A Fővárosi Ítélőtábla Kbf.65/2014/14. számú határozata vesztegetés bűntette (hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette) tárgyában. [2012. évi C. törvény (Btk.) 74. §, 294. §, 299. §] Bírók: Mészáros László, Ruzsás Róbert, Török Zsolt

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék Kb.138/2014/9., *Fővárosi Ítélőtábla Kbf.65/2014/14.*, Kúria Bfv.614/2016/9. (BH 2017.3.78)

***********

Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa

6.Kbf.65/2014/14. szám

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú bíróság Budapesten, a 2016. év február hó 17. napján megtartott fellebbviteli nyilvános tárgyalás alapján meghozta a következő

v é g z é s t:

Az előnyért, hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt I.r. vádlott és társa ellen folyamatban lévő ügyben a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 2014. június 04. napján kihirdetett 41(I.)Kb.138/2014/9. számú ítéletét I.r. és II.r. vádlottak vonatkozásában helybenhagyja.

Indokolás:

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2014. június 04. napján kihirdetett 41(I.)Kb.138/2014/9. számú ítéletével I.r. vádlottat a Btk. 294. § (1)-(3) bekezdés a./ pont ac./ alpontjába ütköző bűnsegédként, előnyért, hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette, II.r. vádlottat a Btk. 294. § (1)-(3) bekezdés a./ pont ac./ alpontjába ütköző előnyért, hivatali helyzetével egyébként visszaélve elkövetett hivatali vesztegetés elfogadásának bűntette miatt külön-külön 2 év 6 hónap börtönbüntetésre, 3 évi közügyektől eltiltásra, 100 napi tétel, napi tételenként 2.000 forint pénzbüntetésre ítélte. I.r. vádlott tekintetében az előzetes fogvatartásban töltött időt a szabadságvesztés tartamába beszámította. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére azok szabadságvesztésre történő átváltoztatására. Mindkét vádlottnak engedélyezte a pénzbüntetés 10 havi részletekben történő megfizetését. Megállapította a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, és a lefoglalt bűnjel iratokhoz történő csatolásáról rendelkezett. I.r. vádlottat kötelezte az eljárás során felmerült 3.000 forint bűnügyi költség megfizetésére.

Az elsőfokú tárgyaláson jelenlévő katonai ügyész három napi gondolkodási időt tartott fenn nyilatkozatának bejelentésére, majd törvényes határidőn belül mindkét vádlott terhére a büntetésük súlyosítása érdekében fellebbezést jelentett be. Álláspontja szerint az elsőfokú katonai tanács helyesen állapította meg a vádlottak bűnösségét, törvényesen minősítette cselekményüket is, azonban indokolatlanul tért el a középmértéktől és az általa alkalmazott büntetés alkalmatlan mindkét vádlott tekintetében a büntetési célok elérésére.

I.r. vádlott és védője felmentés, illetve téves minősítés miatt, II.r. vádlott és védője a cselekmény téves jogi minősítése és felmentés miatt terjesztettek elő fellebbezést.

A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.635/2014/1. számú átiratában kiegészítéssel tartotta fenn az ügyész által bejelentett fellebbezést. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helyes tényállást állapított meg, okszerűen következtetett a vádlottak bűnösségére, azonban tévedett az I.r. vádlott cselekményének minősítésekor. Véleménye szerint a tényállás alapján tévedett az elsőfokú bíróság, amikor I.r. vádlott terhére a vesztegetés bűnsegédi alakzatát állapította meg, mivel álláspontja szerint cselekménye helyesen a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző (2) bekezdés a./ pontja szerint minősülő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének minősül. Fenntartotta az ügyész súlyosításra irányuló indítványát, azonban álláspontja szerint I.r. vádlottal szemben vagyonelkobzást is kell alkalmazni 1.000.000 forintra, amely az adott, vagy ígért vagyoni előny tárgya volt. Indítványozta ezért, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú ítéletet változtassa meg, I.r. vádlott cselekményét minősítse a Btk. 299. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés a./ pontja szerint minősülő vesztegetést állítva elkövetett befolyással üzérkedés bűntettének, a vádlottakkal szemben kiszabott börtönbüntetést a középmértékhez igazodva súlyosítsa, ezzel arányosan emelje fel a közügyektől eltiltás tartamát, és I.r. vádlottal szemben a Btk. 74.§ (1 )bekezdés f/ pontja alapján1.000.000 forint vagyonelkobzást rendeljen el. Egyebekben az elsőfokú ítélet helybenhagyására tett indítványt.

I. és II.r. vádlott közös beadványukban az elsőfokú eljárást vezető bíró elfogultságára hivatkoztak, 2014. szeptember 04-én érkezett beadványukban elfogultsági kifogást jelentettek be vele szemben, emellett eljárási szabálysértésre hivatkoztak.

I.r. vádlott több beadványt terjesztett elő a másodfokú eljárásban, ebben a lefolytatott bizonyítási eljárással szemben több kifogást terjesztett elő, az ítélet iratellenességére hivatkozott. Indítványozta az általa vélt ellentmondások feloldása érdekében további tanúbizonyítás lefolytatását.

I.r. vádlott védője fellebbezésének írásbeli indokolásában elsődlegesen védence felmentését, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezését indítványozta. Kifogásolta a bírósági tárgyalás rövid tartamát, álláspontja szerint a vád tárgyához képest a tárgyalás és maga az ítélet is elnagyolt volt. Ezzel összefüggésben a vád törvényességével kapcsolatban is kétségét fejezte ki, mivel abból nem állapítható meg, hogy védence mikor és milyen célból kért 1.000.000 forintot tanú1-től. A tárgyaláson véleménye szerint több eljárási hiba is történt, így együtt lettek a terheltek figyelmeztetve jogaikra, továbbá a tanú nem lett kioktatva a hamis tanúzás törvényes következményeire. Álláspontja szerint a védelemhez fűződő jogok több tekintetben sem kerültek biztosításra. Kifogásolta az előterjesztett bizonyítási indítványai elutasítását. Álláspontja szerint nincs kellően bizonyítva, hogy védence megvalósította volna a terhére rótt bűncselekmény törvényi tényállási elemeit és tévesen vont le következtetést a bíróság arra, hogy védence bárki részére előnyt kért volna.

II.r. vádlott védője szintén előterjesztett fellebbezésének írásbeli indokolását. Ebben kifogásolta, hogy a fellebbviteli ügyészség I.r. vádlott tekintetében vádat módosított, átiratában. Álláspontja szerint a főügyészség 2014. július 09. napján előterjesztett vádmódosítása, melyben befolyással üzérkedés bűntettének megállapítását kéri I.r. vádlott vonatkozásában, védence, II.r. vádlott tekintetében gyakorlatilag vádelejtésnek minősül. Hivatkozott az elsőfokú bíróság által megvalósított eljárási szabálysértésekre, továbbá arra, hogy az elsőfokú ítélet megalapozatlan, mivel a tényállás hiányos, és helytelen ténybeli következtetéseken alapszik. Kifogásolta, hogy a történeti tényállás nem tartalmazza védence munkakörét és jogosítványait, valamint hogy milyen kapcsolatban volt munkája során a ... Kft-vel. Álláspontja szerint az ítéletből az sem derül ki, hogy védence milyen elkövetési magatartással valósította meg a bűncselekményt, milyen kapcsolatban állt I.r. vádlottal. A lefolytatott bizonyítási eljárás adataiból szinte megállapítható, hogy védence nem akadályozta az engedély kiadásának folyamatát. Mivel védence tekintetében csak közvetett bizonyítékok állnak rendelkezésre, és azok zárt logikai láncot nem alkotnak, indítványozta felmentését az ellene emelt vád alól.