A Legfelsőbb Bíróság Pfv.21591/2008/6. számú határozata sajtó-helyreigazítás tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 130. §, 343. §] Bírók: Kovács Zsuzsanna, Mészáros Mátyás, Völgyesi Lászlóné

Pfv.IV.21.591/2008/6.szám

A Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága a dr. Szűcs Tamás ügyvéd által képviselt lakos felperesnek a Neiger és Társa Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Neiger M. Tibor ügyvéd) által képviselt .. Kft. által kiadott .. című lap Szerkesztősége alperes ellen sajtó-helyreigazítás iránt a Komárom-Esztergom Megyei Bíróság előtt 13.P.20.498/2008. számon megindult és a Győri Ítélőtábla Pf.I.20.216/2008/3. számú jogerős ítéletével befejezett perében a felperes által 9. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem és az alperes által Pfv.IV.21.591/2008/3. szám alatt benyújtott csatlakozó felülvizsgálati kérelem folytán - tárgyaláson kívül - meghozta a következő

í t é l e t e t :

A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartja.

A felülvizsgálati eljárás során felmerült költségeiket a felek maguk viselik.

A felperes 36.000 (Harminchatezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket, az alperes 2.000 (Kettőezer) forint csatlakozó felülvizsgálati eljárási illetéket köteles külön felhívásra az államnak megfizetni.

Ez ellen az ítélet ellen jogorvoslatnak nincs helye.

I n d o k o l á s :

A jogerős ítélet által megállapított tényállás szerint az alperes által kiadott .. című hetilap 2008. március 21-i számában "Sikkasztással gyanúsítják a .. Frakció-vezetőjét" címmel és "A nyomozás anyagát a városi ügyészségre küldték át vádemelési javaslattal" alcímmel jelent meg közlemény a felperessel szemben folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatban. A felperes még ugyanaznap helyreigazítási kérelemmel élt az "alperes" felé, állítva, hogy a cikk egyes állításai nem felelnek meg a valóságnak, kérte a lap következő számában ezek közlését és visszavonását. Az "alperes" a 2008. április 1-jei keltű válaszlevelében arra hivatkozott, hogy a cikk sérelmezett részét a Magyar Távirati Iroda és az Országos Sajtószolgálat közleményéből idézte, egyben felhívta a felperes figyelmét arra, hogy a helyreigazítás szövegének megfogalmazása a sértett fél feladata. Ezt követően a felperes a 2008. április 8-i levelében a következő szöveg helyreigazításként való közzétételét kérte: "Lapunk 2008. március 21-én megjelent számában a Sikkasztással gyanúsítják a .. című cikkben nem felelt meg a valóságnak az, hogy .. a Nemzeti Civil Alapprogram Regionális Kollégiumának elnökeként részt vett a civil egyesületek támogatásáról szóló döntésekben, ezek között szerepelt az a .. is, amelynek a vezetője szintén ő volt.' A valóság ezzel szemben az, hogy sem a nyomozóhatóság által megfogalmazott gyanúsítás, sem az azt megelőző nyomozati eljárás olyan körülményt, amely szerint .. az NCA Regionális Kollégiumának elnökeként részt vett volna olyan egyesület támogatására vonatkozó döntésben, amelynek ő az elnöke volt, nem tárt fel, ilyen adat az eljárás során nem merült fel. Fenti cikkünkben nem felel meg továbbá a valóságnak az sem, hogy 'A szervezet többször kapott sokmilliós támogatást, amelyből 7,5 millió forintot .. a rendőrség gyanúsítása szerint saját, illetve egy hozzátartozója nevére szóló nagy értékű befektetési alapú életbiztosítás finanszírozására fordított.' A valóság ezzel szemben az, hogy a nyomozás nem tárt fel olyan körülményt, mely szerint .. támogatásként elnyert összeget fektetett volna be. Az érintett ..-tól és olvasóinktól a történtekért ezúton elnézést kérünk." A felperes által megfogalmazott helyreigazító közleményt az alperes a lap 2008. április 11-i számában annak előrebocsátásával tette közzé, hogy "Szerkesztőségünk a következő helyreigazítási kérelmet kapta:". Az ezt követően idézőjelbe tett közlemény után zárójelben a következő közlés szerepelt: "A kifogásolt szövegrészt az Országos Sajtószolgálattól szó szerint idéztük a 2008. március 21-én megjelent írásban, a szerk.".

A felperes keresetében annak megállapítását kérte, hogy az alperes a közzétett helyreigazító közleménnyel a helyreigazítási kötelezettségének nem tett eleget. Kérte az alperesnek az általa megfogalmazott helyreigazító közlemény változtatás és megjegyzés nélkül való közlésére kötelezését. Az alperes a kereset elutasítását kérte.

Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította és kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 25.000 forint perköltséget. Megállapította, hogy az alperes a Ptk. 79. § (1) bekezdésben és a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiumának 15. számú állásfoglalásában foglaltaknak megfelelően tett eleget a helyreigazítási kötelezettségének. Ezért indokolatlan a helyreigazító nyilatkozat ismételt közlése.

Az ítélet ellen előterjesztett fellebbezésében a felperes az elsőfokú ítélet megváltoztatását és a keresetének való helytadást kért. Az alperes csatlakozó fellebbezésében a javára megítélt elsőfokú perköltség összegének felemelését kérte.

A másodfokú bíróság ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. Kötelezte a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperes részére 12.000 forint másodfokú perköltséget és az államnak külön felhívásra 24.000 forint le nem rótt fellebbezési eljárási illetéket. A jogerős ítélet indokolása szerint a sajtótörvény rendelkezései értelmében a kiadó ugyan sajtószervnek minősül és az őt terhelő kötelezettség tekintetében felelősséggel tartozik, a Pp. 343. § (1) bekezdés alapján azonban a sajtó-helyreigazítási eljárás során csak az időszaki lap szerkesztősége perelhető. Megállapította, hogy miután az alperes kiadója és nem szerkesztője az .. című hetilapnak, a felek között perjogilag nem áll fenn jogviszony. A nem megfelelő alperes perlése miatt pedig a jogi képviselettel eljáró felperes tekintetében az elsőfokú bíróságnak a Pp. 7. § (2) bekezdése alapján kioktatási kötelezettsége nem volt. Az alperesnek a megállapított elsőfokú perköltség összegét támadó csatlakozó fellebbezését alaptalannak találta, megállapítva, hogy az általa igényelt magasabb összegű perköltséget a fél és a jogi képviselő között létrejött megbízási szerződéssel nem igazolta. Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság ítéletét - eltérő indokok alapján - helybenhagyta. Az alperes részére az általa igényelt és a másodfokú eljárásban csatolt megállapodásban kikötött díj összegénél - a pertárgyértékre és a kifejtett ügyvédi munkára figyelemmel - mérlegeléssel alacsonyabb összegben állapította meg a másodfokú perköltség összegét.

A felperes a jogerős ítélet ellen előterjesztett felülvizsgálati kérelmében annak hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását indítványozta. Felülvizsgálati álláspontja szerint a másodfokú bíróság a Pp. 7. § (2) bekezdésben és a 130. § (1) bekezdés g) pontban foglaltak megsértésével hozta meg határozatát. A nem megfelelő alperes perlése esetén ugyanis csak akkor van helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélkül történő elutasításának, illetőleg a per megszüntetésének, ha azt megelőzőleg a felperes a megfelelő személyt felhívás ellenére nem vonta perbe. Az elsőfokú bíróság azonban erre őt nem hívta fel. Tévesen alkalmazta a másodfokú bíróság a Pp. 7. § (2) bekezdésben foglaltakat is, amely nem vonatkoztatható a bíróságnak a nyilatkozattételre, illetőleg a megfelelő jogcselekmények végzésére történő felhívási kötelezettségére.