BH 1973.9.323 Az élettársak közös gazdálkodásának eredményeként közös tulajdonba került vagyontárgyakra vonatkozóan az élettárs (volt élettárs) által támasztott tulajdoni igény nem évül el [Ptk. 115. § (2) bek., 571. §, PK 94. sz.].

I. A felperes és özv. L. I.-né hosszabb időn keresztül házasságon kívül együtt éltek. A felperes élettársa 1971. március 7-én - leszármazók és végintézkedés hátrahagyása nélkül - meghalt. Hagyatékát az alperesek örökölték meg.

A felperes az eredeti keresetében - élettársi vagyonközösség megszüntetése címén - az élettársa különvagyonába tartozó házingatlan 1/2 rész tulajdoni illetőségének az ő javára való telekkönyvi bejegyzése tűrésére, a módosított keresetében pedig - vagyonmérleg felállítása nélkül - 40 000 Ft vagyoni értékkülönbözet egyetemleges megfizetésére kérte kötelezni az alpereseket.

Az alperesek a kereset elutasítását kérték. Védekezésük szerint a házasságon kívül folytatott együttélés során nem az alperesek jogelődje, hanem a felperes részesült nagyobb vagyoni előnyben. Egyébként is a felperes kereseti követelése - mint kötelmi követelés - elévült.

Az első fokú bíróság ítéletével a felperes keresetét elutasította. Döntését azzal indokolta, hogy a rendelkezésre álló peradatok szerint az élettársak a különválás után egymással elszámoltak és egyébként is a felperes nagyobb értékű vagyon szaporulatban részesült, mint az alperesek jogelődje.

A felperes fellebbezésében azt kérte, hogy a megyei bíróság az első fokú bíróság ítéletét változtassa meg és a keresetének adjon helyet. Az alperesek az első fokú bíróság ítéletének a helybenhagyását kérték.

A felperes a fellebbezési eljárás során vagyonmérleget terjesztett elő, továbbá szakértői bizonyítás foganatosítása és tanúbizonyítás elrendelése iránt terjesztett elő kérelmet.

II. Az élettársi vagyonközösségen alapuló igények teljes és végleges rendezéséhez vagyonmérleg felállítására van szükség.

A házasságon kívül folytatott együttélés jogilag nem tekinthető egyenrangúnak a házassággal. Az élettársi együttélés ugyanis nem létesít családjogi kapcsolatot és ahhoz nem fűződnek sem házassági vagyonjogi, sem családjogi tartási, sem pedig örökjogi hatások (PK 103. sz. állásfoglalás). Az élettársak között ugyanis vagyoni közösség jön létre, amelynek rendezésénél a polgári jog szabályait kell megfelelően alkalmazni (PK 94. sz. állásfoglalás indokolása).