A Fővárosi Ítélőtábla Pf.20552/2012/10. számú határozata kártérítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 206. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 4. §, 6. §, 193. §, 195. §, 298. §, 344. §] Bírók: Békefiné dr. Mózsik Tímea, Lesenyei Terézia, Pullai Ágnes

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41295/2009/38., *Fővárosi Ítélőtábla Pf.20552/2012/10.*, Kúria Pfv.20478/2013/6. (BH+ 2014.3.107)

***********

Fővárosi Ítélőtábla

8.Pf.........../2012/10.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Györgyi Árpád Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: Dr. Györgyi Árpád ügyvéd) által képviselt felperes neve (...) felperesnek a Dr. Tóth K. Zoltán ügyvéd (....) által képviselt C... H... Kft. "v.a." (....) I. rendű, a Kosik Ügyvédi Iroda (...., ügyintéző: Dr. Kosik Barbara ügyvéd) által képviselt Belváros-Lipótváros Budapest Főváros V. Kerület Önkormányzat (II.rendű alperes címe) II. rendű és III.rendű alperes neve (III.rendű alperes címe) III. rendű alperesek ellen kártérítés megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Bíróság 2011. november 15. napján kelt, 17.G........../2009/38. sorszámú ítélete ellen a felperes 39. és az I. rendű alperes 40. sorszám alatt előterjesztett fellebbezései folytán meghozta az alábbi

í t é l e t e t :

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezéseit részben - a le nem rótt illeték viselése tekintetében - megváltoztatja és a 900.000 (Kilencszázezer) forint kereseti illetékből az I. rendű alperest 630.000 (Hatszázharmincezer) forint, a felperest 270.000 (Kettőszáz-hetvenezer) forint megfizetésére kötelezi külön felhívásra az állam részére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Köteles 15 napon belül a felperes a II. és III. rendű alpereseknek egyenként 500.000 - 500.000 (Ötszázezer - Ötszázezer) forint, míg az I. rendű alperes a felperesnek 1.000.000 (Egymillió) forint másodfokú perköltséget megfizetni.

Kötelezi a felperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 2.500.000 (Kettőmillió-ötszázezer) forint illetékfeljegyzési joga folytán le nem rótt fellebbezési illetéket.

Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság ítéletével kötelezte az I. rendű alperest, hogy a felperesnek 15 napon belül fizessen meg 73.848.176 forintot és ennek eltérő időpontoktól számított részösszegeire vetített törvényes mértékű késedelmi kamatát, valamint 3.197.500 forint perköltséget. Ezt meghaladóan a keresetet az I., II. és III. rendű alperesek tekintetében elutasította és kötelezte a felperest, hogy a II. és III. rendű alperesnek egyenként fizessen meg 1.000.000 forint perköltséget. Végül kötelezte az I. rendű alperest, hogy az államnak külön felhívásra fizessen meg 900.000 forint le nem rótt illetéket.

A megállapított tényállás lényege szerint a II. rendű alperes tulajdonában álló Budapest, V. kerület, V.... szám alatti, 173 m2 alapterületű, több szinten elhelyezkedő nem lakás céljára szolgáló helyiségcsoportnak korábban az I. rendű alperes volt a bérlője, akitől a helyiség bérleti jogát törvényes jogutódlás címén a perben nem álló F ... Kft. szerezte meg. Utóbbitól szintén jogutódlással szerezte meg a helyiség bérleti jogát a felperes, és kötött 2004. augusztus 17-én helyiségbérleti szerződésmódosítást havi 275 349 forint + áfa bérleti díj ellenében bérlőként a III. rendű alperessel.

A felperes és az I. rendű alperes közötti megállapodás alapján a felperes a helyiségből 10 m2-t köteles volt az I. rendű alperesnek biztosítani pénzváltási tevékenység folytatására, ennek ellenére az I. rendű alperes a teljes bérleményben birtokban maradt, vitatta a jogutódlások tényét és a bérleti szerződésmódosítás érvényességét és peres eljárást kezdeményezett, amely perben a jogerős ítélet - helybenhagyva az elsőfokú keresetet elutasító döntést - megállapította, hogy a bérleti szerződésmódosítás érvényesen létrejött. Majd a felperes birtokpert indított az I. rendű alperes ellen, amelynek eredményeként a jogerős ítélet az I. rendű alperest kötelezte a helyiség kiürítésére, megállapítva, hogy az ingatlant jogalap nélkül birtokolja.

A felperest 2004. szeptember 1-jén a H... Kft. azzal az ajánlattal kereste meg, hogy 9000 euró/hó (60 euró/m2) díj ellenében a helyiségből 150 m2-t határozatlan időre albérletbe kíván venni. Mivel a felperes a helyiség birtokába nem került, szerződést sem kötött az ajánlattevővel.

A felperes 2004. szeptember 1. és 2006. január 1., illetve 2009. május 1. és szeptember 30. között összesen 7.559.322 forint bérleti díjat fizetett a bérbeadónak, a köztes időben a perekre tekintettel a díjfizetést felfüggesztette. Közben folyamatosan jelezte a tulajdonosnak és a bérbeadónak, hogy birtokba szeretne jutni. A III. rendű alperes 2009. áprilisi válaszlevele szerint szándékában áll annak biztosítása, hogy a felperes birtokba léphessen, de a jogerős döntés alapján a felperes tudja a kiürítést bírósági végrehajtás útján kikényszeríteni, és azt is jelezte, hogy a per befejeződésére tekintettel igényt tart a bérleti díjra.

A III. rendű alperes 2006. február 21. napján a helyiségekre 278.784 + 6.728 forint /hó + áfa díj fizetése ellenében használati szerződést kötött az I. rendű alperessel. Ebbe belefoglalták, hogy az I. rendű alperes 1995. óta folyamatosan birtokban van és a használati szerződést a peres eljárás jogerős befejezéséig hozzák létre. Végül az I. rendű alperes 2009. november 23. napján a helyiséget a III. rendű alperesnek adta át.

A II. rendű alperes a felperes bérleti jogviszonyát 2009. október 5. napján kelt levelével november 30. napjára felmondta. A felmondást érintően a felek között jogvita keletkezett, a peres eljárás jogerősen még nem zárult le. A III. rendű alperes 2009. november 23-án kelt levelében a felperest tájékoztatta arról, hogy a bérlemény kulcsait november 26. napján átadja a fennmaradó felmondási idő lejártáig.

A felperes többször módosított keresetében kártérítési igénnyel élt, amelyet a 2004. szeptember 1. és 2006. április 30. közötti időre 23.215.712 forintban, a 2006. június 1. és 2009. szeptember 30. közötti időre 77.090.941 forintban határozott meg, amit az albérletbe adás meghiúsulása okán elmaradt haszonban jelölt meg. Ezen a címen a teljes összeg, 100.306.653 forint erejéig az I. rendű alperest, illetve 77.090.941 forint tekintetében mindhárom alperest egyetemlegesen kérte marasztalni és késedelmi kamatra is igényt formált.

Az alperesek jogalap hiányában, illetve bizonyítatlanság okán a kereset elutasítását indítványozták.

Az elsőfokú bíróság a keresetet az I. rendű alperes vonatkozásában nagyobb részben megalapozottnak, a II. és III. rendű alperesek tekintetében azonban alaptalannak találta.

Utalva a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ltv.) 2. §-ának (2) bekezdésére, továbbá a Ptk. 193. §-ának (1) bekezdésére, 195. §-ának (1) és (3) bekezdéseire és a jogerősen lezárult perekre megállapította, hogy felperes érvényes bérleti szerződése alapján az I. rendű alperest a 10 m2-t meghaladó részben a bérlemény rosszhiszemű, jogalap nélküli birtokosának kell tekinteni, aki köteles megtéríteni azt a hasznot, amitől a felperes emiatt elesett.