A Fővárosi Törvényszék Gf.75218/2007/17. számú határozata kiürítés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 141. §, 152. §, 235. §, 253. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 112. §, 1993. évi LXXVIII. törvény (Lakástörvény) 43. §] Bírók: Bartháné dr. Ambrus Rózsa, Kandrik Mária, Szász Magdolna

Kapcsolódó határozatok:

Pesti Központi Kerületi Bíróság G.301856/2006/5., *Fővárosi Törvényszék Gf.75218/2007/17.*, Kúria Pfv.20678/2009/7. (EH 2009.1967, BH 2010.5.125)

***********

mint másodfokú bíróság

Bp.II., Varsányi I. u. 40-44.

1535 Bp. Pf: 887.

Ügyszám: 3. Gf. 75218/2007/17.

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

A Fővárosi Bíróság mint másodfokú bíróság a dr. Tamási Artúr Ádám ügyvéd (címe) által képviselt I.rendű felperes neve (I.rendű felperes címe) felperesnek a dr. Jaczkovits László Gábor ügyvéd (címe) által képviselt alperes neve (alperes címe) alperes ellen kiürítés iránt indított perében a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2006. november 30.-án kelt 16.G.301.856/2006/5. számú ítélete ellen az alperes részéről benyújtott fellebbezés folytán a 2008. február 7. napján megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi

ítéletet

A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét részben és akként változtatja meg, hogy az alperes 90 nap alatt köteles a kiürítésre.

Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 108000.-(Egyszáznyolcezer) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs.

Indokolás

Az elsőfokú bíróság ítéletében kötelezte az alperest, hogy a (ingatlan címe) alatti ingatlanban lévő 61 nm földszinti, 50 nm pince és 167 nm pince megjelölésű, nem lakás céljára szolgáló helyiségeket 15 nap alatt ürítse ki és bocsássa a felperes rendelkezésére. Indokolásában megállapította, hogy az alperes 1996. márciusában és 2002. decemberében határozatlan időre szóló bérleti szerződéseket kötött a perbeli ingatlanban lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek akkori tulajdonosával. Az önkormányzati tulajdonban álló ingatlant a felperes a 2004. november 24.-én megkötött adásvételi szerződéssel megvásárolta, tulajdonjogát az ingatlan-nyilvántartásba 2005. május 5.-én jegyezték be. A tulajdonos személyében bekövetkezett változásról az alperest az eladó és a vevő is értesítette, ezt követően az alperes a bérleti díjat a felperesnek fizette. A felperes a bérleti szerződést 2005. december 19.-én kelt felmondásával egy éves felmondási idő megjelölésével 2007. január 31. napjára felmondta. Mivel a felperes jogszerűnek minősülő felmondása a bérleti szerződést a felmondási idő leteltével megszüntette, az alperes - 15 napon belül, elhelyezési igény nélkül - köteles a helyiségek kiürítésére. Az alperes védekezése kapcsán a bíróság az ítélet indokolásában kitért arra is, hogy a Fővárosi Ítélőtábla ítéletében a felperes és az önkormányzat között létrejött adásvételi szerződés érvénytelenségét megállapította, a felperes bejegyzett tulajdonjogának törléséről azonban - erre irányuló kereseti kérelem hiányában - nem rendelkezett. Az ingatlan tulajdonosa így jelenleg is a felperes, őt kell a bérbeadói jogok, ezen belül a felmondási jog gyakorlására jogosult személynek tekinteni.

Az ítélet ellen elsődlegesen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása, másodlagosan hatályon kívül helyezése érdekében az alperes nyújtott be fellebbezést. Arra hivatkozott, hogy a tulajdonjog felperes javára történő bejegyzése - a bejegyzés alapjául szolgáló jogcím jogerős ítélettel megállapított érvénytelensége okán - érvénytelen. Az adásvételi szerződés minden fogyatékossága kihat a dologi ügyletre, és a dologi jogi tulajdonszerzést is érvénytelenné teszi. Bérbeadói minőségben kizárólag olyan személy jelenhet meg, akinek a bérlet tárgya felett közvetlen dologi (tulajdonosi) joga van, vagy akinek bérbeadói jogosultsága a dologi jogi jogosultságból a kötelmi jogviszonyok rendszerén keresztül származtatottan levezethető. A felperes esetében ezek egyike sem áll fenn. Az alperes álláspontja szerint a peres felek között nem volt és jelenleg sincs olyan érvényes bérleti szerződés, amely alapján a felperes jogszerűen gyakorolhatná a bérbeadói jogosítványokat. A felperes felmondását azonban a felmondási jog gyakorlására való jogosultsága esetén sem lehetne érvényesnek tekinteni, mivel a felek között a bérleti szerződés 15. pontja szerinti külön megállapodás a cserehelyiség biztosítása vagy helyette pénzbeli térítés megfizetése tárgyában nem jött létre.