000 (negyvennyolcezer) forintot köteles az államnak külön felhívásra megfizetni.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k o l á s

A felperes módosított keresetével az alperessel 2008. július 28-án megkötött, majd 2009. március 29-én módosított svájci frank alapú gépjármű-vásárlási célú kölcsönszerződésnek az árfolyamkockázatot korlátlanul a fogyasztóra telepítő szerződési feltételei - megjelölése szerint a CHF Libor és a CHF árfolyam kikötése, továbbá az Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: ÁSZF) 7. és 7.A) pontjában foglalt feltétele - érvénytelenségének megállapítását, jogkövetkezményként pedig a szerződés hatályossá nyilvánítását és az alperes 1.514.713 forint megfizetésére kötelezését kérte. Kérte továbbá az alperes kötelezését az ... forgalmi rendszámú gépjármű törzskönyvének kiadására. Keresetét arra alapította, hogy az árfolyamkockázatot korlátlanul rá telepítő szerződési feltételek elsődlegesen a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 203. § (6) és (7) bekezdésébe ütközés okán a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 200. § (2) bekezdése szerint érvénytelen szerződési kikötések, míg másodlagosan e feltételek Ptk. 209. § (1) és (4) bekezdésén alapuló tisztességtelenségére hivatkozott. Érvelése szerint a szerződés nem foglalja magába az árfolyamkockázat ismertetését, nem kapott tájékoztatást az árfolyamváltozás várható alakulásáról, maximális mértékéről és a havi törlesztőrészletekre gyakorolt hatásáról. Közérthető figyelemfelhívás hiányában nem volt érthető számára, hogy a szerződés teljesítése gazdaságilag nehezen elviselhetővé válhat számára, továbbá, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós és az a futamidő alatt bármikor bekövetkezhet. Ezzel szemben az alperes - képviselője útján - arról tájékoztatta, hogy mindössze 1000-2000 forint nagyságrendű törlesztőrészlet-emelkedés prognosztizálható. A törlesztőrészlet változására vonatkozó szerződési feltétel nem azonosítható az árfolyamkockázat veszélyeire való figyelemfelhívással, amire utalást a szerződés nem tartalmaz, így az alperes tájékoztatása nem felel meg a 2/2014. és a 6/2013. számú Polgári Jogegységi határozatban foglaltaknak, valamint az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásokban, egyebek között a C-186/16. számú ítéletben (a továbbiakban: "Andriciuc és társai"-ítélet) kifejtett álláspontjának. Az említett szerződési feltételek érvénytelensége következtében 3.235.500 forint kölcsön és annak 8,26%-os kamata erejéig terheli visszafizetési kötelezettség, míg az árfolyamváltozásból eredő fizetési kötelezettsége nincs, az alperes pedig az ebből eredő túlfizetés visszatérítésére köteles és a 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: DH2 törvény) e körben a bíróságokat nem köti. A törzskönyv kiadása iránti keresetét arra alapította, hogy tisztességtelen az ÁSZF 4. pontjába foglalt szerződési feltétel, miszerint az alperes a gépkocsi törzskönyvét a szerződés megszűnését követően akkor bocsátja a rendelkezésére, ha a szerződésből eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett, mert meghosszabbítja a Ptk. 374. § (2) és (4) bekezdésében írt határidőt.

Az alperes ellenkérelme elsődlegesen a per DH2 törvény 37. § (2) bekezdésén alapuló megszüntetésére irányult, míg érdemi védekezésével a kereset elutasítását és a felperes perköltségben marasztalását kérte. Érvelése szerint az egyedi szerződés 1. pontja, valamint az ÁSZF 7. és 7.A) pontja egyértelműen rögzíti a felperes árfolyam-különbözet fizetési kötelezettségét. Az egyedi szerződés alapján egyértelmű, hogy a törlesztőrészlet változás egyrészt a CHF árfolyamváltozás következménye, míg az ÁSZF 7. pontja szerint a törlesztőrészlet-különbözeten a kamat és az árfolyam-különbözetet együttesen kell érteni, amelynek kiszámításának képletét és az alkalmazott fogalmak magyarázatát az ÁSZF 7./A) pontja foglalja magába. Állítása szerint a Hpt. 203. § (1) bekezdése szerinti tájékoztatási kötelezettségének az ügyfélszolgálaton és a gépjármű-kereskedésben is elérhető gépjármű-finanszírozási tájékoztatóval eleget tett, amiben felhívta ügyfelei figyelmét arra, hogy a deviza alapú finanszírozási konstrukció esetén a kamatkockázaton túl a devizaárfolyamok változásából eredő árfolyamkockázat hatását is teljes egészében az ügyfélnek kell viselnie és az ÁSZF 7. pontja magában foglalja az árfolyamváltozás felperes fizetési kötelezettségeire gyakorolt hatását is. Ekként az árfolyamkockázatról szóló tájékoztatása megfelel az EUB "Andriciuc és társai"-ítéletében, valamint a C-51/17. számú ítéletben (a továbbiakban: "Ilyés"-ítélet) meghatározott követelményeknek. Az egyedi szerződés, az ahhoz tartozó ÁSZF és a tájékoztató anyag alapján a felperes mint átlagfogyasztó nem gondolhatta alappal, hogy az ügyletnek nincs kockázata, avagy az őt csupán korlátozott mértékben terheli. Miután a tájékoztató világos és érthető volt, az árfolyam-különbözetet is tartalmazó törlesztőrészlet-fizetési kötelezettséget pedig a felek főszolgáltatásnak tekintették, e szerződési feltételek tisztességtelensége a Ptk. 209. § (5) bekezdésében foglalt kivételi ok miatt nem is vizsgálható. Amennyiben a szerződés az említett okból érvénytelen is lenne, az érvénytelenségi ok utóbb megszűnt, illetve azt a felek maguk küszöbölték ki azzal, hogy a szerződés közös megegyezéssel a 2015. november 26-i ajánlatának megfelelően forintszerződésre módosult. A felperes elszámolását vitatta, mert egyrészt a megjelölt összeg az általa már korábban jóváírt árfolyamrést is magában foglalja, másrészt a forint alapú kölcsönre nem lehet a deviza alapú kölcsön kedvező ügyleti kamatát alkalmazni, így a BUBOR + kamatfelár mértékű kamattal kellett volna elszámolni. Állítása szerint a törzskönyvet nem az opciós joga, hanem annak alapján tartja birtokban, hogy az ÁSZF 4. pontja értelmében a vételi jog fennállásától függetlenül a kölcsönszerződésből eredő valamennyi tartozás maradéktalan kiegyenlítéséig jogosult azt birtokolni, ekként a törzskönyv birtokban tartásának lehetősége valójában a kölcsönszerződés teljesítésének biztosítékát jelenti, ami a vételi jogtól független, önálló biztosítékul szolgál.