Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - KISFILM!

...Tovább...

Módosult §-ok megtekintése

A „változott sorra ugrás” gomb(ok) segítségével megnézheti, hogy adott időállapotban hol vannak a módosult sorok (jogszabályhelyek). ...Tovább...

Iratminták a Pp. szövegéből

Kisfilmünkben bemutatjuk, hogyan nyithat meg iratmintákat a Pp. szövegéből. ...Tovább...

T/3018. számú törvényjavaslat indokolással - A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról

2015. évi XI. törvény

1. §

A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 23. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(A törvényszék hatáskörébe tartoznak:)

"i) a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perek (XXI/A. fejezet);"

2. §

A Pp. a következő XXI/A. Fejezettel egészül ki:

"XXI/A. Fejezet

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított per

346/A. § (1) Akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készül, illetve kerül felhasználásra, a készítésről, illetve a felhasználásról történt tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül írásban a sérelem orvoslása iránti kérelmében kérheti a készítőtől, illetve a felhasználótól

a) a jogsértés abbahagyását,

b) azt, hogy adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot,

c) a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását.

(2) A képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónap eltelte után a sérelem orvoslása iránti kérelem előterjesztésének nincs helye.

(3) A határidőben előterjesztett, a sérelem orvoslása iránti kérelem teljesítését csak akkor lehet megtagadni, ha a kérelemben előadottak valósága nyomban megcáfolható.

346/B. § (1) Ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltakat határidőben nem teljesíti, a kérelmet előterjesztő fél ellene az e fejezetben foglaltak szerint keresetet indíthat. A keresetben a felperes a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglaltak alkalmazását kérheti. A személyiségi jogok megsértése egyéb szankcióinak alkalmazása iránt külön per indítható.

(2) Az I-XIV. fejezet rendelkezéseit a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.

(3) A keresetet a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltak teljesítésére rendelkezésre álló határidő utolsó napjától számított tizenöt nap alatt kell megindítani. A határidő elmulasztása esetén igazolásnak (106-110. §) van helye. Ha az, aki a képmás vagy hangfelvétel készítőjének, illetve felhasználójának minősül, nem természetes személy, félként jár el akkor is, ha egyébként nincs perbeli jogképessége (48. §).

(4) A keresetlevélben határozottan meg kell jelölni azt is, hogy a felperes a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt szankciók közül melynek az alkalmazását kéri, továbbá igazolni kell, hogy a felperes a sérelem orvoslása iránti kérelmet törvényes határidőben igényelte. A keresetlevélhez csatolni kell - amennyiben az rendelkezésre áll - a képmást, illetve a hangfelvételt, felhasználás esetén a megjelenési formától függő okirati vagy tárgyi bizonyítékot.

346/C. § (1) A bíróság a perben soron kívül jár el. Az elnök legkésőbb a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra tárgyalást tűz ki, kivéve ha a keresetlevél benyújtása elkésett, ez utóbbi esetben az elnök a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasítja.

(2) A perben igazolásnak, viszontkeresetnek és szünetelésnek nincs helye.

346/D. § (1) Az első tárgyalás megtartásának nem akadálya az, ha a felperes vagy az alperes nem jelenik meg. Ha egyik fél sem jelenik meg az első tárgyaláson, az eljárást meg kell szüntetni. A perben bírósági meghagyást nem lehet kibocsátani.

(2) Bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy azokkal a felperes bizonyítsa, hogy a képmás vagy a hangfelvétel elkészült, illetve azt felhasználták, illetve, hogy azokkal az alperes bizonyítsa, hogy a felperes az elkészítéshez, illetve a felhasználáshoz hozzájárult. Bizonyítás felvételének olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak vagy amelyeket a felek nyomban felajánlanak.

(3) A tárgyalást - legfeljebb nyolc napra - csak akkor lehet elhalasztani, ha ezt valamely fél kéri és valószínűsíti az általa felajánlott bizonyítás eredményességét.

346/E. § (1) A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni.

(2) A perben hozott ítélet ellen perújításnak nincs helye.

346/F. § Ha az, akiről hozzájárulása nélkül képmás vagy hangfelvétel készül, illetve kerül felhasználásra, e fejezet rendelkezései alapján nem él keresettel, az általános szabályok szerint pert indíthat a személyiségi jog védelme iránti."

3. §

Ez a törvény a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

INDOKOLÁS

Általános indokolás

A Kormány 2015. január 14. napján megtartott ülésén megtárgyalta és elfogadta a képmás és hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti különleges polgári per részletszabályaival összefüggésben a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról szóló kormány-előterjesztést és elrendelte az annak mellékletét képező, jelen törvényjavaslat (a továbbiakban: Javaslat) Országgyűléshez történő benyújtását.

A Javaslat kapcsolódik az Alaptörvény VI. cikk (1) bekezdéséhez, amely a magán- és családi élet, az otthon, a kapcsolattartás és a jó hírnév tiszteletben tartásához való jogot szabályozza. A magánélethez való jogot napjainkban - a kommunikáció és az információtechnológia fokozatos fejlődése révén - jellemzően a képmással és hangfelvétellel történő visszaéléssel lehet megsérteni. A mai digitális korban mindinkább sürgető feladattá válik annak biztosítása, hogy ezekben az esetekben az érintettek rendelkezésére álljon a jogsértések elleni gyors, hatékony és átlátható fellépési lehetőséget biztosító eljárási rend. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szabályai védelmet nyújtanak a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén. A hatályos szabályozás egyértelművé teszi a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: régi Ptk.) 80. § (1) és (2) bekezdésében foglalt szabályát azáltal, hogy beemeli a bírói gyakorlat régóta kialakult és következetes értelmezését, amelynek értelmében a "bármiféle visszaélés" fogalmába beletartozik maga a képmás, illetve hangfelvétel engedély nélküli elkészítése is. A Ptk. ennek megfelelően arról rendelkezik, hogy nemcsak a képmás vagy hangfelvétel közzététele vagy egyéb visszaélésszerű felhasználása (forgalmazása, kiállítása, sokszorosítása vagy sugárzása), hanem már önmagában azok hozzájárulás nélküli elkészítése is jogsértő lehet. A Ptk. 2:48. §-a alapján képmás vagy hangfelvétel esetében az érintett személy hozzájárulása (akár az elkészítéséhez, akár az elkészített felvétel felhasználásához) kizárja a jogsértést, ez alól kizárólag a tömegfelvétel és a nyilvános közéleti szereplésről készült felvétel jelent kivételt. A hozzájárulás eddig sem volt és a Javaslat értelmében sem lesz alakisághoz kötve, a jognyilatkozatok Ptk. 6:4. § (2) bekezdésében foglalt általános szabálya alapján az megtehető szóban, írásban vagy kifejezhető ráutaló magatartással.

Ugyanakkor szükséges a jogvédelem erősítése e területen annak érdekében, hogy az ember magánéletének, a személyiség egyes elemeinek jogi védelme szilárd alapokon nyugodjon és az nemcsak az anyagi jogi, hanem a jogérvényesítés hatékonyságát növelő eljárásjogi szabályozás révén is fokozottan biztosított legyen. A Javaslat a képmás és hangfelvételhez való jog anyagi jogi védelmét biztosító Ptk.-rendelkezések következetes végrehajtását szolgálja, megteremtve ezen személyiségi jog érvényesítése iránti külön eljárás jogi alapját. A polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) hatályos szabályozása alapján a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog megsértése esetén az általános szabályok alapján indítható per. A jogsértés jellege miatt azonban elengedhetetlen a rövid időn belüli reagálás és szankcionálás, éppen ezért a Javaslat a sajtó-helyreigazítási eljáráshoz hasonlóan egy külön eljárást hoz létre ezen személyiségi jogok hatékony érvényesítése érdekében.

Részletes indokolás

Az 1. §-hoz

A képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pernek a speciális - a sajtó-helyreigazítási eljáráshoz hasonló - jellegére és szabályozására tekintettel a Pp. Javaslat szerinti módosítása a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított pert a törvényszék hatáskörébe utalja.

A 2. §-hoz

A Javaslat a Pp.-t a XXI. Fejezetet követően egy új, XXI/A. Fejezettel, a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított perre vonatkozó szabályokkal egészíti ki. Az új különleges eljárás két szakaszból áll: az előzetes eljárásból és a perből.

A Pp. Javaslat szerinti, új 346/A. §-a alapján a per indítását megelőzi egy előzetes eljárás. Ennek során a sérelmet szenvedett fél a képmás vagy a hangfelvétel készítéséről, illetve felhasználásáról történt tudomásszerzés időpontjától számított harminc napon belül kérheti a sérelem okozójától - határidő megadásával -, hogy a jogsértést hagyja abba, a sérelmes helyzetet szüntesse meg, a jogsértést megelőző állapotot állítsa helyre és a jogsértéssel előállított dolgot semmisítse meg vagy jogsértő mivoltától fossza meg, illetve adjon megfelelő elégtételt és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot. A Javaslat szerint ezen eljárásra a képmás vagy hangfelvétel készítésének, illetve felhasználásának időpontjától számított hat hónap eltelte után nincs helye, mivel a speciális, szoros határidőket tartalmazó és soron kívüliséget biztosító eljárás célja a rövid időn belüli reagálás és szankcionálás lehetővé tétele. Ez nem jelenti azonban azt, hogy jogvédelem nélkül maradna az, aki a megszabott határidőben nem él a jogsértő felé a kérelemmel. Amennyiben a sérelmet szenvedett fél e szerint a különleges eljárás szerinti lehetőséggel nem él, úgy az elévülési időn belül az általános szabályok szerint rendelkezik perindítási lehetőséggel a személyiségi jogai védelme érdekében.

A Pp. Javaslat szerinti, új 346/B. §-a alapján, ha a képmás vagy hangfelvétel készítője, illetve felhasználója a 346/A. §-ban meghatározott, a sérelem orvoslása iránti kérelemben foglaltakat határidőben nem teljesíti, úgy a sérelmet szenvedett fél 15 napon belül keresetet indíthat. A felperes a perben kérheti a jogsértés megtörténtének bírósági megállapítását, a jogsértés abbahagyását és a jogsértő eltiltását a további jogsértéstől, továbbá azt, hogy a jogsértő adjon megfelelő elégtételt, és ennek biztosítson saját költségén megfelelő nyilvánosságot, valamint kérheti a sérelmes helyzet megszüntetését, a jogsértést megelőző állapot helyreállítását és a jogsértéssel előállított dolog megsemmisítését vagy jogsértő mivoltától való megfosztását. Az új különleges eljárásban tehát a Ptk. 2:51. § (1) bekezdés a)-d) pontjában foglalt felróhatóságtól független szankciók alkalmazhatóak, amelyek a jogsértés mielőbbi megszüntetését szolgálják, és amelyekre vonatkozó bizonyítási eljárás - a felróhatóságtól független alkalmazhatóság okán is - egy gyors, soron kívüli eljárásban lefolytatható. Ugyanakkor ezen különleges eljárásnak a lefolytatása nem akadálya annak, hogy a személyiségi jogok megsértése miatt alkalmazható egyéb - a Ptk. szerinti - szankciók iránt a sérelmet szenvedett fél külön pert indítson az általános eljárási szabályok szerint. Az eljárás mielőbbi befejezhetősége érdekében a képmáshoz és a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránt indított keresetet más keresettel összekapcsolni vagy egyesíteni nem lehet.

A Pp. Javaslat szerinti, új 346/C-346/E. §-a a jogsértésre történő gyors reagálás és szankcionálhatóság, valamint a perhatékonyság érdekében rögzített speciális szabályokat tartalmazza. A Javaslat soron kívüli eljárást ír elő, rögzíti, hogy a tárgyalást a keresetlevél benyújtásától számított nyolcadik napra kell kitűzni, továbbá a tárgyalást csak kivételesen lehet elhalasztani, akkor, ha ezt valamely fél kéri és valószínűsíti az általa felajánlott bizonyítás eredményességét. A másodfokú bíróság a fellebbezést legkésőbb az iratok beérkezésétől számított nyolc napon belül köteles tárgyalni. A perben igazolásnak, viszontkeresetnek, szünetelésnek nincs helye. A Javaslat a bizonyítás megkönnyítése és a per mielőbbi lezárhatósága érdekében egyértelműen rögzíti a bizonyítási teher alakulását, eszerint az új különleges eljárásban - a Pp. 164. § (1) bekezdésének megfelelően - a felperesnek azt kell bizonyítani, hogy a képmás, illetve a hangfelvétel elkészítésére, illetve felhasználására sor került; és azt az alperesnek, azaz a felvétel elkészítőjének vagy felhasználójának kell bizonyítani, hogy az érintett a képmás és hangfelvétel elkészítéséhez a hozzájárulását megadta.

A Pp. Javaslat szerinti, új 346/F. §-a egyértelművé teszi, hogy amennyiben a sérelmet szenvedett fél a hangfelvételhez való jog érvényesítése iránti per indításának lehetőségével nem él, úgy az általános szabályoknak megfelelően indíthat pert, amire a Ptk. 2:51. § (1) bekezdése szerint az elévülési időn belül van lehetősége.

A 3. §-hoz

A § hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

Tartalomjegyzék