A Debreceni Ítélőtábla Gf.30395/2017/4. számú határozata megbízási díj tárgyában. Bírók: Drexlerné dr. Karcub Edit, Dzsula Marianna, Szűcs Lajos

Gf.IV.30.395/2017/4.

A Debreceni Ítélőtábla a dr. Tóth T. Zoltán Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME., ügyintéző: dr. Tóth T. Zoltán ügyvéd) által képviselt FELPERES NEVE (FELPERES CÍME.) felperesnek -, a Miskolci 7. sz. Ügyvédi Iroda (FÉL CÍME., ügyintéző: dr. Polgáry Gyula ügyvéd) által képviselt ALPERES NEVE (ALPERES CÍME.) alperes ellen 79 972 Ft megbízási díj megfizetése iránt indított perében a Miskolci Törvényszék 2017. április 28. napján meghozott 25.G.40.186/2016/18. számú ítélete ellen az alperes részéről 21. sorszámon előterjesztett fellebbezés alapján indult másodfokú eljárásban - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t:

Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 15 napon belül 6350 (Hatezer-háromszázötven) Ft másodfokú perköltséget.

Ez ellen az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek.

I n d o k o l á s

Az elsőfokú bíróság az ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 79 972 Ft-ot és annak 2015. december 18. napjától a kifizetés napjáig járó "A Polgári Törvénykönyvről" szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:155. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékű késedelmi kamatát, valamint 163 900 Ft perköltséget, az alperes beszámítási kifogását pedig elutasította.

Az ítélet indokolásában megállapított tényállás szerint az alperes e-mailen küldött megrendelése és a felperes ugyancsak e-mailen küldött visszaigazolása alapján 2015. augusztus 31. napján a felek között szállítmányozási szerződés jött létre, amelyben az alperes egy paletta, 225 kg súlyú árunak, az VÁROS-ból a TELEPHELY-ére történő szállításával bízta meg a felperest, 200 euró + áfa "fuvardíj" ellenében.

A felperes a fuvarfeladat teljesítésével a KFT.-t bízta meg, amely gazdasági társaság 2015. februárjától kezdődően már több alkalommal sikeresen teljesítette a tőle kapott fuvarmegbízásokat.

A fuvarozást végző KFT. a megrendelt árut 2015. szeptember 2. napján az alperes telephelyére leszállította. A lepakolás során az alperes dolgozói megállapították, hogy az áru - egy ún. lépcsőjáró berendezés - sérülten érkezett, mivel az alatta lévő raklap eltört és a berendezés az oldalára borult.

Az ekkor felvett jegyzőkönyvben - egyebek mellett - rögzítésre került, hogy az alperes az áru sérüléséből származó kárigényét érvényesíteni kívánja a szállítmányozást végző felperessel szemben.

2015. szeptember 10. napján a felperes és az alperes képviselői, továbbá E.J. felvonó- és emelőgép szakértő az alperes telephelyén helyszíni szemlét tartottak, amelynek során megtekintették a sérült berendezést, a szakértő pedig vállalta, hogy egy héten belül megküldi az alperesnek az általa elkészített szakvéleményt.

A fuvarozást végző KFT. a perbeli árukárral kapcsolatos kárigényét 2015. szeptember 9. napján bejelentette a felelősség-biztosítójához, amellyel összefüggésben a biztosító a 2015. szeptember 10-én keltezett levelében további iratok - többek között a szakszerviz kárfelmérési jegyzőkönyve - benyújtására hívta fel.

A biztosító felhívását a felperes továbbította az alperesnek, aki a 2015. szeptember 23-án keltezett leveléhez egyrészt mellékelte a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy más biztosítási szerződés alapján nem élt kárigénnyel, másrészt csatolta a káreseménnyel összefüggésben rendelkezésére álló iratokat (CMR fuvarlevél, a gépkocsivezető meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, a megsérült lépcsőjáró berendezés számlája, a káreseménnyel kapcsolatosan keletkezett levelek).

A felperes 2015. november 17-én bruttó 79 972 Ft összegű számlát állított ki az alperes felé a VÁROS-TELEPHELY viszonylatban teljesített fuvarozás EU közösségi fuvardíjáról, amely számlát az alperes teljesítetlenül visszaküldött a felperesnek.

Ezt követően a felperes több alkalommal felszólította az alperest a részére ismételten megküldött, 79 972 Ft összegű számla kiegyenlítésére, azonban az alperes a felszólításoknak nem tett eleget.

Az elsőfokú bíróság tényállásként állapította meg továbbá, hogy E.J. felvonó- és emelőgép szakértő a 2016. november 4. napján elkészített szakvéleményében megállapította, hogy a gyártó a lépcsőjárót megfelelően rögzítette a raklapon és szakszerűen csomagolta.

Megállapította továbbá, hogy a tehergépkocsi platóján a berendezés azért borulhatott fel, mert az elmozdulás és felborulás ellen megfelelő segédeszközzel nem volt rögzítve a teherautóhoz. Ezért a szakértő megállapította, hogy az okozott kárért a szállító felelős, továbbá, hogy az összetört berendezést - gazdaságosan - nem lehet javítani.

A felperes a keresetében 79 972 Ft megbízási díj és járulékai megfizetésére kérte az alperest kötelezni.

Előadta, hogy a felek között szállítmányozási szerződés jött létre, amellyel összefüggésben szerződésszegést nem követett el, ezért az alperes köteles a szerződésben kikötött megbízási díjat részére megfizetni.

Állította, hogy a fuvarozást végző KFT. kiválasztása során a tőle elvárható gondossággal járt el, mulasztás etekintetben sem terheli. Erre tekintettel pedig az alperes a fuvarozással összefüggésben keletkezett esetleges kárigényét közvetlenül a fuvarozóval vagy a feladóval szemben érvényesítheti.

Az alperes a felperes keresetének az elutasítását kérte.

Álláspontja szerint a felek között nem szállítmányozási, hanem fuvarozási szerződés jött létre, amelyre tekintettel a fuvarozott áru sérüléséből származó kárigényét jogszerűen érvényesítheti a felperessel szemben.

A kára összegét a lépcsőjáró berendezés vételárának megfelelő összegben (3900 euró) jelölte meg és azt kérte a felperes követelésébe beszámítani a Ptk. 6:142. §-ában foglaltak alapján.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét megalapozottnak, az alperes beszámítási kifogását pedig alaptalannak találta.

Az iratokhoz csatolt fuvarmegbízás és annak a felperes részéről történt visszaigazolása, valamint a felek között a szerződéskötést megelőzően folytatott elektronikus levezés tartalma alapján megállapította, hogy közöttük a Ptk. 6:302. §-ában szabályozott szállítmányozási szerződés jött létre.

A Ptk. 6:307. §-ában foglaltak szerint pedig a szállítmányozó a fuvarozás körében bekövetkezett kárért fuvarozó módjára csak akkor felel, ha a küldeményt mások küldeményével együtt, azonos fuvarozási eszközzel továbbíttatta és a kár ezen okból keletkezett, vagy a birtokában lévő küldemény elvész vagy károsodik.

Mivel az adott esetben ezeknek a feltételeknek a fennállását az alperes nem is állította, a felperes - mint szállítmányozó - felelősségét az általános szabályok alapján kellett vizsgálni, tehát azt, hogy a fuvarozó kiválasztása során a felperes a tőle, mint szakcégtől elvárható gondossággal járt-e el, továbbá, hogy a fuvarozóval szembeni igényérvényesítés tekintetében terheli-e mulasztás.

Ezzel összefüggésben pedig az elsőfokú bíróság a felperes által csatolt okiratok alapján azt állapította meg, a felperes igazolta, hogy a perbeli fuvarfeladattal megbízott KFT. korábban több fuvarmegbízást is sikeresen teljesített, amelyből azt a következtetést vonta le, hogy a felperes a fuvarozó kiválasztása során úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben tőle elvárható volt.