A Budakörnyéki Járásbíróság P.21071/2011/9. számú határozata. [1952. évi III. törvény (Pp.) 78. §, 164. §, 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 198. §, 200. §, 207. §, 246. §, 315. §, 318. §, 339. §, 474. §]

Kapcsolódó határozatok:

Budapest Környéki Törvényszék G.21071/2011/9., *Budakörnyéki Járásbíróság P.21071/2011/9.*, Budapest Környéki Törvényszék Pf.23842/2012/7., Budapest Környéki Törvényszék Pf.23842/2012/9., Kúria Pfv.21110/2013/6. (BH+ 2014.11.490)

***********

A Bíróság a felperes neve felperesnek

a alperes neve alperes ellen

iránt indított perében meghozta az alábbi

ítéletet

A bíróság a felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek perköltséget, ami ügyvédi munkadíj.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezéssel lehet élni, amelyet a Törvényszékhez címezve, de a Bírósághoz benyújtva kell írásban három példányban benyújtani.

Felhívja a bíróság a felek figyelmét, hogy ha a fellebbezés csak az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, a fellebbezést a másodfokú bíróság tárgyaláson kívül bírálja el. Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésére, a perköltség viselésére vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, valamint a fellebbezés csak az indokolás ellen irányul, a másodfokú bíróság tárgyalást csak kifejezett kérelemre tart, ennek hiányában a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálja el.

A felek a fellebbezési határidő lejárta előtt közösen kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívüli elbírálását.

Abban az esetben, ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a 200.000,- Ft-ot vagy ha a fellebbezésben vitatott érték nem haladja meg a kereseti kérelemben megjelölt követelés tíz %-át, úgy fellebbezni csak az elsőfokú eljárás lényeges szabályainak megsértésére, vagy az ügy érdemi elbírálásának alapjául szolgáló jogszabály téves alkalmazására hivatkozással lehet. Ilyen hivatkozás hiányában a fellebbezést a másodfokú bíróság hivatalból elutasítja.

A másodfokú bíróság az ügy érdemében tárgyaláson kívül határoz, a felek bármelyikének kérelmére azonban tárgyalást tart. A tárgyalás tartását a fellebbező fél a fellebbezésben kérheti.

Indokolás

A bíróság a tárgyalások anyaga, a lefolytatott bizonyítási eljárás, a peres felek nyilatkozatai, tanúk vallomása, valamint a becsatolt okirati bizonyítékok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A felperes, mint megbízó és az alperes, mint megbízott között napján megbízási szerződés jött létre. A szerződés tárgya a felperes által előállított termékenyítő anyag - bika sperma - egyéni vállalkozó alperes általi forgalmazása volt.

A szerződés részletesen tartalmazta a felek jogait és kötelezettségeit, a fizetési feltételeket.

A szerződés pontja a következőképpen szól:

" A megbízott feltétlen kártérítési felelősséget vállal azért, hogy a jelen szerződés hatálya alatt kizárólag a megbízó nevében végez, illetve jelen szerződés megszűnésétől számított két évig nem végez sem közvetlenül, sem pedig közvetve a jelen szerződésben rögzített, a megbízó tevékenységi körébe tartozó termékenyítőanyag forgalmazási tevékenységet, illetve az azzal kapcsolatos ügynöki tevékenységet.

A fentiek megszegése esetén a megbízó kötbért, illetve jelen megbízás megszűnése után átalány-kártérítést köteles a megbízó ez irányú felhívásától számított 15 napon belül a megbízó részére megfizetni.".

A megbízási jogviszony a felek között megszűnt.

A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest tőke és ennek napjától a kifizetés napjáig járó Ptk. 301/A. szerinti törvényes késedelmi kamata, valamint perköltség megfizetésére.

Keresetének jogalapjaként a Ptk. 318. § (1) bekezdését és a Ptk. 246. §-át jelölte meg. Arra hivatkozott, hogy a megbízási szerződés pontjában foglalt kötelezettségét az alperes megszegte, ezért az ott meghatározott jogkövetkezményeket az alperes viselni köteles.

Előadta, hogy a szerződés hatálya alatt, a szerződésben meghatározott ügynöki tevékenységet az alperes egyéni vállalkozása keretében élettársával közösen végezte. A gyakorlatban ez azt jelentette, hogy az üzleti partnerekhez ténylegesen élettársa járt ki és a tevékenység végzéséhez szükséges felperes székhelyén megtartott egyeztetéseken is részt vett, valamint a forgalmazásra kerülő szaporítóanyag és egyéb anyag felperestől történő elszállítását is ő végezte.

Alperessel a szerződéses kapcsolat megszűnt. A szerződés megszűnését követően jutott a felperes tudomására, hogy az alperes és élettársa - a szerződésben vállalt korlátozó rendelkezés ellenére - tovább folytatta ugyanazt a tevékenységet, melyet a felperesnél végeztek. Továbbra is szaporítóanyag forgalmazással foglalkoznak, csak most már nem a felperes részére, hanem a Kft. részére.

Alperes és élettársa - tagságával - még a szerződéses kapcsolat fennállása alatt megalapította a Kft-t, melynek fő tevékenységi köréből (állattenyésztési szolgáltatás), valamint a társaság nevéből egyértelműen következtetni lehet, hogy a társaság a felperesnél is végzett szaporítóanyag forgalmazás céljából alakult.

A Kft. internetes honlapján a társaság forgalmazóiról közzé tett listából megállapítható, hogy alperes élettársa a társaság egyik kizárólagos forgalmazója.

Felperes arra hivatkozott, hogy mivel a Kft. tevékenysége azonos a felperes tevékenységével, ugyancsak szaporítóanyag forgalmazásával foglalkozik, így egyértelműen megállapítható, hogy az alperes megszegte a perbeli szerződés pontját, melyben vállalta, hogy a szerződés megszűnését követő két évig nem végez sem közvetlenül, sem közvetve a szerződésben rögzített, a megbízó felperes tevékenységi körébe tartozó termékenyítőanyag forgalmazási tevékenységet.

Az alperes a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte.

Arra hivatkozott, hogy a kereset jogilag megalapozatlan. Álláspontja szerint a felperesnek nem tartozik, mert a perbeli megbízási szerződés pontjában foglalt versenytilalmi megállapodást nem szegte meg.