A Fővárosi Ítélőtábla Gf.40253/2019/4. számú határozata vállalkozói díjkövetelés tárgyában. [1952. évi III. törvény (Pp.) 182. §, (3) bek., 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 402. §, (1) bek.] Bírók: Balsai Csaba Zoltán, Buglyó Gabriella Éva, Sándor Ottó

Kapcsolódó határozatok:

Fővárosi Törvényszék G.41008/2012/17., Fővárosi Ítélőtábla Gf.40806/2013/4., Kúria Pfv.20056/2015/5. (BH 2015.10.281), Fővárosi Törvényszék G.42161/2015/3., Fővárosi Törvényszék G.42161/2015/65., *Fővárosi Ítélőtábla Gf.40253/2019/4.*

***********

Fővárosi Ítélőtábla

14.Gf.40.253/2019/4/II.

A Fővárosi Ítélőtábla a Dr. Buglos Katalin Ügyvédi Iroda által képviselt felperesnek a Kazai Ügyvédi Iroda által képviselt alperes ellen vállalkozói díj megfizetése iránt indított perében a Fővárosi Törvényszék 2018. március 1. napján kelt 12.G.42.161/2015/65. számú ítélete ellen az alperes által előterjesztett fellebbezés folytán indult másodfokú eljárásban meghozta az alábbi

í t é l e t e t:

A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését helybenhagyja.

Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 500.000 (ötszázezer) forint + áfa ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltséget. A le nem rótt 2.500.000 (kétmillió-ötszázezer) forint fellebbezési illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye.

I n d o k l á s

1.

A felperes módosított keresetében vállalkozói díj címén 68.131.789 forint és 2009. december 2-tól a régi Ptk. 301/A. §-ában meghatározott mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kérte az alperest kötelezni, amelyből 13.810.528 forintot az általa végzett pótmunka díjaként jelölt meg, és levonta a nem teljesített munkarészre eső összeget.

2.

Az alperes a kereset elutasítását kérte, mivel a felperes követelésével szemben 54.321.261 forint késedelmi kötbér és 1.521.261 forint közműszolgáltatási díj beszámításával a tartozását rendezte. Előadta, hogy a felperes a 2008. március 14-ére módosított véghatáridőhöz képest az átadás-átvételi eljárás 2008. május 20-i befejezésével 66 nap késedelembe esett, amely időtartamra 800.000 forint/nap összegben a szerződés szerint késedelmi kötbér fizetésére köteles, így a vállalkozói díjat jogosult volt visszatartani.

A felperes a beszámítási kifogást nem fogadta el. Arra hivatkozott, hogy a készre jelentés és a műszaki átadás-átvételi eljárás befejezése közötti időtartam nem vehető figyelembe, így késedelme csak 2008. április 29-éig, mindössze 45 napra állhat fenn. Állítása szerint azonban e késedelem sem neki felróható, mivel azt a hatósági engedélyezési eljárás elhúzódása, a munkaterület átadásának késedelme, a tervezői előkészítés hiányossága, a közműdíjak befizetésének késedelme és az elrendelt pótmunkák időigényessége eredményezte, melyek mind az alperes érdekkörében merültek fel.

3.

Az elsőfokú bíróság 12.G.41.008/2112/17. szám alatti, a keresetnek teljes egészében helyt adó döntését a Fővárosi Ítélőtábla helybenhagyta. A jogerős ítéletet a Kúria a felülvizsgálati eljárásban részítéletével akként változtatta meg, hogy a kereseti kérelem vonatkozásában az elsőfokú bíróság ítéletét hatályában fenntartotta, míg a beszámítási kifogás és a perköltség tekintetében a jogerős ítéletet az elsőfokú ítéletre is kiterjedően hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította.

4.

A beszámítási kifogás körében megismételt eljárás eredményeként az elsőfokú bíróság ítéletével a korábbi ítéletét akként módosította, hogy az alperest 66.610.528 forint és 2009. december 2-tól a kifizetés napjáig járó, a régi Ptk. 301/A. §-ának megfelelő mértékű késedelmi kamatai megfizetésére kötelezte, míg ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Kötelezte az alperest 5.587.765 forint perköltség megfizetésére a felperesnek, míg a felperest az állam javára 153.870 forintban marasztalta azzal, hogy a fennmaradó 6.746.130 forint eljárási illetéket az állam viseli.

4.1.

Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes mint vállalkozó és a ... Közalapítvány (a továbbiakban: alperesi jogelőd) mint megrendelő között 2007. március 19-én építési szerződés jött létre a szentendrei Régi Művésztelep (....) épületének átépítése és felújítása tárgyában, melyet a felperes 275.428.354 forint vállalkozási díj ellenében 2007. november 30-i határidőre vállalt teljesíteni. A szerződés megkötését követően a munkaterület átadására késedelmesen került sor. A szerződés szerint az alperes érdekkörébe tartozó feladat volt a gázterv beszerzése, a gáz bekötése, illetőleg a közműfejlesztési hozzájárulás fizetése. Szintén alperes feladatát képezte a külső szennyvízvezeték, valamint a szikkasztóárok nyomvonalának kijelölése és a telekkel szomszédos kerítés rendezési terve kapcsán a tervszolgáltatás. Alperes mindezen kötelezettségei teljesítésével késedelembe esett. A felek a szerződést a felmerült műszaki problémák miatt 2007. október 11-én módosították és a kivitelezés befejezési határidejét 2008. március 14-ében, a kikötött kötbért 800.000 Ft/nap - legfeljebb a teljes vállalkozási díj 20 %-os - mértékében határozták meg. A teljesítési határidő módosításánál figyelemmel voltak a munkaterület átadásának késedelmére, valamint arra a körülményre, hogy a meglévő kút, illetve a munkaterületen folyó vízér problémája a kivitelezést késleltette. A kivitelezés tartama alatt az alperes 2008. március 14-től 2008. május 20-ig terjedő időszakra a közműszolgáltatás díjaként 1.521.261 forintot fizetett meg a szolgáltató részére. A felperes 2008. április 18-én készre jelentette a munkákat, a műszaki átadás-átvételi eljárás 2008. április 29-től 2008. május 20-ig tartott, de az arról készült jegyzőkönyv csak 2008. szeptember 3-án készült el. A felek között vitás volt a tételesen elszámolandó pótmunkák értéke. A felperes szerződéses feladatából 11.332.795 forint értékű munkát nem végzett el, 43 tételben összesen 22.381.217 forint értékben azonban pótmunkát teljesített. Az alperes a felperes vállalkozási díját 68.131.789 forint összegben nem egyenlítette ki, ebből 54.321.261 forint volt a szerződésben kikötött műszaki teljesítés ki nem fizetett díja, 11.048.422 forint pedig a pótmunkák ellenértéke az elmaradt munkarészek levonása után. A felperes kérelmére közjegyzői nemperes eljárás indult, amelyben a közjegyző szakértőt rendelt ki a felperes teljesítésének meghatározására.

4.2.

Az ítélet jogi indokolásában kifejtettek szerint nem volt vitatott az eljárásban, hogy a felek között a régi Ptk. 402. § (1) bekezdése szerinti vállalkozási, építési szerződés jött létre és a felperes ez alapján 54.321.261 forint vállalkozói díjra lenne jogosult, továbbá, hogy a felperes késedelembe esett. Késedelmét 45 napos időtartamban nem vitatta, azonban állítása szerint az teljes mértékben kimentett, ezért az elsőfokú bíróság az objektív és a szubjektív késedelem mértékét vizsgálta. Megállapította, hogy a szerződés 3. pontja értelmében, mivel a felek a kivitelezés befejezésének időpontját az átadás-átvétel sikeres lezárásának napjában határozták meg az objektív késedelem 66 nap időtartamban 2008. május 20-ig fennáll. A szubjektív késedelem körében a tanúvallomások értékelése alapján arra a következtetésre jutott, hogy a felperes a 2007. október 11-i szerződésmódosításkor fennálló körülményekre alappal nem hivatkozhat, így nem vehető figyelembe a munkaterület átadásának hiánya. A többször kiegészített szakértői véleményt a késedelem kimentése tekintetében az ítélet alapjaként fogadta el. Kifejtette, hogy a szakértő 2018. február 5-én érkezett válaszával egyértelműsítette a 2017. január 30-án kelt kiegészítő szakértői véleményében foglaltakat, amely szerint a módosított határidőhöz képest történt késedelemből 115 napnyi időtartam kimenthető, ami azt jelenti, hogy a felperes neki felróható okból nem esett késedelembe, sőt a késleltető körülményekhez képest 49 nappal hamarabb fejezte be a munkát. A szakértői vélemény 5. számú mellékletéhez tartozó 2-es számú táblázatot fogadta el, amely a pótmunkákat és a további késedelmet kimentő körülmények értékelését tartalmazza, és ennek alapján megállapította, hogy a szikkasztó árok és szennyvízcsatorna nyomvonalainak tisztázatlanságából eredő, a megrendelőnek felróható késedelem időtartama 23,43 nap, a kavicsbeton, cement-esztrich technológia és az ebből eredő döntési időből fakadó késedelem további 6,02 nap, a gázterv módosításából, a közmű hozzájárulás befizetésének késedelméből, a gázbekötésből, a mérő szereléséből, illetőleg a gáztervek késedelméből további 22 nap minősül kimentettnek, továbbá a telekhatáron lévő kerítés rendezési terve, az ebből eredő egyeztetés miatt 4,62 nap fel nem róható többlet időtartam merült fel. Ehhez képest a fennmaradó késedelem, 58,98 munkanap a felmerült pótmunkák időigényessége által tekintendő kimentettnek. Utalt arra, hogy a szakértő által megállapított 97,28 napnyi kimentett időtartam önmagában elégséges a 66 napos, alperes által hivatkozott késedelem kimentéséhez, valamint értékelte, hogy a szakértő egyidejűségi korrekciós tényezőt alkalmazott, azaz a késedelem időtartamát nem egyszerű összeadással határozta meg, hanem figyelembe vette a kiesett, elmaradt munka időigényességét is a korrekció során, és kalkulált a humán erőforrás felhasználásának lehetőségeivel is. A szakértő erre tekintettel a szomszéd kerítés rendezési terve kapcsán a többi késedelmes időszakkal való egybeesés folytán kimenthető késedelmes időtartamot nem számolt fel.