A Legfelsőbb Bíróság Gfv.30405/2008/6. számú határozata közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése tárgyában. [1994. évi LV. törvény (Földtörvény) 4. §, 6. §, 12. §] Bírók: Bodor Mária, Pethőné dr. Kovács Ágnes, Vezekényi Ursula

Kapcsolódó határozatok:

Kaposvári Járásbíróság P.20764/2007/26., Kaposvári Törvényszék Pf.20543/2008/3., *Kúria Gfv.30405/2008/6.* (EH 2009.1975, BH 2010.4.99)

***********

Gfv.X.30.405/2008/6.szám

A Legfelsőbb Bíróság a dr.Szilágyi Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr.Szilágyi János ügyvéd) által képviselt B.T....... felperesnek a Szűcs Ügyvédi Iroda ....... ügyintéző: dr.Szűcs Ernő Péter ügyvéd) által L. Vadászterület Földtulajdonosi Közösség ........ alperes ellen közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése iránt a Kaposvári Városi Bíróság előtt 12.P.20.764/2007. szám alatt kezdeményezett és a Somogy Megyei Bíróság, mint másodfokú bíróság 3/I.Pf.20.543/2008. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett számú másodfokú határozattal szemben a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

A Legfelsőbb Bíróság a Somogy Megyei Bíróság 3/I.Pf.20.543/2008/3. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és a Kaposvári Városi Bíróság 12.P.20.764/2007/26. számú ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi a Legfelsőbb Bíróság az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 15.000,- (tizenötezer) Ft másodfokú, valamint 51.000,- (ötvenegyezer) Ft ÁFÁ-t is magában foglaló felülvizsgálati perköltséget.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

Az alperes 2007. április 6-án közgyűlést tartott, ahol 9/2007. számú határozatával elfogadta - többek között - Működési Szabályzatát (MSZ.). A felperes módosított keresetében (2008. február 27-i 26. sorszám alatti tárgyalási jegyzőkönyv 3. oldal) a kérelmet azzal indokolta, hogy a MSZ. 9. pontja jogszabálysértő. A földtulajdonosok érdekeit sérti ugyanis a 9.2. pontjában, valamint 9.3. pontjában írt rendelkezés. A MSZ. 9.2. pontja úgy rendelkezik, hogy a közösség működtetését a közös képviselő jelen Működési Szabályzatban, valamint a vadászati közösség közgyűlései határozatai figyelembevételével végzi. A Működési Szabályzat elfogadásával felhatalmazták a közös képviselőt, e tevékenységével összefüggésben a vadászatra jogosultat megillető összes jogosítványt gyakorolja. A 9.3. pont azt tartalmazza, hogy a közös képviselő a vadászterület működtetése során a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi költséget viseli, és a tevékenységgel járó kötelezettséget magára vállalja. A költségek fedezetére a vadászterület működtetéséből származó bevételek szolgálnak, a közös képviselő a vadászterület működtetéséből származó bevételek felett ennek megfelelően rendelkezik. A felperes előadása szerint a MSZ.-nek ez a rendelkezése a szabályzat 6/2. pontban rögzített, a tulajdonosok közgyűlésének kizárólagos hatáskörébe tartozó döntési jogkört vonja el a közösségtől. A MSZ. hivatkozott rendelkezései továbbá ellentétben állnak az MSZ. 7.1. alatt megfogalmazott azzal a szabállyal is, hogy a közös képviselő külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyeiben eljárva a tulajdonosok nevében jogokat szerezhet, kötelezettségeket vállalhat, beleértve a vadgazdálkodási feladatok ellátását biztosító szerződés megkötését is. E rendelkezés szerint továbbá képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő hatósági, bírósági eljárásban és más szervek előtt harmadik személyekkel szemben.

A felperes előadása szerint a sérelmezett rendelkezések nemcsak jogszabályellenesek, hanem a kisebbség jogos érdekeit is sértik.

Keresetét a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, és a vadászatról szóló 1994. évi LV.tv (Vtv.) 14.§ /4/ bekezdés b) pontja alapján terjesztette elő.

Alperes a kereset elutasítását kérte. Védekezése szerint az MSZ. a Vtv. és annak végrehajtására kiadott 79/2007. (V.7.) FVM. rendelet (Vhr.) előírásait nem sérti. Álláspontja az volt, hogy vadászati tevékenységre, annak konkrét gyakorlására vonatkozó döntéshozatalnál a vadászati tevékenység szakszerűségének biztosítása érdekében és a rendelkezésre álló vadászati lehetőség függvényében, egyes földtulajdonosok akár teljesen ki is zárhatók a vadászati tevékenységből. A földtulajdonosi közösség azonban többségi döntéssel minden földtulajdonosra vonatkozóan a vadászati lehetőséget biztosította (MSZ. 8. pont), a nem vadászó tulajdonostárs javára pedig többlethasználati díjat állapított meg. Abban az esetben azonban, ha a tulajdonostárs vadászati jogával élni kíván, elsősorban tulajdoni arányához mérten többlethasználati díj felvétele helyett vadászhat, a többlethasználati díjat meghaladó mértékben pedig oly módon, hogy ellenérték megfizetése mellett a közös képviselővel megállapodást kötött.

A felperes által sérelmezett, a közös képviselő által vállalt költségek fizetésére, illetőleg bevételek kezelésére vonatkozóan előadta, hogy a közös képviselő feladata gondoskodni a vadászterület működtetése során a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos valamennyi költség viseléséről és a tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségek ellátásáról. A közös képviselő a földtulajdonosok vadászati közösségének egyszemélyi felelős vezetője a MSZ. 9.3. pontja szükséges rendelkezés ahhoz, hogy feladatait el tudja látni.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetének a MSZ. kisebbség számára hátrányos rendelkezéseire tekintettel helyt adott, és az azt elfogadó közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. Az ítélet indokolása szerint az alperest a Vtv.4.§ /1/ bekezdés b) pontja szerinti társult vadászati jog illeti meg. Az a Vtv.6.§ /2/ bekezdése alapján a vadászterület tulajdonosainak közösségét jelenti. A Vtv.12.§ /1/ bekezdés c) pontja értelmében a társult vadászati jog esetén a földtulajdonosai szótöbbséggel határoznak a vadászati jog gyakorlásának, illetve hasznosításának módjáról, feltételeiről. A /2/ bekezdés kimondja, hogy a közösség képviselője külön meghatalmazás nélkül a vadászati közösség ügyében eljárva a tulajdonosok nevében szerez jogokat és kötelezettségeket, és képviseli a vadászati közösséget a vadászati jog gyakorlásával, hasznosításával összefüggő eljárásokban. A Vtv.13.§ /2/ bekezdése elszámolási kötelezettséget ír elő a képviselő terhére a közösség irányában.

Az elsőfokú bíróság álláspontja az volt, hogy a MSZ. rendelkezéseiből az tűnik ki, a földtulajdonosok a jogaikkal nem élhetnek, kötelezettség őket nem terheli, joguk csupán arra van, hogy a szabályzatban meghatározott használati díj mértéke erejéig vagy vadászhatnak, vagy felvehetik a többlet használati díjat, ezen túlmenően azonban minden vadászati lehetőség és bevétel a közös képviselő döntéseitől függ. A képviselő azonban nem sajátíthatja ki a vadászati jog gyakorlását és nem veheti magára a gazdálkodás terheit, nem élvezheti az ezzel kapcsolatos előnyöket. Saját személyében magára nézve jogokat és kötelezettségeket nem szerezhet.

Ezért sérti a kisebbség jogos érdekeit, megfosztja őket a vadászati jog tényleges gyakorlásától és a kötelezettségek teljesítésétől, azt teljes egészében a képviselőre ruházza. A MSZ.-t elfogadó közgyűlési határozatot erre való tekintettel hatályon kívül helyezte.