BH 2014.3.72 Ha a felülvizsgálati indítvány az alkalmazott intézkedést sérelmezve a jogerős ügydöntő határozatban rögzített tényállást - a terhelt büntetlen előéletére vonatkozó ténymegállapítást - támadja, a tényállástól eltérő körülményre hivatkozik, így a felülvizsgálat a törvényben kizárt [Be. 423. § (1) bek.].

A városi bíróság 2012. július 24. napján - tárgyalás mellőzésével - meghozott végzésében az I. r. terhelt és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. r. terheltet társtettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntette [Btk. 274. § (1) bek. c) pontja] miatt 1 évre próbára bocsátotta.

A jogosultak tárgyalás tartását nem indítványozták, ezért a végzés 2012. augusztus 6-án jogerőre emelkedett.

Az irányadó tényállás - mely rögzíti, hogy a II. r. terhelt büntetlen előéletű - lényege szerint a I. r. terhelt 2011. október 15-én egy gépjárművet vásárolt, tulajdonjogának átvezetése céljából nem intézkedett. Még 2011 októberében a gépjárművet eladta, amiről 2011. október 23-án adásvételi szerződést készített az I. és II. r. terhelt, amelyben eladóként a korábbi tulajdonos - és nem az I. r. terhelt - szerepelt. Az adásvételi szerződés nyomtatványát a II. r. terhelt töltötte ki a korábbi tulajdonos személyi adataival, és nevét alá is hamisította és 1. számú tanúként is aláírta. Az új vevő - aki nem tudott a szerződés hamis voltáról - az ily módon hamis adásvételi szerződést tulajdonjogának bejegyzése céljából az okmányirodába benyújtotta. A terheltek egymás tevékenységéről tudva közreműködtek abban, hogy a közhiteles nyilvántartásban a valóságtól eltérően szerepeljen a korábbi tulajdonos.

A jogerős határozat ellen 2012. november 15-i keltezéssel, 2012. november 19-i érkezéssel a Legfőbb Ügyészség felülvizsgálati indítványt nyújtott be a II. r. terhelt terhére a jogerős ügydöntő határozat hatályon kívül helyezése érdekében.

Indokként megjelölte, hogy a II. r. terheltre nézve az iratok nem tartalmazták, hogy a K. Városi Bíróság 2009. január 9-én jogerős határozatával lopás bűntette miatt 1 év, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte, amire figyelemmel a jogerős határozatban elbírált közokirat-hamisítás bűntettét a felfüggesztett szabadságvesztés próbaideje alatt követte el. Ennek okán a próbára bocsátás a Btk. 72. § (4) bekezdés d) pontja alapján törvényben kizárt.

A Kúria az ügyben a Be. 420. §-ának (1) bekezdése alapján nyilvános ülést tartott, melyen az ügyész a felülvizsgálati indítványt fenntartotta azzal a kiegészítéssel, hogy jelen esetben a beszerzett okirat téves adatokat tartalmaz, de a terhelti előélet ténykérdés még dokumentáció hiányában is.

A védő és a II. r. terhelt a felülvizsgálati indítvány elutasítását kérte. Indokként előadta, hogy az iratok a II. r. terhelt büntetett előéletére adatot nem tartalmaznak, ezért az erre vonatkozó megállapítás nem ténykérdés, hanem új bizonyíték lehet, felülvizsgálatban pedig a bizonyítás kizárt.

A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős ügydöntő határozattal szembeni jogi - és nem pedig ténybeli - kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be. 416. §-ának (1) bekezdésében megjelölt anyagi és eljárásjogi okból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető.

A Be. 423. §-ának (1) bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó, ami a felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható; felülvizsgálati eljárásban bizonyításnak nincs helye [Be. 419. § (1) bek., 388. § (2) bek.].

A Be. 416. § (1) bekezdésének b) pontja alapján felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki, vagy törvénysértő intézkedést alkalmaztak, illetőleg a büntetés végrehajtását a Btk. 90. §-ában foglalt kizáró ok ellenére függesztették fel.

Következésképpen helyes minősítés esetén felülvizsgálatnak akkor van helye, ha a kiszabott büntetés, alkalmazott intézkedés, illetőleg a büntetés végrehajtásának felfüggesztése önmagában a büntető anyagi jog (más) szabályát sérti.

A Be. 423. §-ának (4) és (5) bekezdése alapján a Kúria a megtámadott határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és a felülvizsgálati indítvánnyal meghatározott ok alapján bírálja felül, de az ún. abszolút hatályon kívül helyezést eredményező eljárási hibákat akkor is vizsgálja, ha az indítványt nem ezen okból nyújtották be.

Jelen esetben a II. r. terhelt bűnösségének megállapítását és a cselekmény minősítését a felülvizsgálati indítvány nem támadta. Az alkalmazott intézkedés törvénysértő voltára hivatkozott, aminek előzményeként megjelölte, hogy a II. r. terhelt előéletére vonatkozó és az iratokhoz csatolt priusz (bűnügyi nyilvántartási értesítő) büntetettségre vonatkozó adatokat nem tartalmaz.

Az irányadó tényállás személyi része ennek megfelelően rögzíti - és ezzel ellentétes adat az iratokban sem lelhető fel -, hogy a II. r. terhelt büntetlen előéletű.

A Be. 547. § (4) bekezdése szerint a tárgyalás mellőzésével meghozott végzés indokolásának a megállapított tényállást, a végzés meghozatalának törvényi előfeltételeire utalást és az alkalmazott jogszabályok megjelölését kell tartalmaznia, egyebekben az ítéletre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni [Be. 544. § (3) bek.].

Ennek megfelelően a Be. 258. § (3) bekezdésének b) és c) pontja alkalmazásával, a tárgyalás mellőzésével meghozott végzésnek tartalmaznia kell a tényállás körében az ítélet és az ügydöntő végzés indokolásával szembeni törvényi kötelezettség szerint a vádlott személyi körülményeire vonatkozóan megállapított tényeket, a vádlott korábbi büntetésére vonatkozó adatokat és bíróság által megállapított tényállást.

Jelen esetben az iratokban fellelhető okirat a II. r. terhelt büntetettségére nem tartalmaz adatot, így az eljárt hatóságoknak hivatalból sem lehetett tudomásuk a II. r. terhelt büntetettségéről.

Kétségtelen tehát, hogy a felülvizsgálati indítvány a II. r. terhelttel szemben alkalmazott intézkedés sérelmezésével a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállást - a II. r. terhelt előéletére vonatkozó büntetlenség megállapítását - támadja, tényállástól eltérő körülményre hivatkozik, ami törvényben meg nem engedett támadása a jogerős ügydöntő határozatnak, ezért a felülvizsgálat törvényben kizárt.

Ekként a Kúria - miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 423. §-ának (5) bekezdése alapján hivatalból köteles - a felülvizsgálati indítványt, mint törvényben kizártat a Be. 421. § (2) bekezdés első mondatának első fordulata alapján elutasította.

(Kúria Bfv. III. 1.511/2012.)

* * *