T/8875. számú törvényjavaslat indokolással - a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a természeti és épített környezet fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról

2016. évi... törvény a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvénynek a természeti és épített környezet fokozottabb védelme érdekében szükséges módosításáról

1. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 241. §-a a következő (3a)-(3b) bekezdésekkel egészül ki:

"(3a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette, és a kötelezettség teljesítése az (1) és (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(3b) Aki a (3a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

2. §

A Btk. 242. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdésekkel egészül ki:

"(4a) Az (1) bekezdés szerint büntetendő, aki a jogszabályban meghatározott felügyeleti vagy ellenőrzési kötelezettségét nem teljesítette, és a kötelezettség teljesítése az (1)-(3) bekezdésekben meghatározott bűncselekmény elkövetését megakadályozhatta volna.

(4b) Aki a (4a) bekezdésben meghatározott bűncselekményt gondatlanságból követi el, vétség miatt egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

3. §

A Btk. a 305. §-t követően az alábbi 305/A. §-sal és az azt megelőző alcímmel egészül ki:

"Hivatalos eljárás körében elkövetelt veszélyeztetés

305/A. § (1) Az a hivatalos személy, aki hivatali kötelességének megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Az (1) bekezdés szerint büntetendő az a hivatalos személy, akinek hivatali kötelessége más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzet megelőzése, ha hivatali kötelességének megszegésével a más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztető vagy testi sértést okozó helyzet megelőzését vagy megszüntetését gondatlanságból elmulasztja, feltéve, hogy a hivatali kötelesség teljesítésével a közvetlen veszély elkerülhető vagy megszüntethető lett volna.

(3) A büntetés

a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény maradandó fogyatékosságot, súlyos egészségromlást, tömegszerencsétlenséget, vagy a kulturális javak körébe tartozó tárgy, régészeti lelőhely vagy műemlék helyrehozhatatlan károsodását okozza,

b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény halált okoz,

c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekmény kettőnél több ember halálát okozza, vagy halálos tömegszerencsétlenséget okoz.

(4) Ha az elkövető az (1)-(2) bekezdés szerinti cselekményt szándékosan követi el, bűntettet követ el, és az (1)-(2) bekezdés esetén három évig, a (3) bekezdés esetén - az ott tett megkülönböztetéshez képest - öt évig, két évtől nyolc évig, illetőleg öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(5) Nem büntethető a (2) bekezdés szerinti cselekményért az elkövető, ha a más vagy mások életének, testi épségének vagy egészségének közvetlen veszélyét más szándékos bűncselekménye okozta."

4. §

E törvény a kihirdetését követő hónap első napján lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat célja, hogy a büntetőjogi fenyegetettség megteremtésével a hatályos szabályozásnál eredményesebben ösztönözze az emberi életet, a testi épséget, a természeti környezetet és a kulturális értékeket veszélyeztető helyzetek megelőzéséért felelős személyeket arra, hogy a kellő gondossággal járjanak el.

A rendszerváltás utáni büntetőjogi jogfejlődés fontos eleme volt a természeti és épített környezet védelmét biztosító tényállások megjelenése. A fokozottabb büntetőjogi védelem érdekében azonban a felügyeleti-ellenőrzési tevékenységeket végzők kiemelt felelősségének megteremtése is szükséges, mint ahogy azt az LMP már a vörösiszap-katasztrófát követően, 2010-ben is javasolta.

Kifejezett célja a törvényjavaslatnak az is, hogy a közvetlen sértett hiányában magas látenciája korrupciós cselekmények esetében növelje a büntetőjogi jogkövetkezmény bekövetkezésének a valószínűségét. Nehezen felderíthető vagy bizonyítható, ha a szabályszegés hátterében korrupciós cselekmény van, az ellenőrzési tevékenység elmulasztásának következménye pedig ettől függetlenül is rendkívül súlyos lehet. A környezetet vagy az emberi életeket veszélyeztető szabályszegések következetes üldözése azonban hatékonyabban rettenthet el a vesztegetési tényállások elkövetésétől is.

A törvényjavaslat a környezetkárosítás és a természetkárosítás bűncselekmények esetében új elkövetési magatartásokat állapít meg: az említett bűncselekmények elkövetőin túl büntethetővé teszi azokat is, akiknek jogszabályi kötelezettsége az ilyen bűncselekmények elkövetésének megelőzése.

A törvényjavaslat emellett a foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés tényállásához hasonló új hivatali bűncselekményt állapít meg arra az esetre, ha a veszély, illetve a káros következmény a hivatali kötelezettség megszegésével alakul ki.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

A környezetkárosítás tényállása szerint a környezetet veszélyeztető mértékű jogellenes terhelés büntetendő. Tipikusan ilyen cselekményt a környezetet szennyező anyagokkal végzett ipari tevékenység során lehet elkövetni. Az állam az ilyen tevékenységek fölött egyébként is közigazgatási kontrollt gyakorol, aminek fontos eleme a rendszeres felügyeleti és ellenőrzési tevékenység. Sok esetben a környezetet terhelő közvetlenül nem érdekelt a természeti környezet megóvásában, őt erre csak a büntetőjogi fenyegetettség, a jogszabályi környezet és a felügyeleti, ellenőrzési tevékenység bírhatja rá. Ha ez utóbbi tevékenység elégtelen, az a környezetet terhelő gondosságára negatívan hat, így akár növeli is a környezeti kockázatokat. Ezért fontos, hogy a környezetszennyezőn kívül az is feleljen, akinek a környezetszennyezés megakadályozására jogszabályi kötelezettsége és lehetősége lett volna. A törvényjavaslat csak azon felügyeleti, ellenőrzési kötelezettség megszegését bünteti, ami jogszabályon alapul, ez azonban nem korlátozódik a hatósági tevékenységre.

A 2. §-hoz

A törvényjavaslat a természetkárosítás tényállását is kiegészíti a környezetkárosítás tényállását kiegészítő szabályokkal.

A 3. §-hoz

A más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzet megelőzéséért vagy elkerüléséért felelős hivatalos személyek szakértelmükkel és felügyeleti, ellenőrzési tevékenységükkel biztosítják a társadalom védelmét az olyan veszélyek ellen, amelyeket a társadalom máshogy nem tud megelőzni. Hivatali kötelességük gondos ellátása kiemelt jelentőségű, ezért a javaslat büntetőjogi fenyegetettséget teremt arra az esetre, ha mulasztásuk vagy más szabályszegésük olyan veszélyhelyzethez vagy sérüléshez vezet, aminek az elkerülése lenne a feladatuk. Ez a felelősség akkor is fennállna, ha a veszélyt nem közvetlenül az elkövető cselekménye okozza, de a hivatali kötelesség teljesítésével a veszély megelőzhető vagy megszüntethető lett volna. A büntetőjog ultima ratio jellegére tekintettel a javaslat nem büntetné a gondatlan cselekményt, ha magát a más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzet kialakulását más személy szándékos bűncselekménye okozta. Még így, közvetetten sem tehető ugyanis más szándékos bűncselekményéért felelőssé az, akit csak gondatlan szabályszegés terhel. A javaslat a büntetések mértékében és a minősített esetekben a foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés tényállását követi.

A 4. §-hoz

Hatálybaléptető rendelkezés.