A Kúria Kfv.37398/2015/11. számú precedensképes határozata közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata (KÖZBESZERZÉSI ügyben hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata) tárgyában. [2004. évi CXL. törvény (Ket.) 37. §, 2011. évi CVIII. törvény (Kbt.) 69. §] Bírók: Kárpáti Zoltán, Kovács Ákos, Kovács András

A határozat elvi tartalma:

Az ajánlati ár aránytalanul alacsony volta nem vizsgálható, ha az a becsült értéket meghaladja, és a versenytárs ajánlattevő ajánlati árától minimálisan, pár százalékos mértékben tér el, feltéve, hogy az ajánlati árra vonatkozó további önálló értékelés tárgyát képező alszempontok nem kerültek meghatározásra. A kérelmi elemek számát azok tartalma alapján kell meghatározni.

***********

A KÚRIA

mint felülvizsgálati bíróság

Kfv.III.37.398/2015/11.szám

A Kúria a dr. Lovász Éva ügyvéd által képviselt (...) felperesnek a (...) jogtanácsos által képviselt Közbeszerzési Hatóság Közbeszerzési Döntőbizottság alperes ellen közbeszerzési ügyben hozott közigazgatási határozat felülvizsgálata iránt indult perében - amely perbe az alperes pernyertességének előmozdítása érdekében a (...) jogtanácsos által képviselt (...) és a dr. Varga Dóra Katalin ügyvéd által képviselt (...) beavatkozott - a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2015. február 3. napján kelt 4.K.27.202/2014/25. számú jogerős ítélete ellen a felperes által 27. sorszám alatt benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán az alulírott napon megtartott nyilvános tárgyaláson meghozta az alábbi

ítéletet:

A Kúria a Tatabányai Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 4.K.27.202/2014/25. számú ítéletét hatályon kívül helyezi és az alperes D.59/45/2014. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az ajánlatkérő megsértette a II. r. kérelmező (felperes) 2., 3., 4., 8. kérelmi eleme alapján a Kbt. 69. § (1) és (2) bekezdését és erre tekintettel a Kúria az ajánlatkérői lezáró döntés 10. pontjának 1. alpontját is megsemmisíti. A Kúria a határozat egyéb érdemi rendelkezéseit nem érinti.

A Kúria a Közbeszerzési Hatóság Titkársága által felperesnek visszatérítendő 13.987.500 (tizenhárommillió-kilencszáznyolcvanhétezer-ötszáz) forint igazgatási szolgáltatási díjat 27.975.000 (huszonhétmillió-kilencszázhetvenötezer) forintra emeli.

A Kúria kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 100.000 (százezer) forint együttes felülvizsgálati és perköltséget.

Kötelezi az I. és II. r. alperesi beavatkozókat, hogy 15 napon belül fizessenek meg a felperesnek külön-külön 30.000-30.000 (harmincezer-harmincezer) forint perköltséget.

A felperes által le nem rótt 30.000 (harmincezer) forint kereseti és 70.000 (hetvenezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli.

Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak helye nincs.

Indokolás

Az alperes a 2014. március 31-én kelt D.59/45/2014. számú határozatával a H. Kft. mint I.r. kérelmező, a felperes mint II.r. kérelmező és a M. Kft. III.r. kérelmező által az E. Kft. ajánlatkérő "Fővállalkozási szerződés: Az Extreme Light Infrastructure Attosecond Light Pulse Source (ELI-ALPS) kutatási nagyberendezésnek helyet adó és az Új Széchenyi Terv keretében megvalósuló kutatóközpont, valamint a beruházással érintett telkeken belüli és kívüli közműhálózat és belső úthálózat építési- és kivitelezési és szerelési munkáinak elvégzése a dokumentációban foglaltak szerint" tárgyú közbeszerzési eljárása és Tímár László kérelmezett ellen folyamatban levő jogorvoslati eljárásban a jogorvoslati kérelmeknek részben helyt adott, és megállapította, hogy az ajánlatkérő megsértette az I.r. kérelmező 2. kérelmi eleme alapján a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) 2. § (3) bekezdését, a II.r. kérelmező 5. kérelmi eleme alapján a Kbt. 78. § (1) bekezdését, az I.r. kérelmező 3. kérelmi eleme alapján a II.r. kérelmező - III.r. kérelmezővel közös - 6. kérelmi eleme alapján a Kbt. 56. § (1) bekezdés j) pontjára figyelemmel, a Kbt. 75. § (1) bekezdés b) pontjára és 74. § (1) bekezdés c) pontjára tekintettel a Kbt. 63. § (3) bekezdését, ezért megsemmisítette az ajánlatkérő 2014. február 17-i eljárást lezáró döntése 10. pontja - a II.r. kérelmező ajánlata érvénytelensége indokának - 2. és 3. alpontját. Ezt meghaladóan a II.r. kérelmező jogorvoslati kérelmét elutasította. Az I.r. kérelmező 1. és 4. kérelmi eleme vonatkozásában a jogorvoslati eljárást megszüntette. Az ajánlatkérőt 4 millió forint pénzbírság megfizetésére kötelezte. Kötelezte az ajánlat kérőt, hogy fizessen meg az I.r. kérelmező részére 133.334 forint igazgatási szolgáltatási díjat, 500.000 forint + áfa ügyvédi munkadíjat, és 100.000 forint + áfa összegű eljárási költséget, továbbá a II.r. kérelmező részére 75.000 forint igazgatási szolgáltatási díjat, és 110.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjat. Felhívta a Döntőbizottság a Közbeszerzési Hatóság Titkárságát, hogy az I.r. kérelmező részére 16.533.332 forintot, a II.r. kérelmező részére pedig 13.987.500 forintot térítsen vissza.

A felperes keresetében az alperes határozatának felülvizsgálatát és a Kbt. 160. § (3) bekezdése alapján akként történő megváltoztatását kérte, hogy a bíróság alkalmazza a Kbt. 152. § (3) bekezdés b) pontját, vagyis semmisítse meg az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárást lezáró döntését, így a kérelmező ajánlatának érvénytelenségét és a nyertes egyéb érdekelt ajánlatának érvényességét megállapító döntését is.

Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét alaptalannak értékelte és elutasította. Ítéletének indokolásában kifejtette, hogy a felperes 1. kérelmi eleme a nyertes ajánlattevő bankgaranciájának érvénytelenségére vonatkozott. E körben a felperes a Kbt. 59. § (4) bekezdésére, 74. § (2) bekezdés c) pontjára, 67. § (7) bekezdés a) pontjára, 2. § (2) bekezdésére, és 25. § megsértésére hivatkozott, ebből kiemelte a 74. § (2) bekezdés c) pontját, a 67. § (7) bekezdés a) pontját és 2. § (2) bekezdést, mint kifejezett jogsértést. Mindezen jogszabályi rendelkezések figyelembevételével a bíróság azt állapította meg, hogy az alperes e körben hozott határozata teljes mértékben jogszerű. Az ajánlatkérő részéről a hiánypótlás kibocsátása jogszerű volt, és abban az esetben, hogy ha egységes egészként kezeljük a közös ajánlattevők által felajánlott bankgaranciát, ez esetben határidőre és kellő mértékben állt rendelkezésre a Kbt. ide vonatkozó rendelkezéseinek megfelelően a bankgarancia, így tehát e körben jogsértés nem történt, a felperes álláspontja megalapozatlan.

A felperes ajánlati árának megalapozatlansága tekintetében is megalapozatlannak tekintette az elsőfokú bíróság a felperesi álláspontot. A Kbt. 74. § (2) bekezdés a) pontjára, 77. § (1) bekezdésére és 69. § megsértésére vonatkozóan kifejtette, hogy megvizsgálta az előzményi iratokat, különös tekintettel az alperes határozatának megállapításaira. Megállapította, hogy az ajánlatkérő döntése megfelelően indokolt volt, nem osztotta a felperesnek azon hivatkozását, hogy az alperes álláspontja nem volt helytálló az általa meghozott döntés tekintetében. A felperes szerint ugyanis nem volt megfelelő logikai magyarázat az összegezésben arra, hogy mi okból, milyen érvek mentén döntött az ajánlatkérő az ajánlati végár megalapozatlansága mellett, csak és kizárólag az egyes tételek megalapozatlanságát indokolta részletesen. A bíróság álláspontja szerint egyértelműen kitűnt, hogy melyek voltak azok az okok, amelyek vizsgálatra kerültek, és amelyek megalapozták azt, hogy az ajánlati ár megalapozatlan. Nyomon követhető és teljes mértékben logikus az érvelés, amely a döntési folyamatot e körben feltárja. Így az ajánlatkérő indokolási kötelezettségének eleget tett. A bíróság nem találta az indokolás szövegezését ellentmondónak vagy homályosnak. Ellentétben a felperesi állásponttal az volt megállapítható, hogy az összegezés szövegezéséből egyértelműen a vitatott költségvetési tételek tekintetében levezethető volt, hogy mennyiben alapozták meg az egész ajánlati ár aránytalanul alacsony voltát, és az miért vezetett az ajánlat érvénytelenné nyilvánításához. hangsúlyozta a bíróság, hogy a döntőbizottság eljárása során és döntésében az ajánlati ár megalapozatlanságának indokolását vizsgálta, azt, hogy volt-e egyáltalán indokolás, és ez megfelelően logikus volt-e, önmagában azt nem vizsgálta, hogy az ajánlati ár tekintetében mennyire volt megalapozott az ajánlatkérő álláspontja, ezzel kapcsolatosan azonban a jogvesztő határidőre hivatkozott, amely jogszerű volt, és a felperes sem vitatta a peres eljárásban.