32001R1936[1]

A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról

A TANÁCS 1936/2001/EK RENDELETE

(2001. szeptember 27.)

a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról

1. cikk

Cél

Ez a rendelet az I. mellékletben felsorolt, hosszú távon vándorló halállományok halászatára vonatkozó ellenőrzési és felügyeleti intézkedéseket állapít meg, és a tagállamok lobogói alatt hajózó és a Közösségben bejegyzett, a 2. cikkben meghatározott övezetek egyikében tevékenykedő hajókra vonatkozik (a továbbiakban közösségi halászhajók).

2. cikk

Övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő tengeri övezetek kerülnek meghatározásra:

a) 1. övezet: Az Atlanti-óceán és az azzal határos tengerek teljes vízterületének az ICCAT-egyezmény 1. cikkében meghatározott ICCAT-egyezményi terület által érintett része.

c) 3. övezet: A Csendes-óceán keleti vízterületének a nemzetközi delfinvédelmi programról szóló megállapodás III. cikkében meghatározott terület által érintett része.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában a következő fogalommeghatározásokat kell alkalmazni:

a) "hajóra szállás": egy vagy több felhatalmazott ellenőr feszállása a halászhajóra, egy szervezet illetékességi területén, ellenőrzés végrehajtása céljából;

b) "átrakodás": a hosszú távon vándorló hal és/vagy az abból készült termékek bármilyen mennyiségének a halászhajóról egy másik hajóra tengeren vagy kikötőben történő átrakodása anélkül, hogy a termékeket a kikötő állama kirakodottként jegyezné fel;

c) "kirakodás": a hosszú távon vándorló hal és/vagy az abból készült termékek bármilyen mennyiségének a halászhajóról a kikötőbe vagy a partra történő kirakodása;

d) "jogsértés": a halászhajó által feltételezetten elkövetett vagy elmulasztott cselekedet, amelyet az ellenőrzési jelentésben feljegyeztek, és amely alapján okkal feltételezhető, hogy megsértették e rendelet vagy bármely más olyan rendelet rendelkezéseit, amely a 2. cikkben jelzett övezetek egyikének esetében egy regionális szervezet által elfogadott ajánlást ültet át;

e) "nem szerződő fél hajója": a 2. cikkben meghatározott övezetek egyikében halászati tevékenység végzése közben megfigyelt és azonosított hajó, amely egy olyan ország lobogója alatt hajózik, amely ország nem szerződő fél a vonatkozó regionális szervezetben;

f) "ismeretlen honosságú hajó": olyan hajó, amely esetében alapos a gyanú, hogy nincs honossága.

FEJEZET I.

AZ 1. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

szakasz 1.

Ellenőrzési intézkedések

szakasz 2.

Kikötői ellenőrzési eljárások

szakasz 3.

Ismeretlen honosságú hajók és nem szerződő felek hajói

FEJEZET II.

A 2. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

SZAKASZ 1.

Ellenőrzési intézkedések

SZAKASZ 2.

Kikötői ellenőrzési eljárások

SZAKASZ 3.

Ismeretlen honosságú hajók és a nem szerződő felek hajói

FEJEZET III.

A 3. ÖVEZETBEN ALKALMAZANDÓ ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI INTÉZKEDÉSEK

22. cikk

Általános feltételek

A tagállamok megteszik a szükséges intézkedéseket abból a célból, hogy a lobogójuk alatt hajózó hajók tiszteletben tartsák az IATTC-nek a közösségi jogba átvett intézkedéseit és a nemzetközi delfinvédelmi programról szóló megállapodás alkalmazandó intézkedéseit.

FEJEZET IV.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

23. cikk

A 4. cikk (2) bekezdésének, az 5. cikk (3) bekezdésének, a 6. cikk (2) bekezdésének, a 8. cikk (6) bekezdésének és a 9. cikk (2) bekezdésének végrehajtásához szükséges intézkedéseket a 24. cikk (2) bekezdésében említett irányítóbizottsági eljárással összhangban kell elfogadni.

24. cikk

Az 1999/468/EK határozat 4. cikkének (3) bekezdésében megállapított időtartam 3 hónap.

25. cikk

26. cikk

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő 20. napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

AZ E RENDELETBEN EMLÍTETT FAJOK

- Fehér tonhal: Thunnus alalunga

- Nagyszemű tonhal: Thunnus obesus

- Skipjack vagy csíkoshasú tonhal: Katsuwonus pelamis

- Atlanti bonitó: Sarda sarda

- Sárgaúszójú tonhal: Thunnus albacares

- Atlanti tonhal: Thunnus atlanticus

- Kis tonhal: Euthynnus spp.

- Déli nagy tonhal: Thunnus maccoyii

- Páncélos makrélák: Auxis spp.

- Óceáni durbincsfélék: Bramidae

- Nyársorrúhalfélék: Tetrapturus spp.; Makaira spp.

- Vitorláshalak: Istiophorus spp.

- Kardhal: Xiphias gladius

- Makrélacsukák: Scomberosox spp.; Cololabis spp.

- Aranymakréla, közönséges aranymakréla: Coryphaena hippurus; Coryphaena equiselis.

- Cápák: Hexanchus griseus; Cetorhinus maximus; Alopiidae; Rhincodon typus; Carcharhinidae; Sphyrnidae; Isuridae; Lamnidae

- Cetfélék (bálnák és delfinek): Physeteridae; Belaenopteridae; Balenidae; Eschrichtiidae; Monodontidae; Ziphiidae; Delphinidae.

II. MELLÉKLET

AZ ICCAT-KÖZLEMÉNYEK TÁRGYÁT KÉPEZŐ FAJOK JEGYZÉKE

III. MELLÉKLET

MEGFELELÉSI TÁBLÁZAT

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

Fogási és erőkifejtési adatok

Felszíni halászatok: a nominális fogási súlyban mért fogási adatokat és a halászati napokban mért erőkifejtési adatokat (erszényes kerítőháló, etetőhajó, pergető halászhajó, eresztőháló) havonta 1°-os hálóban mért területekre kell megadni az IOTC-nek. Az erszényes kerítőhálóra vonatkozó adatokat iskolatípus szerint kell csoportosítani. Ezen adatokat lehetőség szerint felszerelésenként kell kiemelni a nemzeti havi fogási adatokban. A felhasznált növelő tényezőket a hajónaplóval összhangban rendszeresen meg kell adni az IOTC-nek.

Horogsoros halászatok: a horogsoros halászatokra vonatkozó fogási és erőkifejtési adatokat havonta 5°-os hálóban mért területekre kell megadni az IOTC-nek, lehetőség szerint számmal és súlyban. A halászati erőkifejtést horogszámmal kell megadni. Ezen adatokat lehetőség szerint ki kell emelni a nemzeti havi fogási adatokban. A felhasznált növelő tényezőket a hajónaplóval összhangban rendszeresen meg kell adni az IOTC-nek.

A kisüzemi, kisipari és sporthalászatra vonatkozó fogási, erőkifejtési és méretadatokat havonta kell benyújtani, de az adatgyűjtéshez és adatfeldolgozáshoz használt legjobb földrajzi adatok felhasználásával.

Méretadatok

Tekintettel arra, hogy a méretadatok kulcsfontosságúak a legtöbb tonhalállomány értékelésére, a hosszadatokat, beleértve a lemért halak számát havonta rendszeresen be kell nyújtani az IOTC-nek 5°-os hálóban mért területek alapján, felszerelésenként és halászati módszer alapján (pl. az erszényes kerítőhálónál a szabad/log iskola szerint). A méretadatokat az IOTC által érintett valamennyi felszerelésre és fajra meg kell adni. A méretadatok mintavételezése lehetőség szerint pontos és jól meghatározott véletlenszerű mintavételezési módszeren kell, hogy alapuljon, mely szükséges a felvett méretekre vonatkozó adatok torzításmentes biztosításához. A pontos ajánlott mintavételezési módszer fajonként változhat (különböző paraméterek függvényében), de az ajánlott mintavételezés egyes szintjeit a statisztikai munkacsoport alakítja ki. Részletesebb méretadatokat, például az egyes minták méreteit szintén elérhetővé kel tenni az IOTC részére az egyes munkacsoportok kérésére, de a titoktartásra vonatkozó szabályok szigorú betartása mellett.

A tonhalak úszó tárgyakkal és a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhellyel (FAD) történő halászata

Annak érdekében, hogy az IOTC jobban megérthesse az illetékességi területén működő flották tényleges halászati tevékenységének mintájában bekövetkező változásokat, többletinformációra van szükség. Mivel az ellátóhajók tevékenysége és a halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhely (FAD) használata szerves része az erszényes kerítőhálós flották halászati tevékenységének, a következő információkat kell rendszeresen benyújtani az IOTC-hez:

Az ellátóhajók száma és jellemzői: i. a lobogójuk alatt hajózók, ii. a lobogójuk alatt hajózó erszényes kerítőhálós hajók segítői, vagy iii. kizárólagos gazdasági övezetekben való tevékenykedésre jogosult, és az IOTC illetékességi területén jelen volt.

Az ellátóhajók tevékenységének szintje: beleértve a tengeren töltött napokat 1°-os hálóban mért területek alapján, havonta.

Ezen felül a szerződő felek és az együttműködő nem szerződő felek mindent meg kell, hogy tegyenek a flotta által üzemeltetett halak csoportosulásának mesterséges előidézésére kialakított búvóhelyek (FAD) teljes számának és típusának havonta történő megadására, 5°-os hálóban mért területek alapján.

Az IOTC részére benyújtott adatok időszerűsége

Lényeges, hogy minden halászati adat megfelelő időn belül elérhető legyen az IOTC Tikárság számára a halállomány megfigyelése és az adatok elemzése érdekében. Ezért javasolt a következő szabályok szabványosított kötelezettségként való alkalmazása:

Felszíni flottáknak és a parti övezetekben tevékenykedő más flottáknak (beleértve az ellátóhajókat is) a lehető legkorábban biztosítaniuk kell halászati adataikat, de legkésőbb minden év június 30-án (előző évi adatok).

A nyílt tengeren tevékenykedő hosszú horogsoros flották a lehető legkorábban előzetes adatokat kell, hogy biztosítsanak, de legkésőbb minden év június 30-án (előző évi adatok). A halászatukra vonatkozó végleges becsléseiket minden év december 30-ig kell biztosítaniuk (előző évi adatok).

A statisztikák benyújtására vonatkozó jelenleg engedélyezett határidőket csökkenteni lehet a jövőben, mivel a távközlési és adatfeldolgozási technológiák egyre gyorsabbá válnak, melyek csökkentik a jelenlegi adatfeldolgozási késedelmeket.