A Kúria Mfv.10582/2011/4. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (EGYENLŐ BÁNÁSMÓD ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2003. évi CXXV. törvény (Ebktv.) 19. §] Bírók: Szolnokiné dr. Csernay Krisztina, Tálné dr. Molnár Erika, Tánczos Rita

A határozat elvi tartalma:

A felek közötti viszony megromlásához vezető olyan okok nem minősülnek egyéb helyzetként védett tulajdonságnak, amelyek nem az emberi személyiség lényegi vonását képezik és nem csoport-jellemzők.

***********

Mfv.II.10.582/2011/4.szám

A Kúria dr. Szabó Ildikó ügyvéd által képviselt felperesnek a dr. Gyenge Zoltán ügyvéd által képviselt alperes ellen egyenlő bánásmód követelménye megsértésének megállapítása és kártérítés megfizetése iránt a Szegedi Munkaügyi Bíróságon 6.M.518/2010. szám alatt megindított és másodfokon a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.044/2011/4. számú ítéletével jogerősen befejezett perében az említett másodfokú határozat ellen a felperes által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Kúria a Csongrád Megyei Bíróság 2.Mf.20.044/2011/4. számú ítéletét hatályában fenntartja.

Kötelezi a felperest, hogy tizenöt napon belül fizessen meg az alperesnek 10.000 (tízezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget.

A felülvizsgálati eljárás illetéket az állam viseli.

I n d o k o l á s :

A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás szerint a felperes 2006. március 16-ától állt közalkalmazotti jogviszonyban orvos munkakörben az alperes jogelődjénél, a ... Országos Büntetés-végrehajtási Intézetnél. 2006. július 8-án, július 29-én és augusztus 9-én írásbeli panaszt terjesztett elő az intézet parancsnokához, amiben az őt körülvevő ellenséges munkahelyi környezetet, és dr. V. M. kollégája vele szemben tanúsított magatartását kifogásolta. Emiatt 2006. július 23-án panaszbeadványt írt az osztályvezető főorvosnak is.

Az intézet parancsnoka a panaszbeadványok kivizsgálását elrendelte, a jelentések megtételére 2006. szeptember 4. és 12. között került sor. Azok alapján a parancsnok nem rendelt el fegyelmi eljárást és intézkedést sem tett, mivel a 2006. július hónapban az adott egészségügyi területen végzett célellenőrzés szükséges intézkedést nem állapított meg, a munkavégzési feltételek tekintetében dr. V. M. meghallgatását nem találta olyannak, amely a felelősségre vonást indokolta volna.

A felperes 2006. augusztus 8-án kezdeményezte közalkalmazotti jogviszonya 2006. augusztus 31. napjával történő megszüntetését, kérelmét nem indokolta. Közalkalmazotti jogviszonya megszüntetésére közös megegyezéssel került sor a felperes által megjelölt időpontban.

A felperes 2006. október 8-án feljelentést tett a Btk. 235. § a) pontjába ütköző hamis vád vétsége miatt arra hivatkozva, hogy az intézetben lefolytatott egyik fegyelmi eljárás során dr. V. M. valótlanul állította, hogy nincs haragos viszonyban az eljárás alá vont kollégájával. A Szegedi Nyomozó Ügyészség 2006. december 12-én kelt határozatában bűncselekmény hiányában a nyomozást megszüntette. A felperesi panasz alapján eljárt Csongrád Megyei Főügyészség 2007. február 1-jén kelt határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta és a felperesi panaszt, mint alaptalant elutasította.

A felperes 2009. szeptember 10-én ismételt feljelentést tett a Btk. 225. §-ába ütköző hivatali visszaélés bűntette miatt. Arra hivatkozott, hogy a ... Országos Büntetés-végrehajtási Intézet parancsnoka bűncselekményt követett el, mivel az általa lefolytatott fegyelmi eljárás során hivatali helyzetével visszaélve jogtalan előnyt biztosított dr. V. M. intézeti dolgozó számára azzal, hogy bár az orvos tanúként került megidézésre a fegyelmi eljárásban, távolmaradása miatt nem vonta őt a parancsnok felelősségre. A Szegedi Katonai Ügyészség a feljelentés tárgyában a nyomozást megszüntette. Megállapította, hogy az orvos meghallgatását a fegyelmi eljárás során nem rendelték el, és ezért vétkes kötelezettségszegés nem volt megállapítható.

A felperes 2009. augusztus 31-én postára adott kereseti kérelmében annak megállapítását kérte, hogy az alperes 2006. március 16. és augusztus 31-e között megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért kérte, hogy az alperes parancsnoka szóban kérjen bocsánatot a bírósági tárgyalóteremben személyesen, majd ezt jegyzőkönyv által rögzítetten ismételje meg. Kérte az alperes kötelezését írásos bocsánatkérés megtételére is, továbbá, fizessen meg az alperes 5000 forintot, mint a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése miatt felmerült többletköltségek, valamint viselje az eljárással kapcsolatban felmerült költséget. Kérte ezen túl, hogy beazonosító adatok említése nélkül a történtekről a bíróság értesítse az Országos Parancsnokságon keresztül a legfőbb ügyészt és az országgyűlést.

Kereseti kérelmét azzal indokolta, hogy az intézet parancsnoka az általa a jogviszony fennállta alatt a részére megküldött panaszos beadványait figyelmen kívül hagyta, nem biztosította részére a munkavégzéshez szükséges körülményeket, körülötte ellenséges légkör alakult ki. Az alperesi munkáltató hátrányosan megkülönböztette őt a többi kollégájával szemben, munkavégzését lehetetlenné tette, megtorlást, zaklatást alkalmazott vele szemben.

A kereseti kérelem benyújtását követően a felperest - mivel munkanélküli volt - a ... Regionális Munkaügyi Központ 2010. március 23-án arról értesítette, hogy az alperes orvos munkakörben állást hirdetett. A felperes 2010. március 23-án az alperesnél jelentkezett a meghirdetett orvosi állásra. A személyügyi és szociális vezető arról tájékoztatta a felperest, hogy a meghirdetett orvos álláshely az alperessel összevont ...-i objektumban van. A felperes ekkor azt közölte, hogy dolgozott Nagyfán, ezért az ott meghirdetett állás nem érdekli. Kezdeményezésére az osztályvezető telefonon beszélt a N.-i Intézettel, ahol annyit közöltek, hogy a felperes állt már az intézetben alkalmazásban. A felperes kérésére az osztályvezető a munkaügyi központ értesítésén igazolta, hogy a jelentkezés sikertelen volt.

A felperes 2010. július 7-én az eredeti kereseti kérelme fenntartása mellett azt felemelve kérte, hogy 2010. március 23-án a meghirdetett állásra történő jelentkezésekor az alperes megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, mert az intézet indokolatlanul visszautasította az üres orvosi állásra történő jelentkezését. Kérte továbbá, hogy a bíróság 100.000 forint kártérítés megfizetésére is kötelezze az alperest, amely összegbe beszámította az eredeti keresete szerint kért 5000 forintot. Keresetfelemelését azzal indokolta, hogy a megyében szeretne elhelyezkedni, figyelemmel ápolásra szoruló szüleire. Keresete jogalapját az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (Esély.tv.) 8. §-a j) és t) pontjára, valamint 21. § a), b) és c) pontjában foglaltakra alapította.

Az alperes a felemelt kereset elutasítását kérte. Vitatta, hogy megvalósult volna részéről az egyenlő bánásmód követelményének a megsértése akár a jogviszony fennállta alatt, akár a jogviszony létesítése kapcsán. Utalt arra, hogy a felperesi feljelentés kapcsán lefolytatott nyomozás során nem nyert bizonyítást, hogy a felperest bármilyen hátrány érte volna.