BH 2001.9.428 I. A CASCO biztosítási szerződés hatálybalépését nem érinti, ha a biztosított a biztosító által az ajánlattétel után felemelt díjkülönbözetet csak utóbb fizeti meg [Ptk. 539. §].

II. A biztosító fizetési kötelezettsége alóli mentesülésére akkor kerülhet sor, ha bizonyítja, hogy a kárt a biztosított illetve a jogszabályban meghatározott más személyek szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozták. A forgalmi engedélynek az eltulajdonított járműben hagyása önmagában ilyen mentesülési oknak nem minősül. [Ptk. 556. § (1) bek., 567. § (1) bek.].

A felperes 1998. szeptember 18. napján, a VW Golf típusú személygépkocsijára vonatkozó casco biztosítási szerződés kötésére irányuló ajánlatot tett az alperesnek. Ezzel egyidejűleg átadta az alperes ügynökének az első, 16 290 Ft összegű díjrészletet is. Ezt követően 1998. október 1. napján a járművet ismeretlen személy eltulajdonította. Ekkor a járműben maradt annak forgalmi engedélye is. A felperes 1998. október 3-án tett feljelentése alapján indult rendőrségi nyomozási eljárás nem vezetett eredményre. Az alperes 1998. október 3. napján a felperes ajánlatát elfogadta, és kötvényt bocsátott ki. Az elfogadó nyilatkozat és a kötvény azonban az ajánlat tartalmától eltért annyiban, hogy a biztosítási díj havi összegét 16 290 Ft helyett 16 713 Ft-ban határozta meg. Az eltérésről az alperes írásban tájékoztatta a felperest. A felperes az 1998. október 1. napján bekövetkezett káreseményt 1998. október 5. napján jelentette be az alperesnek. A biztosító azonban a casco biztosítási szerződés teljesítésétől elzárkózott. Ezért a felperes keresetében 2 200 000 Ft tőke, valamint ennek törvényes kamata megfizetése iránt támasztott igényt az alperessel szemben. Követelését a vele kötött casco biztosítási szerződésre alapította.

A másodfokú bíróság a felperes fellebbezése folytán meghozott jogerős közbenső ítéletével az elsőfokú bíróság keresetet elutasító döntését a jogalap tekintetében megváltoztatta, és megállapította, hogy az alperes köteles helytállni a VW Golf típusú személygépkocsi 1998. október 1. napján történt eltulajdonításáért. Úgy foglalt állást, hogy a peres felek között érvényes casco biztosítási szerződés jött létre, amely még a biztosítási esemény bekövetkezése előtt hatályba lépett. Ebből olyan következtetésre jutott, hogy az abban vállalt kötelezettségeket az alperes köteles teljesíteni. Úgy foglalt állást, hogy a felperest a rendőrségi feljelentéssel kapcsolatban nem terheli mulasztás, és a forgalmi engedélynek a járműben hagyása sem értékelhető olyan súlyos gondatlanságként, amely a biztosító mentesüléséhez vezethet.

A jogerős közbenső ítélet ellen az alperes nyújtott be felülvizsgálati kérelmet az ítélet hatályon kívül helyezése és a keresetet elutasító elsőfokú ítélet helybenhagyása iránt. Kifejtett jogi álláspontja szerint a biztosítási szerződés hatálybalépése csak az első díjrészlet teljes összegű befizetéséhez fűződhet. Rámutatott, hogy a felemelt díj tekintetében ennek a felperes nem tett eleget. Ebből olyan következtetés levonását kérte, hogy a perbeli biztosítási szerződés nem lépett hatályba, és emiatt nem állhatott be a biztosító teljesítési kötelezettsége sem. Kiemelte továbbá, hogy a felperes abban az időszakban késedelmeskedett a rendőrség értesítésével, amikor az azonnali körözés még eredményre vezethetett volna. Sérelmezte továbbá, hogy a másodfokú bíróság a forgalmi engedélynek a járműben hagyását nem minősítette súlyos gondatlanságként.

A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős közbenső ítélet hatályban tartására irányult.

A Legfelsőbb Bíróság a felülvizsgálati kérelmet a peres felek jogszabályban előírt határidőn belül bejelentett tárgyalás tartására irányuló kérelme hiányában, a Pp. 274. §-ának (1) és (2) bekezdéseinek a folyamatban lévő ügyekre is irányadó módosított szabálya szerint tárgyaláson kívül bírálta el, amelynek során megállapította, hogy az nem alapos.

Az alperes a rendkívüli perorvoslatát megalapozó jogsértést a biztosítási szerződés hatálybalépésének, kárenyhítési kötelezettségének, valamint súlyos gondatlanságának téves megítélésében jelölte meg [Pp. 270. § (1) bekezdése]. Ezért a jogerős ítélet kizárólag a. ebben a keretben volt felülbírálható [Pp. 275. § (2) bekezdése].