12/2002. Adózói kérdésre adott válasz (AEÉ 2002/2.)

A céltartalék, mint társasági adóalap módosító tétel a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások esetében [Tao. tv. 7. § (1) bek. b) pont és 29/C. § (6) bek., Tao. tv. 8. § (1) bek. a) pont]

A hitelintézet a függő és jövőbeni kötelezettségre 2001. előtt és azt követően is kockázati céltartalékot képez, amelyet társasági adóalap-módosításként egyik szabály szerint sem kell figyelembe venni. A korrekció ugyanis mindkét szabály szerint a céltartalékra vonatkozik. A céltartalék képzés-felhasználás szabályainak változása miatt bevétel elszámolás csak akkor történik 2001-től, ha a céltartalék felhasználására kerül sor. Tekintettel arra, hogy a hitelintézet a képzéskor nem növeli adóalapját a kockázati céltartalékkal, a felhasználáskor sincs csökkentési lehetősége.

A 2001. előtti szabályok az e célra képzett kockázati céltartalékot kivették az adóalap-korrekció alól, 2001-től pedig, ha értékvesztést kell elszámolni, akkor nem áll fenn adóalap módosítási kötelezettség. Az értékpapírok, valamint a készletek utáni értékvesztés és visszaírás az általános szabályok szerint, a pénzügyi és befektetési szolgáltatások miatti követelés utáni értékvesztés és visszaírás a kivételes szabály miatt nem korrekciós tétel. A halasztott kamatfizetésű lakáscélú hitelek és a tandíjhitelek halasztott, tőkésített kamata után képzett céltartalék 2001. előtt, mint az akkor hatályos számviteli törvény (1991. évi XVIII. tv.; Szt.) 27. § (4) bekezdése szerinti céltartalék, illetve 2001-től az új számviteli törvény (2000. évi C. tv.; új Szt.) 41. § (6) bekezdése szerinti céltartalék, nem volt és jelenleg sem adóalap módosító tétel.

Az árfolyamkockázatra képzett céltartalékra a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2001. előtt és 2001-től sem ír elő - általános szabályként sem - adózás előtti eredmény-módosítást, így ilyen kötelezettsége a hitelintézetnek sincs.

Az árfolyamveszteségre képzett céltartalékra a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2001. előtt és 2001-től sem ír elő - általános szabályként sem - adózás előtti eredmény-módosítást, így ilyen kötelezettsége sincs a hitelintézetnek.

A hitelintézetek általános kockázati céltartalékára a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 2001. előtt és 2001-től sem ír elő adózás előtti eredmény-módosítást, így ilyen kötelezettsége a hitelintézetnek nincs.

A nem pénzügyi szolgáltatási tevékenységből származó követelésre 2001. előtt céltartalékot kellett képezni, amelynek a számított összegen felüli része a hitelintézetnél is növelte az adóalapot. E céltartaléknak a számviteli törvény átmeneti rendelkezése [új Szt. 177. § (8) bekezdés, valamint a 250/2000. (XII. 24.) kormányrendelet 31. § (3) bekezdés] alapján 2001. évben történő megszüntetése (bevételként történő elszámolása) miatt a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény 29/C. § (6) bekezdése alkalmazandó.

A nem pénzügyi szolgáltatással összefüggő garanciális kötelezettségre, a korengedményes nyugdíjra, a végkielégítésre [2000-ben az Szt. 27. § (1) bekezdése, 2001-től az új Szt. 41. § (1) bekezdése alapján] képzett céltartalék 2001. előtt és 2001-től is adózás előtti eredményt módosító tétel; a képzéssel növelni, a felhasználással csökkenteni kell az adóalapot. Ez a hitelintézetekre is vonatkozik, ha a képzés az említett számviteli előírások alapján történt (ideértve azt is, ha a külön jogszabály utal az adott rendelkezésre.)

A devizaárfolyam veszteségre képzett céltartalék egyetlen adózónál sem módosítja az adózás előtti eredményt, így a hitelintézetnél sem, mivel az a Szt. 27. § (6) bekezdés; új Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék.

Az országkockázati céltartalékot 2001. előtt a számviteli törvény 27. § (4) bekezdése alapján kellett képezni a hitelintézeteknek, ezért ez nem módosította az adóalapot. 2001-től a Hpt. 87. § (1) bekezdése alapján elszámolt értékvesztés - amely részben lefedi az országkockázatot is - a hitelintézetnél adózás előtti eredménymódosítási kötelezettséget nem keletkeztet.

Az egyéb céltartalékról 2001. előtt és azt követően is a képzést előíró külön jogszabály alapján lehet eldönteni, hogy a képzett összeget a társasági adó alapját módosító tételként figyelembe kell venni, vagy nem. A társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény a várható kötelezettségekre és a jövőbeni költségekre képzett céltartalékra, annak felhasználására ír elő adózás előtti eredmény-módosítást. Abban az esetben, ha a külön jogszabály várható kötelezettségre, jövőbeni költségre ír elő céltartalék képzést (például: várható költségre, határidős ügyletek veszteségére) akkor a képzett céltartalék adóalap-módosító tétel, egyéb esetben (például: lakástakarékpénztáraknál a kiegyenlítési céltartalék) nem kell az adózás előtti eredményt módosítani.

(PM Jövedelemadók főosztálya 30019/2001. - APEH Adónemek főosztálya 1224556988/2001.)