EH 2001.405 A Be. 340. §-ának (2) bekezdése szerinti speciális szolgálati és fegyelmi okból elrendelhető előzetes letartóztatás azt a célt szolgálja, hogy az eljárás alá vont katonát - személyi szabadságának korlátozásával - kivonja a katonai közösségből, és ezáltal segítse elő a szolgálati rend és fegyelem betartását.

A hivatásos állományú katona elkövetők tekintetében ezt a sajátos előzetes letartóztatási okot abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy a hivatásos szolgálati viszonyra vonatkozó igazgatási szabályok nem biztosítanak-e más - kényszerintézkedést feleslegessé tevő - lehetőséget az elkövető távoltartására attól a környezettől, ahol a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény történt. Ez utóbbi megállapíthatósága esetén a szolgálati, fegyelmi okból történő előzetes letartóztatásnak nincs helye [Be. 34. §].

A katonai ügyészség K. L. alez. gyanúsított ellen a Btk. 277/A. § (1) bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő egyedi azonosító jel meghamisításának bűntette és a Btk. 318. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. fordulata szerint minősülő csalás vétsége, T. L. alez. és V. J. őrgy. gyanúsított ellen a Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (4) bekezdés szerint minősülő nagyobb értékre elkövetett sikkasztás bűntette, J. Gy. alez. gyanúsított ellen a Btk. 317. § (1) bekezdésébe ütköző és a (2) bekezdés I. tétele szerint minősülő sikkasztás vétsége, míg M. I. pe. ellen egyéni azonosító jel meghamisításának bűntette miatt folytat büntetőeljárást.

Ennek során a megyei bíróság katonai tanácsa a 2001. június 8-án kelt végzésével K. L. alez., T. L. alez., J. Gy. alez. és V. J. őrgy. gyanúsítottak előzetes letartóztatását a Btk. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontjára és a Be. 340. § (1) bekezdésére figyelemmel, míg M. I. pe. gyanúsított előzetes letartóztatását a Be. 92. § (1) bekezdés b) pontjára figyelemmel az elsőfokú bíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, de legfeljebb 2001. július 8. napjáig elrendelte.

A végzés ellen a gyanúsítottak és védőik fellebbeztek szabadlábra helyezés érdekében.

A fellebbezések az alábbiak szerint alaposak.

A katonai ügyészség 2001. június 8-án kelt indítványa szerint: "M. L. polgári egyén 2001. április-május hónapban az MH Ny. B. J. úti laktanyájából K. L. alez. közreműködésével megszerzett egy TÁTRA típusú tehergépkocsit, majd egy másik sokkal rosszabb állapotban lévő tehergépkocsit vitt a helyére. Ez utóbbi tehergépkocsi alvázszámát átütötték úgy, hogy az a honvédségi tehergépkocsi alvázszámával egyezzen meg. Ezzel a cselekményükkel a honvédségnek kb. 1 000 000 Ft kárt okoztak. Abban állapodtak meg, hogy M. I. a tehergépkocsi cseréjéért 1 000 000 Ft-ot fog adni K. L. alez.-nek június végén. A házkutatás során K. alez. nadrágzsebében talált feljegyzés szerint a pénzből 350-350 ezer forintot kapott volna K. alez. és T. alez., 250 000 Ft-ot V. őrgy. és 50 000 Ft-ot J. alez.

K. L. alezredes 2001. április hónapban V. J. Ny.-i lakos kérésére kivitt a laktanyából egy db UAZ gépkocsit és abból a jó állapotban lévő motorblokkot kiszerelték és helyette egy roszszat raktak be, majd így vitték vissza a gépkocsit a laktanyába. Ezzel a honvédségnek kb. 40 000 Ft kárt okozott. V. J. 40 000 Ft-ot adott a motorblokk cseréjéért K. alezredesnek, aki abból - a nála talált feljegyzés szerint - 10 000 Ft-ot megtartott magának és 10-10 ezer forintot adott T. L. alezredesnek, J. Gy. alezredesnek és V. J. őrnagynak."

A rendelkezésre álló bűnügyi iratok alapján az állapítható meg, hogy a katonai ügyészség a nyomozati eljárás jelenlegi szakaszában valamennyi gyanúsítottat az eljárás tárgyát képező bűncselekmény elkövetési körülményeivel kapcsolatban már kihallgatta, s ennek során a gyanúsítottak lényegében ténybeli beismerő vallomást tettek. Az eljárás során okirati bizonyítékok is lefoglalásra kerültek, illetve a gyanúsítás alapját képező bűncselekmények elkövetési tárgyai - gépjárművek, illetve gépjármú alkatrészek - megkerültek és kiadták őket a hivatásos állományú katonák szolgálati helyét képező alakulatnak. Ezt szem előtt tartva a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint tévedett a katonai tanács, amikor arra a következtetésre jutott, hogy valamennyi gyanúsított vonatkozásában a Be. 92. §-a (1) bekezdésének b) pontjában írt előzetes letartóztatási ok - szabadlábon hagyásuk esetén az eljárás meghiúsításának, megnehezítésének vagy veszélyeztetésének lehetősége - törvényi előfeltételei fennállnak. A Legfelsőbb Bíróság már több eseti döntésében rámutatott, hogy ezen előzetes letartóztatási ok fennállását konkrét bizonyítékoknak kell alátámasztani, amelyek jelen ügyben nem állnak fenn.

Ugyancsak nem állapítható meg a hivatásos katonai szolgálatot teljesítő K. alez., T. alez., J. alez. és V. őrgy. vonatkozásában a Be. 340. §-ának (1) bekezdésében írt speciális katonai előzetes letartóztatási ok - a szolgálati és fegyelmi ok - törvényi előfeltétele sem. A törvényalkotói szándék szerint ezen speciális letartóztatási ok azt a célt szolgálja, hogy az eljárás alá vont akár hivatásos, szerződéses, illetve sorállományú személyt azért vonja ki a katonai közösségből a személyi szabadság korlátozása útján, hogy ezzel elősegítse a szolgálati rend és fegyelem betartását. A Legfelsőbb Bíróság megállapította, hogy jelen ügyben a rendelkezésre álló adatok alapján e törvényi előfeltételek sem állapíthatók meg. A gyanúsítás tárgyát képező két cselekmény nem ad következtetési alapot arra, hogy a hivatásos katona terheltek szabadlábon hagyása a katonai szervezet rendjének vagy fegyelmének fenntartását veszélyeztetné. A hivatásos katona állományra vonatkozó igazgatási jogszabályok ugyanakkor lehetőséget adnak az elöljárók részére, hogy - veszély esetén - más eszközökkel, biztosítsák a szolgálati rendet és fegyelmet.

A szolgálati és fegyelmi ok fennállását, amely a katona előzetes letartóztatását lehetővé teszi, hivatásos elkövetők esetében, abból a szempontból is vizsgálni kell, hogy a szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok nem biztosítanak-e kellő lehetőséget az elkövető távoltartására attól a körtől, ahol a gyanúsítás tárgyát képező cselekmény történt. Ezt is szem előtt tartva jutott a Legfelsőbb Bíróság arra a következtetésre, hogy a szolgálati, fegyelmi ok sem állapítható meg.

A kifejtettekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a katonai tanács végzését valamennyi gyanúsított vonatkozásában akként változtatta meg, hogy - mivel a fent rögzített általános és speciális előzetes letartóztatási okok törvényi előfeltételei nem állnak fenn - előzetes letartóztatásukat megszüntette és a Be. 96. §-ának (2) bekezdése alapján elrendelte azonnali szabadlábra helyezésüket.

A Legfelsőbb Bíróság végzése a Be. 269. § (4) bekezdésén alapszik. (Legf. Bír. Bf. V. 1707/2001. sz.)